Back to top

Sertéspestis: az vár ránk is, ami a lengyelekkel történt?

A lengyelországi tapasztalatok hasznosak lehetnek az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi kezelésében. Bár ott nem számolták még fel a betegséget, de a sertéságazatban tevékenykedőknek meg kellett tanulniuk együtt élni vele.

Az afrikai sertéspestis esetleges átterjedése a házisertés-állományra – noha az emberi egészségre nem veszélyes – óriási gazdasági kárral és sok-sok hazai család megélhetésének összeomlásával járhat. Az Állatorvostudományi Egyetemen megtartott 2018. június 6-i tanácskozáson előadó szakértők és gazdasági szakemberek azt is boncolgatták, hogy konkrétan mekkorák lehetnek ezek a károk és mivel járnak együtt, főleg kelet-európai példák alapján - írja a nak.hu.

Lengyelországban 2014 óta küzdenek az ASP ellen, és számos, akár itthon is hasznosítható tapasztalatuk van, a szervezők éppen ezért lengyel szakembereket is felkértek mindezek bemutatására.

Prof. Dr. Zygmunt Pejsak, a Lengyel Állategészségügyi Intézet volt főigazgatója, az ASP-ügy ottani kormánymegbízottja elmondta, Lengyelországban jelenleg 7 fő megfigyelési körzet van.

Megjegyezte, pontosan nem tudják, csak feltételezik, hogy kezdetben miként juthatott be a betegség: az első esetet egy lengyel-belorusz határ menti tanyán regisztrálták, ahol mindössze két sertést tartottak. Ebben az évben pedig már 1018 esetet tartanak nyilván, többet, mint a megelőző négy évben összesen – legutóbb éppen egy hatezer kocás gazdaságban észlelték az ASP-t.

Pejsak szerint tapasztalat az, hogy a legyengült állapotú állatok, illetve kocák fertőződnek meg.

A kocáról a választott malac, szopós malac irányba halad tovább a betegség. Az első tünet mindig a láz, aztán a lép megnagyobbodása.

Hosszú, költséges időszak

A lengyel előírások szerint minden egyes eset után 40 napos zárlatot rendelnek el, ha ez időn belül újabbat észlelnek, akkor újraindul a terminus. Pejsak szerint elhúzódó válságról van szó, a zárlat pedig sokba kerül. Például a Sloja nevű település köré vont 3 kilométeres védőkörzetben először 49 sertést kellett leölni, aminek költsége – a végrehajtás és a termelők kártalanítása – 12 ezer euróba (kb. 3,7 millió forint) került; amint ezt a körzetet 7 km-esre növelték az összeg is 300 ezer euróra (kb. 93 millió forint) emelkedett.

A szakember szerint a kis állatszámú, az előírásokat nem mindig betartó háztáji gazdaságok a legproblémásabbak, hiszen az ASP ezekből terjedhet át a nagyobb gazdaságokba.

Lengyelországban védekezésként ezeket zárták be legelőször. A másik védekezési feladat az intenzív vadászat, mivel a lengyelországi vaddisznók jelentős százaléka fertőzött. Pejsak megjegyezte, míg Csehországban ilyen módszerrel néhány hét alatt komoly gyérítést végeztek az ottani vaddisznó-állományban, Lengyelországban ez nem igazán lehetséges, mert a lengyel vadászok többsége csak hobbiból űzi ezt a tevékenységet, és nem szeretnek napokat tölteni ilyen komoly feladattal.

A vágóhidak is megszenvedik

Az egyik legnagyobb lengyelországi vágóhidat üzemeltető cég, a podgórzei Robert Rytel (RR) ügyvezető igazgatója, Miroslaw Mozdzen az ASP sertéshúspiaci hatásait ismertette. Mint mondta, a 40 napos zárlat egyfelől hasznos, másfelől beindítja a feketekereskedelmet:

mivel ez idő alatt hivatalosan nincs vágás, nincs forgalmazás sem, így bevétel sem keletkezett, ezért az illegális – a hatóságilag nem regisztrált – telepekről azonnal megkezdődött a törvénytelen kereskedés.

A felhizlalt – nem fertőzött – sertéseket lehetetlen volt eladni a piacon. Mint az igazgató elmondta, még mindig „sok tonnányi”, ebben az időszakban átvett és feldolgozott húst tárolnak lefagyasztva.

Mozdzen szerint mára nagyjából normalizálódott a helyzet: az intenzív vágások hatására a sertésállomány átmenetileg csökkent, ezért szűkült a sertéshúskínálat, ami emelni kezdte az árakat, az pedig újra növelte a sertéstartási kedvet, így a sertéslétszám lassan újra elkezdett emelkedni.

A vásárlók is megnyugodtak végre

Az áruházláncok már bevizsgált és tanúsított húsokat, készítményeket is forgalmaznak, a lakosság pedig hozzászokott a betegség jelenlétéhez. Miroslaw Mozdzen megjegyezte, a kezdeti közöny után a lengyel kormány is komolyan vette az ügyet:

2017-ben közel 14 millió eurót (kb. 4,3 milliárd forint) költött a sertéságazat és a feldolgozóipar megsegítésére.

