Back to top

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

A hazai búzatermesztésben a változások intenzitása jelentős mértékben megváltozott az időbeli horizontot vizsgálva (1. táblázat). Ezek a változások a jövőben egyre gyorsabbak és mélyrehatóbbak lesznek, és a termesztéstechnológia valamennyi elemére kiterjednek, azaz átfogó jellegűek.

Az időbeli változásokat jól szemléltetik azok a rövidebb-hosszabb periódusok, illetve azok trendjei, amelyeket a hazai búzatermesztésben az elmúlt száz évben tapasztalhattunk (1. ábra). Kiemelkedően gyors termelésnövekedés (88 kg/ha/év) jellemezte az 1950 és 1990 közötti éveket, és kedvező változásokat tapasztalhatunk a 2010-es években is (216 kg/ha/év).

Ha a magyar búzatermesztés jelenkori állapotát átfogó módon kívánjuk értékelni, ahhoz röviden elemezni szükséges azokat a változásokat, amelyek az ökológiai feltételekben, biológiai alapokban és az agrotechnikai elemekben bekövetkeztek.

Rendkívül jelentősek a biológiai alapokban bekövetkezett változások (2. táblázat). A múltban egy-egy sikeres búzafajta (például a Bánkúti 1201) hosszú időn keresztül (~25-30 év) foglalta el a vetésterület meghatározó részét (~70- 80 százalék). Jelenleg a fajtahasználatban az a tendencia állapítható meg, hogy

• jelentősen nőtt az államilag elismert fajták száma (2018-ban 163 fajta);

• a fajták átlagos kora csökkent (a legtöbb fajta 5–8 évig van köztermesztésben, és csak a legkiválóbbak maradnak 10–15 évig);

• jelentősen csökkent a magyar fajták aránya és nőtt a külföldieké (60–40 százalék);

• erőteljesen nőtt a nagy termést adó fajták aránya, miközben a minőségi búzák vetésterülete csökkent;

• az új fajták egyre nagyobb része tartozik a mid-tech vagy az intenzív technológiai igényű csoportba, és ezzel párhuzamosan csökkent az extenzív és kis inputigényű fajták aránya a portfólióban;

• megjelentek és fokozatosan terjednek a búzahibridek (~5-9 százaléka a vetésterületnek), amelyek termesztéstechnológiája jelentősen eltér a fajtabúzákétól;

• változó, de általában alacsony (15–30 százalék) a vetőmagfelújítási arány.

Tagadhatatlanul jelentős változások következtek be a búza agrotechnikájában is az elmúlt évtizedek során. A mostani és a jövőbeli technológiai fejlesztések egyik legfontosabb kérdése az, hogy hogyan tudjuk egzaktul meghatározni az egyes agrotechnikai tényezők termésmennyiségre gyakorolt hatását. Ehhez nyújtanak pótolhatatlan segítséget a tartamkísérletek.

Polifaktoriális tartamkísérletünk eredményei azt bizonyították, hogy csernozjom talajon a trágyázás (50 százalékos hatás) és a vetésváltás (28 százalékos hatás) játssza a legfontosabb szerepet, de szintén jelentős volt – még ha évjáratonként eltérő mértékű is – a növényvédelem (16 százalékos hatás) termésnövekedésben betöltött szerepe (2. ábra).

A hazai búzatermesztés fejlesztése alapvetően két lépcsőben képzelhető el. Az első lépést eddigi ismereteink alkalmazása, az optimalizált fajta- és termőhelyspecifikus technológiák fegyelmezett végrehajtása jelenti. Ebben még jelentős tartalékaink vannak (országos szinten +0,5– 1,0 t/ha terméstöbblet). A továbblépést – ami a hagyományos technológiák első lépésként említett fejlesztésével párhuzamosan napjainkban már megkezdődött – a precíziós technológiák bevezetése jelentheti (3. táblázat). Nemcsak a kapásnövények esetében alkalmazhatunk precíziós technológiát, hanem a kalászosoknál, így az őszi búzánál is. A hibrid búzák szélesebb körű elterjedése esetén ennek különösen nagy lehet a jelentősége. A precíziós technológia a búzatermesztés szinte valamennyi elemét (talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem, öntözés, betakarítás) érinti.

