Back to top

Benyújtották a 2019-es költségvetést a Parlamentnek

A kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt a jövő évi költségvetés tervezésekor – jelentette ki Varga Mihály a 2019-es büdzsé benyújtásakor a Parlamentben.

A jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a büdzsé négy fő célterülete az ország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése.

Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtja a 2019-es költségvetés tervezetét Kövér László házelnöknek a Parlamentben 2018. 06. 13-án.
Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtja a 2019-es költségvetés tervezetét Kövér László házelnöknek a Parlamentben 2018. 06. 13-án.
Fotó: Botár Gergely

Jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban - mondta Varga Mihály.

Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd - ismertette. 

Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott adócsökkentés iránya. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján. Ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál - hangsúlyozta a miniszter.

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol - ismertette a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, folytatódik tehát az államadósság mérséklődése, "bízunk benne, hogy a ciklus végére mértéke 60 százalék alá csökkenhet". 

2019-ben mind az általános tartalék összegét, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emeli a kormány - jelentette ki.

Minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben - mondta Varga Mihály. Szavai szerint, egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre.

Folytatódnak a növekedést elősegítő beruházási programok, összességében 4000 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg jövőre.

Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések. Kifejtette, hogy valamennyi, erre a ciklusra vonatkozó uniós pályázatot már kiírtak, a hangsúly a források felhasználásán lesz jövőre.

A családok támogatását nevezte a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb elemének Varga Mihály, hozzátáve, hogy a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak.

Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként, összesen tehát 40 ezer forintra, amely mintegy 350 ezer családot érinthet. A 2016-ban megindult folyamat, hogy 5-5 ezer forinttal bővítsék az adókedvezmény összegét, tehát jövőre is teljesülni fog - mondta.

Nemcsak a gyermekvállalást, de a gyermeknevelést is támogatja a kormány, ide tartozik például a bölcsődei férőhelyek számának növelése szavai szerint.

A nyugdíjak megtartják reálértéküket, sőt nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is. Jelentős könnyítést jelent majd a nyugdíjasok foglalkoztatásában, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni.

A parlamenti tárgyalás menetrendjét ismertetve Kövér László házalelnök elmondta: a 2019-es költségvetés általános vitája június 27-én kezdőik, zárószavazása pedig július 20-án lesz.

Fotó: Botár Gergely

Az MTI gyorselemzése szerint jövőre tovább nő az állami funkciók súlya a büdzsé kiadásaiban
 

Jövőre az államháztartásban az ideinél több pénz jut a legtöbb fő területre, egyedül az államadóssággal kapcsolatos kiadások csökkennek, arányaiban a működési funkciókra több, a jólétiekre ugyanannyi, a gazdasági funkcióra kevesebbet fordítanának a parlament honlapjára szerdán felkerült 2019. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból, amelynek összértéke pénzforgalmi szemléletben 19 963 milliárd forint, az idei 17,8 százalék után, jövőre 18,1 százalék jut működésre, 3 612 milliárd forint. 

Ebből a legnagyobb részt, 2 313 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. A törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 1024 milliárd forint jut, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 625 milliárd, külügyekre 138 milliárd, alapkutatásra 94 milliárd forintot szánnak. Új tétel volt az idei büdzsében a műszaki fejlesztés 2,6 milliárddal, ez jövőre 5,6 milliárd lehet. A törvényhozó és végrehajtó szervekre fordított pénz csökken, 1024 milliárdra tervezik jövőre, az idei 1127 milliárdos előirányzat után.

A védelmi kiadások aránya 0,4 százalékponttal 2,2 százalékra emelkedik, a rendvédelmi és közbiztonsági kiadásoké, 4,2 százalékról 4,3 százalékra nő. Az előbbire 436 milliárd, az utóbbira 862 milliárd forintot szánnak jövőre. A rendvédelem és közbiztonság körébe sorolt kiadásokból a legtöbbet (509 milliárdot) a rend- és közbiztonságra költi az államháztartás. A büntetés-végrehajtás igazgatási és működési kiadásai 73 milliárdra csökkennek. Az igazságszolgáltatás az ideinél 34 milliárddal többet, 194 milliárd forintot kap 2019-ben.

A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya a kiadásokon belül változatlanul 55,4 százalék, 11 067 milliárd forintot tesz ki. Oktatásra csaknem 2 036 milliárd forint jut, így aránya a kiadásokban 0,3 százalékponttal 10,2 százalékra mérséklődik.

