Back to top

Pusztulnak a különleges matuzsálemek

Afrika meghökkentő kinézetű fája a majomkenyérfa. Fiatalon a faj egyetlen ág nélküli törzset fejleszt, a gyümölcse leginkább kolbászra emlékeztet, és a kifejlett egyedek is hajlamosak új ágak helyett inkább újabb törzset hajtani. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem mentheti meg őket a pusztulástól: a legöregebb példányok ugyanis látszólag ok nélkül pusztulnak.

Fotó: Bernard DUPONT/Wikimedia Commons
A majomkenyérfa (Adansonia digitata) gyökérrendszere úgy fejleszt új törzseket, hogy azok kört formálnak. A kör közepén előbb-utóbb akkora tér keletkezik, ahová templomok, kocsmák, vagy akár egy börtön is elfér, de a vadállatok számára is menedéket nyújthat. A sok törzs miatt nehéz becsülni a fák korát, azonban egy radiokémikus – aki rajong az idős fákért – megtalálta a módját az idős példányok korának megállapítására anélkül, hogy kárt tennének bennük.

Több, mint 60 fa korát sikerült így meghatározni. A Nature Plants című folyóiratban megjelent cikk tanúsága szerint

egyes fák több, mint 2000 évesek.

Fotó: Udo Schmidt/Wikimedia Commons
Sajnos 2011-ben a legidősebb ismert példány, a Panke névre keresztelt 2450 éves fa, melyben az esőcsinálók szentélye volt, elpusztult és kidőlt. A 13 legöregebb majomkenyérfa közül mára további hét, míg a hat legnagyobb példányból öt pusztult el.

A feltételezett okok között első helyen a klímaváltozás áll – a talajvíz egyre mélyebbre kerül, így nehezebben érik el a fák gyökerei -, de nem zárható ki, hogy hosszú életük alatt a fák rengeteg vizesebb, szárazabb, hűvösebb illetve forróbb időszakot éltek meg, ezek pedig stresszorként hatottak rájuk, végül a pusztulásukhoz vezettek.

Bármi is okozza a mostani fapusztulást, óriási hatással lesz a dél-afrikai tájképre és az árnyékok alakulására a perzselő napsütésben, ráadásul törzse, gyökere, magja és termése fontos táplálékforrás is az állatok számára.

 

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Münchenben a Mátraparkett

2019. január 14-19 között megrendezésre kerül Közép-Európa egyik legjelentősebb Építkezési – Építészeti Kiállítása, a BAU 2019 München, melyen több, mint 200 ezer négyzetméteren várják az érdeklődőket.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

„Magyar nyulakkal” népesítik be a háromszéki vadászterületeket

Mintegy száz, Magyarországon befogott vadnyulat telepített a háromszéki vadászterületekre a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület, számolt be László Béla.

Egy kis tollas a messzi északról: a hósármány

A hósármány körülbelül sordély nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. A nászruhás hím feje, nyaka és egész alsóteste hófehér, háta fekete. Válltollai fehérek, kézevezői és karevezői részben szintén fehérek. Középső faroktollai feketék, a szélsők fehérek a végükön fekete szalaggal.

Fásítással jövedelmezőbb lehet a mezőgazdálkodás

Az agrárerdészeti rendszerek, fásítások számos előnyük ellenére még kevésbé elterjedtek hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzet megváltoztatása érdekében kiadványt jelentetett meg és országos előadássorozatot indított a témában.