A hazai búzatermesztés hatalmas utat tett meg az évtizedek alatt. Napjaink magyar búzatermesztését fokozatos fejlődés, egyúttal heterogenitás jellemzi. A fajta- és termőhelyspecifikus technológiák alkalmazásával már napjainkban hektáronként 0,5–1,0 tonnával lehetne növelni a terméseket. A jövőt a „smart technológiák” bevezetése jelenti, amelyek szakszerű alkalmazásához sok, egyelőre még nyitott kérdést tisztázni szükséges. Ehhez tudnak kreatív módon hozzájárulni azok a kutatások és tartamkísérletek, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézetében évtizedek óta végzünk.

Pepó Péter
egyetemi tanár, intézetigazgató
Debreceni Egyetem
MÉK Növénytudományi Intézet

A publikáció elkészítését az EFOP- 3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vis maior helyzet a mezei pocok miatt

A jelenleg fennálló mezei pocok fertőzöttségre tekintettel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75RB rágcsálóirtó szer felhasználására. Az engedély csak a fertőzéssel érintett megyékre vonatkozik, területi kiterjesztése a fertőzés növekedésének megfelelően változhat. Részletek a Nébih honlapján (portal.nebih.gov.hu) találhatóak.

Vízlépcsőkkel lehetne megelőzni az apályokat a Dunán

A következő időszakban sokkal hosszabb alacsony vízállással járó időszakra kell felkészülni a Dunán - közölte az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila szerint erre fel kell készülni, a Dunán vízlépcsőket kell építeni.

Nagyon várják az esőt a gabonatermelők

Egyelőre nem veszélyezteti az aszály az őszi vetéseket, de a következő hetekben fontos lenne a csapadék. Az októberi nyár miatt az ilyenkor szokottnál előbbre tartanak a munkákkal a gazdák a földeken - mondta az InfoRádiónak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Európai dohánytermesztők: világszerte tovább csökken a cigarettatermelés

Az elmúlt öt évhez hasonlóan 2017-ben is tovább csökkent a világ cigarettatermelése: a csúcsot jelentő 2012-es adatokhoz képest mintegy tavaly 500 milliárd darabbal kevesebb, összesen 5894 milliárd darab cigarettaszálat állítottak elő a világon

Bajban a vízi áruszállítás a Dunán

Jelentősen csökkenhet idén az áruszállítás a Dunán a folyó alacsony vízszintje miatt, a bajai és a paksi kikötőkben eddig az éves átlagforgalom fele teljesült.

Gabonatermesztők: jól haladnak az őszi munkák

Jó ütemben haladnak az őszi betakarítási és a vetési munkák is a száraz időjárásnak köszönhetően, ugyanakkor a megfelelő keléshez szükség lenne a csapadékra - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

KSH: augusztusban 6,0 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

Augusztusban a mezőgazdasági termelői árak 6,0 százalékkal - november óta a legnagyobb mértékben - nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest a júliusi 1,2 százalékos emelkedés után.

Az őszi aszály tovább szárítja a vetéseket

Egyre kritikusabb a talajnedvesség az országban, elsősorban az Alföldön: az őszi vetések, az őszi talajmunkák mind-mind az esőt várják. Egyes helyeken a repce még ki sem tudott kelni, holott ilyenkor már 4-6 leveles állapotban kellene legyen. A középtávú csapadék-előrejelzések sem sok jót ígérnek, ugyanis egyelőre nem enyhül az aszály, leghamarabb a jövő hét közepén-végén jöhet számottevő eső.

Hamarosan kikötőt kap a bajai hajómalom

Hamarosan megépülhet Duna-parti kikötője a nemrég elkészült bajai hajómalomnak, amelyet az október 6-ai Hajómalom Ünnepen búzaőrlés közben is megnézhetnek az érdeklődők - közölte a Bajai Hajómalom Egyesület elnöke az MTI-vel.

Vastagabbak a növények levelei a klímaváltozás miatt

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.