Back to top

Benyújtották a 2019-es költségvetést a Parlamentnek

A kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt a jövő évi költségvetés tervezésekor – jelentette ki Varga Mihály a 2019-es büdzsé benyújtásakor a Parlamentben.

A jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a büdzsé négy fő célterülete az ország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése.

Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtja a 2019-es költségvetés tervezetét Kövér László házelnöknek a Parlamentben 2018. 06. 13-án.
Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtja a 2019-es költségvetés tervezetét Kövér László házelnöknek a Parlamentben 2018. 06. 13-án.
Fotó: Botár Gergely

Jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban - mondta Varga Mihály.

Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd - ismertette. 

Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott adócsökkentés iránya. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján. Ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál - hangsúlyozta a miniszter.

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol - ismertette a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, folytatódik tehát az államadósság mérséklődése, "bízunk benne, hogy a ciklus végére mértéke 60 százalék alá csökkenhet". 

2019-ben mind az általános tartalék összegét, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emeli a kormány - jelentette ki.

Minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben - mondta Varga Mihály. Szavai szerint, egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre.

Folytatódnak a növekedést elősegítő beruházási programok, összességében 4000 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg jövőre.

Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések. Kifejtette, hogy valamennyi, erre a ciklusra vonatkozó uniós pályázatot már kiírtak, a hangsúly a források felhasználásán lesz jövőre.

A családok támogatását nevezte a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb elemének Varga Mihály, hozzátáve, hogy a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak.

Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként, összesen tehát 40 ezer forintra, amely mintegy 350 ezer családot érinthet. A 2016-ban megindult folyamat, hogy 5-5 ezer forinttal bővítsék az adókedvezmény összegét, tehát jövőre is teljesülni fog - mondta.

Nemcsak a gyermekvállalást, de a gyermeknevelést is támogatja a kormány, ide tartozik például a bölcsődei férőhelyek számának növelése szavai szerint.

A nyugdíjak megtartják reálértéküket, sőt nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is. Jelentős könnyítést jelent majd a nyugdíjasok foglalkoztatásában, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni.

A parlamenti tárgyalás menetrendjét ismertetve Kövér László házalelnök elmondta: a 2019-es költségvetés általános vitája június 27-én kezdőik, zárószavazása pedig július 20-án lesz.

Fotó: Botár Gergely

Az MTI gyorselemzése szerint jövőre tovább nő az állami funkciók súlya a büdzsé kiadásaiban
 

Jövőre az államháztartásban az ideinél több pénz jut a legtöbb fő területre, egyedül az államadóssággal kapcsolatos kiadások csökkennek, arányaiban a működési funkciókra több, a jólétiekre ugyanannyi, a gazdasági funkcióra kevesebbet fordítanának a parlament honlapjára szerdán felkerült 2019. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból, amelynek összértéke pénzforgalmi szemléletben 19 963 milliárd forint, az idei 17,8 százalék után, jövőre 18,1 százalék jut működésre, 3 612 milliárd forint. 

Ebből a legnagyobb részt, 2 313 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. A törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 1024 milliárd forint jut, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 625 milliárd, külügyekre 138 milliárd, alapkutatásra 94 milliárd forintot szánnak. Új tétel volt az idei büdzsében a műszaki fejlesztés 2,6 milliárddal, ez jövőre 5,6 milliárd lehet. A törvényhozó és végrehajtó szervekre fordított pénz csökken, 1024 milliárdra tervezik jövőre, az idei 1127 milliárdos előirányzat után.

A védelmi kiadások aránya 0,4 százalékponttal 2,2 százalékra emelkedik, a rendvédelmi és közbiztonsági kiadásoké, 4,2 százalékról 4,3 százalékra nő. Az előbbire 436 milliárd, az utóbbira 862 milliárd forintot szánnak jövőre. A rendvédelem és közbiztonság körébe sorolt kiadásokból a legtöbbet (509 milliárdot) a rend- és közbiztonságra költi az államháztartás. A büntetés-végrehajtás igazgatási és működési kiadásai 73 milliárdra csökkennek. Az igazságszolgáltatás az ideinél 34 milliárddal többet, 194 milliárd forintot kap 2019-ben.

