Back to top

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

A hazai búzatermesztésben a változások intenzitása jelentős mértékben megváltozott az időbeli horizontot vizsgálva (1. táblázat). Ezek a változások a jövőben egyre gyorsabbak és mélyrehatóbbak lesznek, és a termesztéstechnológia valamennyi elemére kiterjednek, azaz átfogó jellegűek.

Az időbeli változásokat jól szemléltetik azok a rövidebb-hosszabb periódusok, illetve azok trendjei, amelyeket a hazai búzatermesztésben az elmúlt száz évben tapasztalhattunk (1. ábra). Kiemelkedően gyors termelésnövekedés (88 kg/ha/év) jellemezte az 1950 és 1990 közötti éveket, és kedvező változásokat tapasztalhatunk a 2010-es években is (216 kg/ha/év).

Ha a magyar búzatermesztés jelenkori állapotát átfogó módon kívánjuk értékelni, ahhoz röviden elemezni szükséges azokat a változásokat, amelyek az ökológiai feltételekben, biológiai alapokban és az agrotechnikai elemekben bekövetkeztek.

Rendkívül jelentősek a biológiai alapokban bekövetkezett változások (2. táblázat). A múltban egy-egy sikeres búzafajta (például a Bánkúti 1201) hosszú időn keresztül (~25-30 év) foglalta el a vetésterület meghatározó részét (~70- 80 százalék). Jelenleg a fajtahasználatban az a tendencia állapítható meg, hogy

• jelentősen nőtt az államilag elismert fajták száma (2018-ban 163 fajta);

• a fajták átlagos kora csökkent (a legtöbb fajta 5–8 évig van köztermesztésben, és csak a legkiválóbbak maradnak 10–15 évig);

• jelentősen csökkent a magyar fajták aránya és nőtt a külföldieké (60–40 százalék);

• erőteljesen nőtt a nagy termést adó fajták aránya, miközben a minőségi búzák vetésterülete csökkent;

• az új fajták egyre nagyobb része tartozik a mid-tech vagy az intenzív technológiai igényű csoportba, és ezzel párhuzamosan csökkent az extenzív és kis inputigényű fajták aránya a portfólióban;

• megjelentek és fokozatosan terjednek a búzahibridek (~5-9 százaléka a vetésterületnek), amelyek termesztéstechnológiája jelentősen eltér a fajtabúzákétól;

• változó, de általában alacsony (15–30 százalék) a vetőmagfelújítási arány.

Tagadhatatlanul jelentős változások következtek be a búza agrotechnikájában is az elmúlt évtizedek során. A mostani és a jövőbeli technológiai fejlesztések egyik legfontosabb kérdése az, hogy hogyan tudjuk egzaktul meghatározni az egyes agrotechnikai tényezők termésmennyiségre gyakorolt hatását. Ehhez nyújtanak pótolhatatlan segítséget a tartamkísérletek.

Polifaktoriális tartamkísérletünk eredményei azt bizonyították, hogy csernozjom talajon a trágyázás (50 százalékos hatás) és a vetésváltás (28 százalékos hatás) játssza a legfontosabb szerepet, de szintén jelentős volt – még ha évjáratonként eltérő mértékű is – a növényvédelem (16 százalékos hatás) termésnövekedésben betöltött szerepe (2. ábra).

A hazai búzatermesztés fejlesztése alapvetően két lépcsőben képzelhető el. Az első lépést eddigi ismereteink alkalmazása, az optimalizált fajta- és termőhelyspecifikus technológiák fegyelmezett végrehajtása jelenti. Ebben még jelentős tartalékaink vannak (országos szinten +0,5– 1,0 t/ha terméstöbblet). A továbblépést – ami a hagyományos technológiák első lépésként említett fejlesztésével párhuzamosan napjainkban már megkezdődött – a precíziós technológiák bevezetése jelentheti (3. táblázat). Nemcsak a kapásnövények esetében alkalmazhatunk precíziós technológiát, hanem a kalászosoknál, így az őszi búzánál is. A hibrid búzák szélesebb körű elterjedése esetén ennek különösen nagy lehet a jelentősége. A precíziós technológia a búzatermesztés szinte valamennyi elemét (talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem, öntözés, betakarítás) érinti.

A hazai búzatermesztés hatalmas utat tett meg az évtizedek alatt. Napjaink magyar búzatermesztését fokozatos fejlődés, egyúttal heterogenitás jellemzi. A fajta- és termőhelyspecifikus technológiák alkalmazásával már napjainkban hektáronként 0,5–1,0 tonnával lehetne növelni a terméseket. A jövőt a „smart technológiák” bevezetése jelenti, amelyek szakszerű alkalmazásához sok, egyelőre még nyitott kérdést tisztázni szükséges. Ehhez tudnak kreatív módon hozzájárulni azok a kutatások és tartamkísérletek, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézetében évtizedek óta végzünk.

Pepó Péter
egyetemi tanár, intézetigazgató
Debreceni Egyetem
MÉK Növénytudományi Intézet

A publikáció elkészítését az EFOP- 3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milliárdos beruházás a SinoGrain-nél

A SinoGrain, Kína egyik vezető gabonakészletező és kereskedelmi vállalata 10 milliárd jüant, vagyis 1,61 milliárd dollárt költ gabonatároló kapacitásának, illetve az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére – közölte a vállalat a közelmúltban.

Egyiptom dollármilliókat költ a búzatolvajok megfékezésére

Véget vethet az egyiptomi gabonakészletek megdézsmálásának az a fejlesztés, amelyet egy amerikai cég készített az ország számára.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Kiheverték a növények is az áradást Szentgotthárdon

Hetekkel ezelőtt jelentős áradás vonult végig a Rába vasi szakaszain. Többek között Szentgotthárdnál is, ahonnan a Vas megyei hírportál olvasója fotókat küldött arról, hogyan regenerálódtak a növények.

Somogyban már aratnak

Bő egy héttel korábban kezdődött meg az őszi árpa aratása Somogyban. A megyében hétezer hatszáz hektáron takarítják be a növényt. Az előrejelzések szerint jó termésátlagra számítanak a gazdák, bár a megyén belül nagyok az eltérések.

Elfektette a táblákat az eső Rábapatyon

Megdőlt az egész napraforgó- és búzatábla: nem látott még ilyen viharkárt Horváth Gyula rábapatyi földjein. Nem fér a napfény sem a növényekhez, hát még a gombaölő szer – csak az időjárásban bízik a gazda.

Elkezdődött a rovarinvázió a földeken, marad a fülledt idő

A szokásosnál még mindig melegebb, párás, fülledt levegő alakította időjárásunkat június első felében. Több helyen hullott kiadós csapadék is, esetenként heves záporokból, zivatarokból. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságból.

Már a termelés rovására megy, hogy nincs elég idénymunkás

A mezőgazdaság egyre jobban megérzi, hogy alig vannak alkalmi munkavállalók. Hajdú-Bihar megyében is akadnak olyan gazdák, akik kevesebbet tudnak termelni, mivel nincs ember, aki betakarítsa a termést.

Szélsőségesen szóródnak a terméshozamok

Az idei aratás az időjárásról szól: a késői tél és a korai nyár után most a következő két-három hét hőmérsékleti és csapadékviszonyai határozzák meg, milyen minőségű lesz a várhatóan csak átlagos mennyiségű termés. Nem nőtt meg a gabona, így azután kevesebb lett a szalma is.