Back to top

Kelet-Európában mintha nem is létezne részmunkaidő

Az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti korosztályból 43 millióan dolgoznak részmunkaidőben. Ez az unió lakosságának a 19,4 százalékát fedi le. Hazánkban ez az érték alig több mint 4 százalék. Bár sokan nem önszántukból választják ezt a megélhetésformát.

Az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti korosztályból mintegy 43 millió dolgoznak részmunkaidőben. Ez az unió lakosságának a 19,4 százalékát fedi le. A részmunkaidős foglalkoztatás az elmúlt 15 évben 15,6 százalék és 19,6 százalék között ingadozott az Európai Unióban – írja vg.hu.

Az Eurostat friss elemzése szerint tavaly ez a részarány még mindig sokkal magasabb volt a nőknél (31,7 százalék), mint a férfiaknál (8,8 százalék). Ugyancsak valamivel magasabb az euróövezetben (21,6 százalék), mint az EU-ban (19,4 százalék).

Az EU-tagállamokban a részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában volt a leggyakoribb: a 15-64 év közöttiek fele (49,8 százalék) részmunkaidőben dolgozott 2017-ben. Ausztriában 27,9 százalék, Németországban 26,9 százalék, Dániában 25,3 százalék, az Egyesült Királyságban 24,9 százalék, Belgiumban 24,5 százalék és Svédországban 23,3 százalék dolgozott részmunkaidőben.

A lista végén kullog Bulgária (2,2 százalék), Magyarország (4,3 százalék) és Horvátország (4,8 százalék).

Arányait tekintve szintén kevés részmunkaidős munkavállaló van Szlovákiában (5,8 százalék), Csehországban (6,2 százalék), Lengyelországban (6,6 százalék), Romániában (6,8 százalék), Litvániában (7,6 százalék) és Lettországban (7,7 százalék) is.

Az EU-ban 2017-ben részmunkaidőben foglalkoztatottak több mint egynegyede (26,4 százalék) nem önként választotta ezt a fajta megélhetést. Görögországban ez az érték 70,2 százalék és Cipruson 67,4 százalék, Olaszországban 62,5 százalék, Spanyolországban 61,1 százalék, Bulgáriában 58,7 százalék, Romániában 55,8 százalék, Portugáliában 47,5 százalék és Franciaországban pedig 43,1 százalék.

Ezzel szemben ez az arány Észtországban 7,5 százalék, Belgiumban 7,8 százalék, Hollandiában 8,2 százalék, Csehországban 9,1 százalék, Máltán pedig 9,6 százalék.

Forrás: 
vg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A juhászati fejlesztés mint a vidékfejlesztés eszköze

Egy tipikusan környezetminőséget javító a lakosságmegtartásban pozitív szerepet játszó, ugyanakkor mégiscsak extenzív állattenyésztési ágazat, nevezetesen a juhászat – amely mintegy 8000 tenyészetben, egységben működik – fejlődése hogyan hathat a juhászok sorsára, jövedelemtermelésére, életminőségére.

Átalakulnak a munkaügyi központok

A munkaügyi hivatalok foglalkoztatási osztályai hatékonyságának növelésére, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésének segítésére indított programot az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (Ofa) Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú Bihar megyében, a projekt 656 millió forint értékű, költségvetési forrásból valósul meg.

Öregszik a gazdatársadalom: kiszámíthatóvá kell tenni a megélhetést

Az uniós agrárpolitika eszközeivel és tagállami intézkedésekkel is meg kell állítani a gazdatársadalom elöregedését - mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Nagy genetikai értékű állatok: a siker a részletekben rejlik

Hosszú, de tartalmas szakmai napot állítottak össze a szarvasmarhatenyésztők számára a FarmerExpo szervezői. Az ágazatban tevékenykedő kiállítók mindegyikének lehetőséget teremtettek arra, hogy bemutathassák, mivel tudják segíteni a nagy genetikai értékű állatok teljesítményének jobb kihasználását.

Több alkalmi és idénymunkást foglalkoztatnak

Növekszik az igény az alkalmi és idénymunkásokra; az év első hat hónapjában 631 ezer ember szegődött el az egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben; a legálisan felvett időszakos alkalmazottak után majdnem nyolcmilliárd forint adóbevétel érkezett a kincstárba fél év alatt - írta a pénteki számában a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatására hivatkozva.

A nyugdíjasokra is építhetnének a munkaadók

A magyar nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, de mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben - derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb, MTI-nek hétfőn küldött reprezentatív kutatásából.

Munkaügyi akcióellenőrzés: csökkent a feketefoglalkoztatás

Lezajlottak a nyári munkaügyi akció- és az első féléves munkavédelmi ellenőrzések is. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar is fókuszban volt. Stagnáló állapotokat tükröz a „végeredmény”.

Migránsok dolgoznak a földeken

Meghosszabbítják és jelentősen kiterjesztik Svájcban a menekülteket a mezőgazdaságban alkalmazó programot, miután többségében pozitív tapasztalatokkal zárult a termelők és a szaktárca korábbi kezdeményezése.

Augusztus végéig tart a diákmunka

Az idén a mezőgazdaságban és a vendéglátásban augusztus végig támogatott a diákfoglalkoztatás. A program minden 16–25 év közötti, nappali tagozatos tanuló előtt nyitva áll, és még augusztusban is be lehet jutni. A munkáltatók azonban már most sajnálják, hogy nem tart tovább, hiszem számos gazdaságban a munka dandárja csak ezután jön.

Egy hónappal rövidebb lesz idén a dinnyeszezon

Egy hete kezdődött el az igazi kánikula, most fogyna a dinnyéből a legtöbb, a termelők viszont azt mondják, még egy hét, és vége a szezonnak. Erre még nem volt példa, hiszen még csak augusztus legeleje van, egy átlagos évben még legalább egy hónapig tart a dinnyeszezon. A medárdi esők, majd a hűvös éjszakák tönkretették azt a termést, melynek most kellene beérni.