A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya a kiadásokon belül változatlanul 55,4 százalék, 11 067 milliárd forintot tesz ki. Oktatásra csaknem 2 036 milliárd forint jut, így aránya a kiadásokban 0,3 százalékponttal 10,2 százalékra mérséklődik.

Emelkedik viszont az egészségügy részesedése 8,4-ről, 8,6 százalékra, e területre 1711 milliárd forintot szánnak 2019-ben. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5682 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 28,9-ről 28,5 százalékra csökken.

Bár emelkedik a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra szánt összeg 643 milliárd forintra, arányuk 3,3 százalékról, 3,2 százalékra mérséklődik. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek részesedése viszont 4,2-ről 5,0 százalékra nő, meghaladja a 992 milliárd forintot.

A gazdasági funkciókra tervezett 3934 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 20-ról 19,7 százalékra mérséklődik.

Ezen belül a legnagyobb tétel a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 8,8-ról 9,8 százalékra nő, ezen belül 4,2-ről, 4,5 százalékra nő a közúti, 2,3-ról 2,4-re a vasúti közlekedésé. A környezetvédelem részesedése 1,9 százalék marad jövőre.

Az államadósság kezelésére fordított pénzek aránya az idei 5,5 százalékról 5,1 százalékára csökken, erre 2019-ben 1024 milliárd forintot terveznek, az idei 1039 milliárd után.

 

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jövőre is folytatódnak az adócsökkentések

Kisebbek lesznek jövőre a közterhek, a cégek és az egyéni vállalkozók is könnyítéseket kapnak, valamint egyszerűsödik a nyugdíjasok foglalkoztatása.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Megoldható a januári adócsökkentés

Akár januártól is csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, amennyiben a bérmegállapodást a felek ősszel módosítják, ám az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz szükség van az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra – értesült a Magyar Idők.

A Tiszafüredi Halas Napokon a pénzügyminiszter is a halfogyasztást népszerűsítette

A kormány számos intézkedéssel ösztönzi a hazai halfogyasztás emelését – hangsúlyozta Varga Mihály a Tiszafüredi Halas Napok megnyitóján.

Könnyítene az őstermelői adózáson a kormány

A parlament által tárgyalt 2019-es adótörvények tervezetében több kisebb, de az őstermelők életét megkönnyítő változás is szerepel. Bizonyos feltételek mellett a munkabér is elszámolhatóvá válna költségként.

Eredményesek az afrikai sertéspestis elleni intézkedések

Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

Bővítenék a cégek energiahatékonysági adókedvezményét jövőre

A 2019-es adótörvény tervezetben a kormány lehetővé tenné, hogy a vállalkozások – a halgazdálkodással foglalkozók kivételével - felújításokhoz is igénybe vehessék az energiahatékonysági beruházásokhoz adott társasági adókedvezményt.

Parlament előtt a kútfúrási törvény

A törvényjavaslat szerint engedély és bejelentés nélkül lesz létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény, a meglévő kutak utólagos fennmaradási engedélyt kaphatnak bírság kiszabása nélkül, ha a tulajdonosok 10 éven belül legalizálják azokat.

Ellenzik a 20 százalékos adóemelést az érdekképviseletek

A népegészségügyi termékadó (neta) tervezett emelése tovább csökkenti az élelmiszeriparban az innovációra rendelkezésre álló forrásokat, ezáltal negatívan befolyásolja az élelmiszeripar versenyképességét, ráadásul veszélyezteti az ország beruházásvonzó képességét - közölték az élelmiszeripari érdekképviseletek miután Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette szándékát a neta emelésére.

Jelentősen átvariálják az adórendszert

Számos egyszerűsítés, teherkönnyítés, egyes adónemek megszüntetetése, de sok kedvezmény eltörlése is szerepel a parlamentnek benyújtott 2019-es adótörvény tervezetben. 5 százalék lesz az UHT és ESL tejek áfája, de 20 százalékkal emelik a netát. Megszűnik a baleseti adó és az eho, csökken a szochó - nyugdíjasok után nem is kell majd fizetni -, de adóköteles lesz a legtöbb cafeteria elem.