Back to top

Elsorvad a magyar bogyósgyümölcs termesztés

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke a Magyar Időknek elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektárról 40-60 ezer tonna málna került le minden évben, a termőterület pedig még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár körül alakult. Akkoriban pedig mintegy tíz-tizenötezer tonna volt az éves magyar málnatermés. Ma száz hektár körüli területről alig 600-800 tonna málna terem. A valóban drasztikusnak mondható visszaesés mögött két probléma áll. Egyrészt:

Az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök.

A málna és a szeder esetében a meleg, száraz idő nemcsak az éréskor, hanem egész nyáron problémát jelenthet, hiszen ezek a növények nyáron érlelik azokat az éves hajtásaikat, amelyekből jövőre a termő vessző lesz. – Ha száraz, kánikulai idő van, akkor nem lesz megfelelő rügyképződés, és a következő évben gyengébb terméssel számolhatnak a gazdálkodók – mutatott rá a szakember.

A fekete ribiszke esetében is hasonló a helyzet. Ha nagyon meleg van, a nyár közepén a levélzet jelentős részét lehullajtja a növény, ami biztos jele a következő évi gyenge termésnek. Az aszály mellett ugyanakkor a málna és a szeder a csapadékos, de meleg időt sem kedveli. A mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás igencsak kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének a bogyósoknál, ami ellen nagyon nehéz védekezni.

Alig van néhány szer, amellyel a betakarítás időszakában eredményesen és biztonságosan tudnának védekezni a termelők.

Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
– A málna, a szeder és a fekete ribiszke klimatikus okok miatt is nehezen termelhető gyümölcs lesz Magyarországon, sőt már ma is az – fogalmazott a FruitVeB alelnöke. A piros ribiszke egy fokkal jobban tolerálja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, jelenlegi klimatikus viszonyaink mellett is megmaradhatnak az ültetvények. Ezen bogyós gyümölcs esetében a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, hiszen a piros ribiszke géppel is betakarítható, csupán az apró ültetvényeken szedik kézzel a piacokra szánt gyümölcsöt a termelők.

A málna és a szeder – a szamóca mellett – ugyanakkor nagyon munkaerő-igényes gyümölcsünk, dolgos kezekből viszont egyre kevesebb van az ültetvényeken. Apáti Ferenc szerint a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaórát tesz ki, míg a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaórát igényelnek.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, s még azt is egymástól eléggé távol eső időszakokban.

– Az év tizenkét hónapjából különböző, egymástól távol eső időszakokban, három-öt hónapra tud munkát adni az ágazat. Márpedig az a kevés ember, akit még be lehet hozni az agráriumba, olyan gazdaságba megy el dolgozni, ahol egész évben tudják foglalkoztatni – jegyezte meg az alelnök. A málnának és a szedernek tehát a munkaerő oldaláról is meg van pecsételve a sorsa, így lassan megszűnik az árutermelő ültetvények létezése az országban.

A magyar málnatermésnek becslések szerint a fele friss piacra kerül, jellemzően a kisebb ültetvényekről, ahol a fél-, egyhektáros birtokon a családi munkaerő néhány alkalmi munkavállalóval be tudja takarítani termést.

A málna másik fele a feldolgozóiparban, ezen belül is döntően a fagyasztóiparban landol.

Az alapanyagot jellemzően maguk a feldolgozók termelik vagy termeltetik. Ugyanakkor a málnafagyasztás versenyképessége is egyre inkább megkérdőjelezhető, mert Lengyelországból vagy Szerbiából a kész, fagyasztott málnát olcsóbban lehet behozni, mint amennyiért a magyar hűtőipar az alapanyagot meg tudja venni. Apáti Ferenc szerint, mivel a versenytársakkal főként a klimatikus okok miatt nem tudjuk felvenni a versenyt, így a málna, a szeder és a ribiszke lassan eltűnhet a magyar gyümölcstermesztés palettájáról.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gépesített "épségápolás": terményfogadó berendezések

Betakarítás után a zöldséget, gyümölcsöt elő kell készíteni közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra, miközben meg kell őrizni épségét, egészséges állapotát, javítani kell a piaci értékét.

Mit együnk az egészségünkért?

A rehabilitált élelmiszerek közé nemrégiben a tojás is felkerült, pedig fogyasztása néhány éve még nemkívánatos volt. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője arról beszélt, ami mindannyiunk számára égető kérdés. Hogy mit is együnk az egészségünkért.

Olcsóbb banánt enni, mint almát

A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.

A pálinkafőzés veszélyei

Amennyi örömöt, annyi veszélyt is jelenthet a pálinkafőzés, ha nem szakszerűen járunk el, és nem megfelelően tároljuk és fogyasztjuk ezt a nemes italt. Ezt alátámasztja több, az elmúlt években történt tragédia és baleset is. A Pálinka Nemzeti Tanács és annak elnöke, Mihályi László ezért úgy döntött, hogy listába szedi a leggyakoribb okokat, valamint tanácsokat, megoldásokat is kínál az otthoni párlatbalesetek elkerülésére.

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.

Foltosszárnyú muslica szamócában

Hazánkban is mind nagyobb gondot okoz a nemrégiben megtelepedett foltosszárnyú muslica kártétele. A Magyarországon is tevékenykedő holland szaktanácsadó, Klaas Plas tanácsait adjuk közre szamócatermesztőknek. Európában mindenütt terjed a kártevő, és az érőfélben lévő, ép gyümölcsöt károsítja. Szamócában különösen nehezen vehető észre, csak a szedéskor könnyen nyomódó gyümölcsök árulkodnak róla.

Belendültek az édességgyártók

Növekszik az édességgyártók forgalma, a vásárlók a minőségi termékeket keresik, és a tendencia várhatóan folytatódik. Ám a szektor tart a népegészségügyi termékadó jövő évi emelésének hatásától, és sújtja a munkaerőhiány is.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Magyar Ködsárkány és zempléni hordók Stuttgartban

Az idei stuttgarti kiállításon több magyar cég is sikeresen mutatkozott be. Nagy kérdés, vajon mivel tudják a magyar gyártók meghódítani a nemzetközi piacokat?