Back to top

Sertéspestis: az vár ránk is, ami a lengyelekkel történt?

A lengyelországi tapasztalatok hasznosak lehetnek az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi kezelésében. Bár ott nem számolták még fel a betegséget, de a sertéságazatban tevékenykedőknek meg kellett tanulniuk együtt élni vele.

Az afrikai sertéspestis esetleges átterjedése a házisertés-állományra – noha az emberi egészségre nem veszélyes – óriási gazdasági kárral és sok-sok hazai család megélhetésének összeomlásával járhat. Az Állatorvostudományi Egyetemen megtartott 2018. június 6-i tanácskozáson előadó szakértők és gazdasági szakemberek azt is boncolgatták, hogy konkrétan mekkorák lehetnek ezek a károk és mivel járnak együtt, főleg kelet-európai példák alapján - írja a nak.hu.

Lengyelországban 2014 óta küzdenek az ASP ellen, és számos, akár itthon is hasznosítható tapasztalatuk van, a szervezők éppen ezért lengyel szakembereket is felkértek mindezek bemutatására.

Prof. Dr. Zygmunt Pejsak, a Lengyel Állategészségügyi Intézet volt főigazgatója, az ASP-ügy ottani kormánymegbízottja elmondta, Lengyelországban jelenleg 7 fő megfigyelési körzet van.

Megjegyezte, pontosan nem tudják, csak feltételezik, hogy kezdetben miként juthatott be a betegség: az első esetet egy lengyel-belorusz határ menti tanyán regisztrálták, ahol mindössze két sertést tartottak. Ebben az évben pedig már 1018 esetet tartanak nyilván, többet, mint a megelőző négy évben összesen – legutóbb éppen egy hatezer kocás gazdaságban észlelték az ASP-t.

Pejsak szerint tapasztalat az, hogy a legyengült állapotú állatok, illetve kocák fertőződnek meg.

A kocáról a választott malac, szopós malac irányba halad tovább a betegség. Az első tünet mindig a láz, aztán a lép megnagyobbodása.

Hosszú, költséges időszak

A lengyel előírások szerint minden egyes eset után 40 napos zárlatot rendelnek el, ha ez időn belül újabbat észlelnek, akkor újraindul a terminus. Pejsak szerint elhúzódó válságról van szó, a zárlat pedig sokba kerül. Például a Sloja nevű település köré vont 3 kilométeres védőkörzetben először 49 sertést kellett leölni, aminek költsége – a végrehajtás és a termelők kártalanítása – 12 ezer euróba (kb. 3,7 millió forint) került; amint ezt a körzetet 7 km-esre növelték az összeg is 300 ezer euróra (kb. 93 millió forint) emelkedett.

A szakember szerint a kis állatszámú, az előírásokat nem mindig betartó háztáji gazdaságok a legproblémásabbak, hiszen az ASP ezekből terjedhet át a nagyobb gazdaságokba.

Lengyelországban védekezésként ezeket zárták be legelőször. A másik védekezési feladat az intenzív vadászat, mivel a lengyelországi vaddisznók jelentős százaléka fertőzött. Pejsak megjegyezte, míg Csehországban ilyen módszerrel néhány hét alatt komoly gyérítést végeztek az ottani vaddisznó-állományban, Lengyelországban ez nem igazán lehetséges, mert a lengyel vadászok többsége csak hobbiból űzi ezt a tevékenységet, és nem szeretnek napokat tölteni ilyen komoly feladattal.

A vágóhidak is megszenvedik

Az egyik legnagyobb lengyelországi vágóhidat üzemeltető cég, a podgórzei Robert Rytel (RR) ügyvezető igazgatója, Miroslaw Mozdzen az ASP sertéshúspiaci hatásait ismertette. Mint mondta, a 40 napos zárlat egyfelől hasznos, másfelől beindítja a feketekereskedelmet:

mivel ez idő alatt hivatalosan nincs vágás, nincs forgalmazás sem, így bevétel sem keletkezett, ezért az illegális – a hatóságilag nem regisztrált – telepekről azonnal megkezdődött a törvénytelen kereskedés.

A felhizlalt – nem fertőzött – sertéseket lehetetlen volt eladni a piacon. Mint az igazgató elmondta, még mindig „sok tonnányi”, ebben az időszakban átvett és feldolgozott húst tárolnak lefagyasztva.

Mozdzen szerint mára nagyjából normalizálódott a helyzet: az intenzív vágások hatására a sertésállomány átmenetileg csökkent, ezért szűkült a sertéshúskínálat, ami emelni kezdte az árakat, az pedig újra növelte a sertéstartási kedvet, így a sertéslétszám lassan újra elkezdett emelkedni.

A vásárlók is megnyugodtak végre

Az áruházláncok már bevizsgált és tanúsított húsokat, készítményeket is forgalmaznak, a lakosság pedig hozzászokott a betegség jelenlétéhez. Miroslaw Mozdzen megjegyezte, a kezdeti közöny után a lengyel kormány is komolyan vette az ügyet:

2017-ben közel 14 millió eurót (kb. 4,3 milliárd forint) költött a sertéságazat és a feldolgozóipar megsegítésére.