Emellett több, a vágóhidakat és a gazdákat támogató programot is elindítottak – például anyagilag segítik azokat a gazdákat, akik a sertéstenyésztés leállítása és új, ettől eltérő üzletág elindítása mellett döntenek. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, tudták, hogy Lengyelországban előbb-utóbb megjelenhet a sertésállományban is az ASP, mégis, 2014-ben meglepetésként hatott az első kitörés.

Ráadásul a lakosság pánikszerűen félni kezdett a sertéshústól, pillanatok alatt minimálisra csökkent a fogyasztás, így „mindenki bajba került”.

A legfontosabb feladatok

Ezért saját tapasztalataik alapján több tanácsot is megfogalmazott a magyarországi illetékeseknek. Így szükséges az azonnali kormányzati segítség minden szinten; a vaddisznó-állományok mihamarabbi gyérítése célzott vadászatokkal; a rendőrség mellett az állategészségügyi hatóság megerősítése – kvázi non-stop elérhetővé tétele –, ezzel együtt a sertésleöléseket végző speciális, mobil csapatok létrehozása; és nem utolsósorban mindehhez megfelelő tárgyi eszközök és elegendő anyagi forrás is kellenek.

– Amikor az első házi sertés elhullik, akkor értik majd meg a problémát Magyarországon is... – jegyezte meg Miroslaw Mozdzen.

Tenyészeteket értékelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán
Tenyészeteket értékelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán
Fotó: MTI - Mónus Márton
Akik már túl vannak rajta

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója elemzésében elhangzott, a betegség következményeként Észtországban például a sertéstartók 53 százaléka adta fel a termelést, a sertésszám 23 százalékkal csökkent. Litvániában koncentrálódott az állattartók száma, emellett valamennyi érintett területen (vadászok, erdészetek, állattenyésztők, feldolgozók, kereskedők, hatóságok) tevékenykedők között rendszeres egyeztetés folyik, továbbá komoly információs kampányokat végeznek saját ágazatukon belül és a lakosság körében is. Spanyolországban szintén komoly edukációs kampánnyal, sikeres ágazati összefogással és kooperációval, speciális programokkal állították meg a betegséget.

Forrás: 
nak.hu/RF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pályázatok mozgatják a géppiacot idén is

Kétévi visszaesés után 2017-ben végre magára talált, és újra növekedésnek indult a hazai mezőgép-piac, és a prognózisok szerint idén is folytatódhat a bővülés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet júniusi Agrárpiaci Információk című kiadványának gépértékesítési adataiból azonban az látszik, hogy átalakulóban van a gépkereslet.

Lendületet kapott tavaly a haltermelés

Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent.

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Megmenekülhetnek egyes tejautomaták

Megjelent az automata felügyeleti egységgel (AFE) fel nem szerelhető berendezések szabályozására vonatkozó módosító javaslat, amely kedvezően befolyásolhatja az érintett automaták üzemeltetőit. A NAK felhívja tagjai figyelmét, hogy a berendezések üzemeltetésének folytatásához a Magyar Posta felé 2018. június 30-ig minden érintett üzemeltetőnek újra kell jeleznie szerződéskötési szándékát.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

Durvul a parlagfű-kommandó

A pollenkoncentráció, valamint a fertőzött területek nagyságának csökkentéséhez az Agrárminisztérium a korábbiaknál hatékonyabb és szigorúbb ellenőrzéseket javasol. Június végéig kell kiirtani a parlagfüvet. Kérik a gazdákat, hogy 2018-ban is kiemelt figyelmet fordítsanak a napraforgó-, kukorica- és a szójakultúrák gyommentesen tartására.

400 éves a kecskeméti barackpálinka

„A kiváló alapanyag a jó barackpálinka lelke”- hallhattuk Győrffy Balázst, a NAK elnökét a III. Kecskeméti Barackpálinka és Borfesztiválhoz kapcsolódó szakmai konferencián. A bor egyre népszerűbb a hölgyek körében, de a pálinka is kezd elfogadottá válni, utalt a szakember arra, hogy az Agrárgazdasági Kamara mellett a Kunsági Női Borrend is kivette részét a szervezésből.

Egyeztetne a szakma a népegészségügyi termékadó módosításáról

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) információi szerint folyamatban van a népegészségügyi termékadóra vonatkozó szabályozás módosítása. A két szervezet hiányolja, hogy nem egyeztettek velük ennek kapcsán, és levélben kérte a pénzügyminisztertől a tervezett lépések felfüggesztését, a szakmai egyeztetések lefolytatását.

Már csak pár nap maradt az egységes kérelmek módosítására

A termelőknek június 19-ig van lehetőségük  az egységes kérelmek előzetes ellenőrzése során feltárt hibák szankciómentes javítására - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Szigorodtak a sertéspestis miatti járványügyi intézkedések - FRISSÍTETT

Összeírják az ország valamennyi sertésállományát, ellenőrzik a járványvédelmi intézkedések betartását is. Az ASP megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében új országos főállatorvosi határozat lépett életbe Magyarországon. Számos változást tartalmaz az eddigi intézkedésekhez képest.