Back to top

Elsorvad a magyar bogyósgyümölcs termesztés

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke a Magyar Időknek elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektárról 40-60 ezer tonna málna került le minden évben, a termőterület pedig még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár körül alakult. Akkoriban pedig mintegy tíz-tizenötezer tonna volt az éves magyar málnatermés. Ma száz hektár körüli területről alig 600-800 tonna málna terem. A valóban drasztikusnak mondható visszaesés mögött két probléma áll. Egyrészt:

Az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök.

A málna és a szeder esetében a meleg, száraz idő nemcsak az éréskor, hanem egész nyáron problémát jelenthet, hiszen ezek a növények nyáron érlelik azokat az éves hajtásaikat, amelyekből jövőre a termő vessző lesz. – Ha száraz, kánikulai idő van, akkor nem lesz megfelelő rügyképződés, és a következő évben gyengébb terméssel számolhatnak a gazdálkodók – mutatott rá a szakember.

A fekete ribiszke esetében is hasonló a helyzet. Ha nagyon meleg van, a nyár közepén a levélzet jelentős részét lehullajtja a növény, ami biztos jele a következő évi gyenge termésnek. Az aszály mellett ugyanakkor a málna és a szeder a csapadékos, de meleg időt sem kedveli. A mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás igencsak kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének a bogyósoknál, ami ellen nagyon nehéz védekezni.

Alig van néhány szer, amellyel a betakarítás időszakában eredményesen és biztonságosan tudnának védekezni a termelők.

Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
– A málna, a szeder és a fekete ribiszke klimatikus okok miatt is nehezen termelhető gyümölcs lesz Magyarországon, sőt már ma is az – fogalmazott a FruitVeB alelnöke. A piros ribiszke egy fokkal jobban tolerálja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, jelenlegi klimatikus viszonyaink mellett is megmaradhatnak az ültetvények. Ezen bogyós gyümölcs esetében a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, hiszen a piros ribiszke géppel is betakarítható, csupán az apró ültetvényeken szedik kézzel a piacokra szánt gyümölcsöt a termelők.

A málna és a szeder – a szamóca mellett – ugyanakkor nagyon munkaerő-igényes gyümölcsünk, dolgos kezekből viszont egyre kevesebb van az ültetvényeken. Apáti Ferenc szerint a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaórát tesz ki, míg a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaórát igényelnek.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, s még azt is egymástól eléggé távol eső időszakokban.

– Az év tizenkét hónapjából különböző, egymástól távol eső időszakokban, három-öt hónapra tud munkát adni az ágazat. Márpedig az a kevés ember, akit még be lehet hozni az agráriumba, olyan gazdaságba megy el dolgozni, ahol egész évben tudják foglalkoztatni – jegyezte meg az alelnök. A málnának és a szedernek tehát a munkaerő oldaláról is meg van pecsételve a sorsa, így lassan megszűnik az árutermelő ültetvények létezése az országban.

A magyar málnatermésnek becslések szerint a fele friss piacra kerül, jellemzően a kisebb ültetvényekről, ahol a fél-, egyhektáros birtokon a családi munkaerő néhány alkalmi munkavállalóval be tudja takarítani termést.

A málna másik fele a feldolgozóiparban, ezen belül is döntően a fagyasztóiparban landol.

Az alapanyagot jellemzően maguk a feldolgozók termelik vagy termeltetik. Ugyanakkor a málnafagyasztás versenyképessége is egyre inkább megkérdőjelezhető, mert Lengyelországból vagy Szerbiából a kész, fagyasztott málnát olcsóbban lehet behozni, mint amennyiért a magyar hűtőipar az alapanyagot meg tudja venni. Apáti Ferenc szerint, mivel a versenytársakkal főként a klimatikus okok miatt nem tudjuk felvenni a versenyt, így a málna, a szeder és a ribiszke lassan eltűnhet a magyar gyümölcstermesztés palettájáról.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Amit a kápiáról tudni kell

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kápia Szakmai Napot tart július 6-án (pénteken) Szentesen, az Árpád-Agrár Zrt. székházában.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Mi köze az aranymetszésnek a zöldséges kisbolthoz?

Az aranymetszés szabályát minden fotográfus, virágkötő és természetesen dekoratőr megtanulja. És nem árt megtanulnia a saját értékesítésre vállalkozó kertésznek sem, ha szeretné szépen, harmonikusan prezentált zöldségekkel megnyerni a vevőit – írja a német Gemüse magazin.

Generációváltás kellene, de a fiatalokat nem érdekli a mezőgazdaság

A mezőgazdaság sosem tartozott a legkönnyebb munkával és legstabilabb bevételi forrással kecsegtető szakterületek közé. Az időjárás, a kártevők és a váratlanul felbukkanó betegségek, valamint a változó piaci viszonyok mellett manapság egyre inkább komoly kihívásként merül fel a generációváltás, a fiatalítás kérdése is.

Jelentős beruházásokat tervez a Budapesti Nagybani Piac

"Piac éjszakája" elnevezéssel tartották meg immáron a "Nagybani" második nyílt napját, melynek során kiderült: a piac fejlesztését szem előtt tartva tervezi a következő két évet a vezetőség. Egyebek között feldolgozott termékeket forgalmaznak majd, új raktárakat húznak fel, illetve nyílt árusítóhelyeket fednek le a közeljövőben.

Megtizedelheti az ültetvényeket a túltermelés

Bár csak augusztusban lesz a bodzaszüret, már most látszik, hogy sok jóra nem számíthatnak a termelők: az utóbbi évek nagy területű telepítéseinek termőre fordulásával a tavalyihoz hasonlóan idén is túltermelés és alacsony árak valószínűsíthetők.

A szomszédba mentek a tudásért az ukránok

Addig szedték az ukrán vendégmunkások a szamócát a lengyel földeken, míg végül megtanulták a technológiát és elég pénzt gyűjtöttek, hogy otthon lemintázzák a Lengyelországban látottakat. Jelenleg pedig valóságos szamócaboom zajlik Ukrajnában, tizedannyi importra volt már csak szükségük, mint öt évvel ezelőtt.

Borok és lekvárok megmérettetése

Idén már az V. Nemzertközi Bor- és Lekvárversenyt szervezték meg a szlovákiai Peszekteregnyén. A rendezvény gondolatának az a különlegessége, hogy összeköti a családban a férfi és a nő hagyományos munkáját, a lekvárfőzést és a borkészítést, és mind a kettő abban közös, hogy készítésük generációkat átívelő tapasztalatokon alapul.

Növényvédelmi előrejelzés – Medárd után

Az elmúlt hét időjárása teljes mértékben a Medárdra jellemző csapadékos, párás, fülledt időt idézte. A gyümölcsféléket károsító molyfajok mellett a nedvességet igénylő kórokozók is megtalálták életfeltételeiket a gyors felszaporodáshoz.

Bruttó 190 ezres minimál- és 260 ezres szakmunkás bérért száll harcba a Liga

Jelentős, ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is – vélik az érdekképviseleti vezetők. A szakszervezetek más-más szemszögből alkották meg javaslataikat, de a cél továbbra is a minimálbérek jelentős felzárkóztatása. A világgazdaság azonban számos, a magyar gazdaságra is kiható bizonytalansági tényezőt rejthet, ami befolyásolhatja az őszi bértárgyalásokat.