Back to top

Kelet-Európában mintha nem is létezne részmunkaidő

Az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti korosztályból 43 millióan dolgoznak részmunkaidőben. Ez az unió lakosságának a 19,4 százalékát fedi le. Hazánkban ez az érték alig több mint 4 százalék. Bár sokan nem önszántukból választják ezt a megélhetésformát.

Az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti korosztályból mintegy 43 millió dolgoznak részmunkaidőben. Ez az unió lakosságának a 19,4 százalékát fedi le. A részmunkaidős foglalkoztatás az elmúlt 15 évben 15,6 százalék és 19,6 százalék között ingadozott az Európai Unióban – írja vg.hu.

Az Eurostat friss elemzése szerint tavaly ez a részarány még mindig sokkal magasabb volt a nőknél (31,7 százalék), mint a férfiaknál (8,8 százalék). Ugyancsak valamivel magasabb az euróövezetben (21,6 százalék), mint az EU-ban (19,4 százalék).

Az EU-tagállamokban a részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában volt a leggyakoribb: a 15-64 év közöttiek fele (49,8 százalék) részmunkaidőben dolgozott 2017-ben. Ausztriában 27,9 százalék, Németországban 26,9 százalék, Dániában 25,3 százalék, az Egyesült Királyságban 24,9 százalék, Belgiumban 24,5 százalék és Svédországban 23,3 százalék dolgozott részmunkaidőben.

A lista végén kullog Bulgária (2,2 százalék), Magyarország (4,3 százalék) és Horvátország (4,8 százalék).

Arányait tekintve szintén kevés részmunkaidős munkavállaló van Szlovákiában (5,8 százalék), Csehországban (6,2 százalék), Lengyelországban (6,6 százalék), Romániában (6,8 százalék), Litvániában (7,6 százalék) és Lettországban (7,7 százalék) is.

Az EU-ban 2017-ben részmunkaidőben foglalkoztatottak több mint egynegyede (26,4 százalék) nem önként választotta ezt a fajta megélhetést. Görögországban ez az érték 70,2 százalék és Cipruson 67,4 százalék, Olaszországban 62,5 százalék, Spanyolországban 61,1 százalék, Bulgáriában 58,7 százalék, Romániában 55,8 százalék, Portugáliában 47,5 százalék és Franciaországban pedig 43,1 százalék.

Ezzel szemben ez az arány Észtországban 7,5 százalék, Belgiumban 7,8 százalék, Hollandiában 8,2 százalék, Csehországban 9,1 százalék, Máltán pedig 9,6 százalék.

Forrás: 
vg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Generációváltás kellene, de a fiatalokat nem érdekli a mezőgazdaság

A mezőgazdaság sosem tartozott a legkönnyebb munkával és legstabilabb bevételi forrással kecsegtető szakterületek közé. Az időjárás, a kártevők és a váratlanul felbukkanó betegségek, valamint a változó piaci viszonyok mellett manapság egyre inkább komoly kihívásként merül fel a generációváltás, a fiatalítás kérdése is.

Bruttó 190 ezres minimál- és 260 ezres szakmunkás bérért száll harcba a Liga

Jelentős, ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is – vélik az érdekképviseleti vezetők. A szakszervezetek más-más szemszögből alkották meg javaslataikat, de a cél továbbra is a minimálbérek jelentős felzárkóztatása. A világgazdaság azonban számos, a magyar gazdaságra is kiható bizonytalansági tényezőt rejthet, ami befolyásolhatja az őszi bértárgyalásokat.

Már a termelés rovására megy, hogy nincs elég idénymunkás

A mezőgazdaság egyre jobban megérzi, hogy alig vannak alkalmi munkavállalók. Hajdú-Bihar megyében is akadnak olyan gazdák, akik kevesebbet tudnak termelni, mivel nincs ember, aki betakarítsa a termést.

Elsorvad a magyar bogyósgyümölcs termesztés

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Sofőrök: a kormány szakmaként ismerje el munkájuk

Petícióban fordul a kormányhoz, illetve Mosóczi Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárához a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ), hogy a hivatásos sofőrök bére érje el a garantált szakmunkás bérminimumot, ezzel munkájukat szakmaként ismerjék el, és többé ne kerüljenek segédmunkási besorolásba.

A szlovák mezőgazdaságot is kerülik a fiatalok

Egy szakértő szerint az agrárcégek Szlovákiában szó szerint verekednek a jó szakemberekért. A fiatalok kerülik az ágazatot, néhány éven belül a jelenlegi farmerek majdnem fele a nyugdíjas kor szélére került vagy átlépi azt.

Ezt üzeni a NAV a diákmunkát vállalóknak

Adóköteles a nyári diákmunkával szerzett jövedelem is, néhány foglalkoztatási formát kivéve - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Hová tűnnek a mezőgazdasági idénymunkások?

A mezőgazdasági idénymunkások száma ugyan jól mutat a foglalkoztatási statisztikában, de a külföldiek alkalmazása ellenére egyre nő a munkaerőhiány itt is.

A mezőgazdaságban is dolgozhatnak nyáron a diákok

A Pénzügyminisztérium 2018-ban is meghirdeti a nyári diákmunka programot 3 milliárd forintból, amelynek keretében a 16-25 év közötti diákok kaphatnak munkalehetőséget - nyilatkozta az MTI-nek Varga Mihály.

Legjobban a szakmunkás pályakezdők bére emelkedett

Az elmúlt öt évben az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók bére nőtt a legjobban – derül ki a Fizetesek.hu legújabb kutatásából. Igaz, óriási volt a lemaradás, a diplomás munkavállalók még így is kétszer annyit keresnek.