Emellett több, a vágóhidakat és a gazdákat támogató programot is elindítottak – például anyagilag segítik azokat a gazdákat, akik a sertéstenyésztés leállítása és új, ettől eltérő üzletág elindítása mellett döntenek. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, tudták, hogy Lengyelországban előbb-utóbb megjelenhet a sertésállományban is az ASP, mégis, 2014-ben meglepetésként hatott az első kitörés.

Ráadásul a lakosság pánikszerűen félni kezdett a sertéshústól, pillanatok alatt minimálisra csökkent a fogyasztás, így „mindenki bajba került”.

A legfontosabb feladatok

Ezért saját tapasztalataik alapján több tanácsot is megfogalmazott a magyarországi illetékeseknek. Így szükséges az azonnali kormányzati segítség minden szinten; a vaddisznó-állományok mihamarabbi gyérítése célzott vadászatokkal; a rendőrség mellett az állategészségügyi hatóság megerősítése – kvázi non-stop elérhetővé tétele –, ezzel együtt a sertésleöléseket végző speciális, mobil csapatok létrehozása; és nem utolsósorban mindehhez megfelelő tárgyi eszközök és elegendő anyagi forrás is kellenek.

– Amikor az első házi sertés elhullik, akkor értik majd meg a problémát Magyarországon is... – jegyezte meg Miroslaw Mozdzen.

Tenyészeteket értékelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán
Tenyészeteket értékelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán
Fotó: MTI - Mónus Márton
Akik már túl vannak rajta

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója elemzésében elhangzott, a betegség következményeként Észtországban például a sertéstartók 53 százaléka adta fel a termelést, a sertésszám 23 százalékkal csökkent. Litvániában koncentrálódott az állattartók száma, emellett valamennyi érintett területen (vadászok, erdészetek, állattenyésztők, feldolgozók, kereskedők, hatóságok) tevékenykedők között rendszeres egyeztetés folyik, továbbá komoly információs kampányokat végeznek saját ágazatukon belül és a lakosság körében is. Spanyolországban szintén komoly edukációs kampánnyal, sikeres ágazati összefogással és kooperációval, speciális programokkal állították meg a betegséget.

Forrás: 
nak.hu/RF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megrohamozták a magyar pavilont a torinói ízfesztiválon

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a hétfői zárónapig az becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel.

Közös úton a gépesítésért

Stratégiai megállapodást kötött Mezőhegyesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK – és a Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége - MEGOSZ - a második alkalommal megrendezett Szántóföldi Napok és AgrárgépShow pénteki napján.

"Hosszú idő után ismét fontos tényező lehet az agráriumban Mezőhegyes"

A legkülönbözőbb gépekkel, hasznos előadásokkal és fajta-, illetve növénytermesztési bemutatókkal várják a gazdákat a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow szervezői. Az esemény megnyitóján felszólalok szerint a helyszínt adó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság számára ez egy nagy lépés afelé, hogy hosszú évtizedek után ismét meghatározó mezőgazdasági vállalkozás váljon belőle.

Tizenegy ország tiltotta ki a belga sertéshúst

Az afrikai sertéspestis miatt tizenegy Európai Unión kívüli ország függesztette fel a sertéshús importját Belgiumból - közölte a Le Soir című belga napilap szerdán.

Áder János szerint is kell öntözni

Áder János szerint is feltétele az öntözés a növénytermesztésnek, a fenntarthatóság érdekében azonban a kutak helyett a felszíni vízkivételre kell helyezni a hangsúlyt. Annak infrastrukturális hátterét pedig az államnak kell magára vállalnia, mondta Győrffy Balázs miután a köztársasági elnök megbeszélést folytatott a az Agrárgazdasági Kamara és a Magosz vezetőségével.

Első alkalommal rendezik meg az Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kaposvári Egyetemmel és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen 2018. szeptember 27-én ingyenes szakmai rendezvényt tart I. Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferencia címmel.

Megúszták nagy tüzek nélkül: jól halad a napraforgó betakarítása

A csapadékhiány miatt a kukoricától­ nem várható rekordtermés­, a napraforgó elfogadható lesz. Heves megyében a tavaszi vetésű növények idén várhatóan kevesebbet teremnek majd mint tavaly, Békés megyében az elmúlt időszakban 26 gabona eredetű tűzeset történt, ezek közül kiemelkedő, illetve magas riasztási fokú nem volt.

Együnk több hazai almát!

A fővárosban indította el almafogyasztást ösztönző közös kampányát az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A friss gyümölcs, valamint a felhasználásával készült pite, és almafröccs kóstoltatásával egybekötött népszerűsítő rendezvényt az ősz folyamán több helyen megismétlik.

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Kínai kistermelők: az ASP csak kamuhír

Kína-szerte már 14 helyen azonosították az afrikai sertéspestist házi sertésekben, röpke 1 hónap alatt. Azonban számos kisüzemi méretekben gazdálkodó farmer, mint Wang Wu, nem hiszi el, hogy a betegség valóban veszélyezteti a megélhetését.