Back to top

Elsorvad a magyar bogyósgyümölcs termesztés

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke a Magyar Időknek elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektárról 40-60 ezer tonna málna került le minden évben, a termőterület pedig még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár körül alakult. Akkoriban pedig mintegy tíz-tizenötezer tonna volt az éves magyar málnatermés. Ma száz hektár körüli területről alig 600-800 tonna málna terem. A valóban drasztikusnak mondható visszaesés mögött két probléma áll. Egyrészt:

Az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök.

A málna és a szeder esetében a meleg, száraz idő nemcsak az éréskor, hanem egész nyáron problémát jelenthet, hiszen ezek a növények nyáron érlelik azokat az éves hajtásaikat, amelyekből jövőre a termő vessző lesz. – Ha száraz, kánikulai idő van, akkor nem lesz megfelelő rügyképződés, és a következő évben gyengébb terméssel számolhatnak a gazdálkodók – mutatott rá a szakember.

A fekete ribiszke esetében is hasonló a helyzet. Ha nagyon meleg van, a nyár közepén a levélzet jelentős részét lehullajtja a növény, ami biztos jele a következő évi gyenge termésnek. Az aszály mellett ugyanakkor a málna és a szeder a csapadékos, de meleg időt sem kedveli. A mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás igencsak kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének a bogyósoknál, ami ellen nagyon nehéz védekezni.

Alig van néhány szer, amellyel a betakarítás időszakában eredményesen és biztonságosan tudnának védekezni a termelők.

Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
– A málna, a szeder és a fekete ribiszke klimatikus okok miatt is nehezen termelhető gyümölcs lesz Magyarországon, sőt már ma is az – fogalmazott a FruitVeB alelnöke. A piros ribiszke egy fokkal jobban tolerálja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, jelenlegi klimatikus viszonyaink mellett is megmaradhatnak az ültetvények. Ezen bogyós gyümölcs esetében a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, hiszen a piros ribiszke géppel is betakarítható, csupán az apró ültetvényeken szedik kézzel a piacokra szánt gyümölcsöt a termelők.

A málna és a szeder – a szamóca mellett – ugyanakkor nagyon munkaerő-igényes gyümölcsünk, dolgos kezekből viszont egyre kevesebb van az ültetvényeken. Apáti Ferenc szerint a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaórát tesz ki, míg a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaórát igényelnek.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, s még azt is egymástól eléggé távol eső időszakokban.

– Az év tizenkét hónapjából különböző, egymástól távol eső időszakokban, három-öt hónapra tud munkát adni az ágazat. Márpedig az a kevés ember, akit még be lehet hozni az agráriumba, olyan gazdaságba megy el dolgozni, ahol egész évben tudják foglalkoztatni – jegyezte meg az alelnök. A málnának és a szedernek tehát a munkaerő oldaláról is meg van pecsételve a sorsa, így lassan megszűnik az árutermelő ültetvények létezése az országban.

A magyar málnatermésnek becslések szerint a fele friss piacra kerül, jellemzően a kisebb ültetvényekről, ahol a fél-, egyhektáros birtokon a családi munkaerő néhány alkalmi munkavállalóval be tudja takarítani termést.

A málna másik fele a feldolgozóiparban, ezen belül is döntően a fagyasztóiparban landol.

Az alapanyagot jellemzően maguk a feldolgozók termelik vagy termeltetik. Ugyanakkor a málnafagyasztás versenyképessége is egyre inkább megkérdőjelezhető, mert Lengyelországból vagy Szerbiából a kész, fagyasztott málnát olcsóbban lehet behozni, mint amennyiért a magyar hűtőipar az alapanyagot meg tudja venni. Apáti Ferenc szerint, mivel a versenytársakkal főként a klimatikus okok miatt nem tudjuk felvenni a versenyt, így a málna, a szeder és a ribiszke lassan eltűnhet a magyar gyümölcstermesztés palettájáról.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Lengyel marhahús-botrány: a csehek bizalmatlanok

A cseh agrárminiszter szerint Prága továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszerellenőrzési rendszerben.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

Sikerrel zárult az Agrárminisztérium szerbiai intézményfejlesztési projektje

A mintegy két és fél éven át tartó szerbiai állategészségügyi intézményfejlesztési (Twinning) projekt célja az uniós csatlakozásra készülő szerb hatóságok kapacitásfejlesztése, valamint az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok), és az élelmiszer eredetű betegségek kezelése volt.

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Idén is lesz állásbörze az állatorvosoknak

A tavalyi első, állatorvosoknak szóló állásbörze sikerén felbuzdulva újabb, potenciális munkáltatóknak és lelkes pályakezdőknek szóló eseményt szerveznek idén is az Állatorvostudományi Egyetemen.

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Szezonális vendégmunkások: kik dolgoznak a német földeken?

Évente 300 ezer, főként lengyel és román mezőgazdasági vendégmunkás érkezik Németországba, hogy – olykor embert próbáló feltételek között – részt vegyen a spárga vagy az eper és más zöldség- és gyümölcsfélék betakarításában.