Emelkedik viszont az egészségügy részesedése 8,4-ről, 8,6 százalékra, e területre 1711 milliárd forintot szánnak 2019-ben. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5682 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 28,9-ről 28,5 százalékra csökken.

Bár emelkedik a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra szánt összeg 643 milliárd forintra, arányuk 3,3 százalékról, 3,2 százalékra mérséklődik. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek részesedése viszont 4,2-ről 5,0 százalékra nő, meghaladja a 992 milliárd forintot.

A gazdasági funkciókra tervezett 3934 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 20-ról 19,7 százalékra mérséklődik.

Ezen belül a legnagyobb tétel a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 8,8-ról 9,8 százalékra nő, ezen belül 4,2-ről, 4,5 százalékra nő a közúti, 2,3-ról 2,4-re a vasúti közlekedésé. A környezetvédelem részesedése 1,9 százalék marad jövőre.

Az államadósság kezelésére fordított pénzek aránya az idei 5,5 százalékról 5,1 százalékára csökken, erre 2019-ben 1024 milliárd forintot terveznek, az idei 1039 milliárd után.

 

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mindent tudni fog az állam: 2021-től a vállalkozók adóbevallását is a NAV készíti

Ezt Varga Mihály, pénzügyminiszter jelentette be a NAV vezetői értekezletén, egyúttal bemutatta a hivatal új elnökét, Sors Lászlót.

Szükséges a gabonák fordított áfája a kamara szerint

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tapasztalatai szerint a gabonákra és egyes olajnövényekre alkalmazott, 2018. december 31-én lejáró fordított áfafizetési rendszer hatására jelentősen visszaszorult a korábban drasztikus méreteket öltő áfacsalás, a fiktív export, és számottevő mértékben tisztult a piac. Ezért a NAK a fordított áfa alkalmazásának meghosszabbítását szorgalmazza.

Az Európai Parlament kiáll az édesvizi akvakultúra támogatásáért

Az Európai Parlament (EP) elfogadott állásfoglalása szerint fenntartható és versenyképes uniós akvakultúrára van szükség, az Európai Uniónak ehhez megfelelően kell finanszíroznia az édesvízi ágazatot, amely nagyban hozzájárul az európai polgárok élelmiszerellátásához, és jelentős környezeti szolgáltatásokat tesz lehetővé - közölte az uniós parlament.

Az agrárkiadásokra közel 206 milliárd forint jut jövőre

Az Agrárminisztérium (AM) büdzséje jövőre 205,99 milliárd forintra csökken az idei 208,29 milliárd forintról, a tárca tervezett saját bevétele 32,34 milliárdról 32,29 milliárd forintra mérséklődik a parlament honlapján szerdán közzétett 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.

Költségvetési pénzzel is támogatja az EU a fogyasztóvédelmet 2020 után

Az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés keretében új, 4 milliárd eurós célzott programot javasol a fogyasztók védelmére és helyzetük megerősítésére, és arra, hogy az európai kkv-k teljes körűen élhessenek a jól működő egységes piac előnyeivel - jelentette be Elzbieta Bienkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos.

Jövő héten parlament elé kerül a 2019-es költségvetés

Már a Költségvetési Tanács asztalán van a 2019-es büdzsé, a biztonságos növekedés költségvetésének tervezete - közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel. Változatlanul a költségvetés stabilitásának szem előtt tartását tükrözik az egyes bevételi és kiadási tételek a tárca szerint.

Jól járt az állam a NAV készítette adóbevallásokkal

Szinte mindenben duplázott az e-szja, a tavalyi duplájára, majd 1,5 millióra nőtt az szja-bevallásukat interneten beküldők száma, kétszer annyian, több mint 800 ezren fogadták el a bevallási tervezetet módosítás nélkül, miközben az e-szja felületet az idén 3,3 milliószor keresték fel, ami ugyancsak duplája a tavalyinak - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t pénteken.

Adatvédelem: itt a kormány mentő javaslata

Benyújtotta a kormány az új uniós adatvédelmi rendelettel összefüggésben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint szabálysértés esetén figyelmezetést indokolt alkalmazni.

Ellenzi az uniós agrárpoliltika támogatáscsökkentését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

Közmunkásokkal enyhítené a munkaerő-hiányt az új miniszter

Az agrárium területén a munkaerőhiány csökkentésére, a mezőgazdaság fehéredésének további elősegítésére, az öntözött területek nagyságának a növelésére, a feldolgozási kapacitások bővítésére lenne szükség - egyebek mellett ezeket mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.