Back to top

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

A hazai búzatermesztésben a változások intenzitása jelentős mértékben megváltozott az időbeli horizontot vizsgálva (1. táblázat). Ezek a változások a jövőben egyre gyorsabbak és mélyrehatóbbak lesznek, és a termesztéstechnológia valamennyi elemére kiterjednek, azaz átfogó jellegűek.

Az időbeli változásokat jól szemléltetik azok a rövidebb-hosszabb periódusok, illetve azok trendjei, amelyeket a hazai búzatermesztésben az elmúlt száz évben tapasztalhattunk (1. ábra). Kiemelkedően gyors termelésnövekedés (88 kg/ha/év) jellemezte az 1950 és 1990 közötti éveket, és kedvező változásokat tapasztalhatunk a 2010-es években is (216 kg/ha/év).

Ha a magyar búzatermesztés jelenkori állapotát átfogó módon kívánjuk értékelni, ahhoz röviden elemezni szükséges azokat a változásokat, amelyek az ökológiai feltételekben, biológiai alapokban és az agrotechnikai elemekben bekövetkeztek.

Rendkívül jelentősek a biológiai alapokban bekövetkezett változások (2. táblázat). A múltban egy-egy sikeres búzafajta (például a Bánkúti 1201) hosszú időn keresztül (~25-30 év) foglalta el a vetésterület meghatározó részét (~70- 80 százalék). Jelenleg a fajtahasználatban az a tendencia állapítható meg, hogy

• jelentősen nőtt az államilag elismert fajták száma (2018-ban 163 fajta);

• a fajták átlagos kora csökkent (a legtöbb fajta 5–8 évig van köztermesztésben, és csak a legkiválóbbak maradnak 10–15 évig);

• jelentősen csökkent a magyar fajták aránya és nőtt a külföldieké (60–40 százalék);

• erőteljesen nőtt a nagy termést adó fajták aránya, miközben a minőségi búzák vetésterülete csökkent;

• az új fajták egyre nagyobb része tartozik a mid-tech vagy az intenzív technológiai igényű csoportba, és ezzel párhuzamosan csökkent az extenzív és kis inputigényű fajták aránya a portfólióban;

• megjelentek és fokozatosan terjednek a búzahibridek (~5-9 százaléka a vetésterületnek), amelyek termesztéstechnológiája jelentősen eltér a fajtabúzákétól;

• változó, de általában alacsony (15–30 százalék) a vetőmagfelújítási arány.

Tagadhatatlanul jelentős változások következtek be a búza agrotechnikájában is az elmúlt évtizedek során. A mostani és a jövőbeli technológiai fejlesztések egyik legfontosabb kérdése az, hogy hogyan tudjuk egzaktul meghatározni az egyes agrotechnikai tényezők termésmennyiségre gyakorolt hatását. Ehhez nyújtanak pótolhatatlan segítséget a tartamkísérletek.

Polifaktoriális tartamkísérletünk eredményei azt bizonyították, hogy csernozjom talajon a trágyázás (50 százalékos hatás) és a vetésváltás (28 százalékos hatás) játssza a legfontosabb szerepet, de szintén jelentős volt – még ha évjáratonként eltérő mértékű is – a növényvédelem (16 százalékos hatás) termésnövekedésben betöltött szerepe (2. ábra).

A hazai búzatermesztés fejlesztése alapvetően két lépcsőben képzelhető el. Az első lépést eddigi ismereteink alkalmazása, az optimalizált fajta- és termőhelyspecifikus technológiák fegyelmezett végrehajtása jelenti. Ebben még jelentős tartalékaink vannak (országos szinten +0,5– 1,0 t/ha terméstöbblet). A továbblépést – ami a hagyományos technológiák első lépésként említett fejlesztésével párhuzamosan napjainkban már megkezdődött – a precíziós technológiák bevezetése jelentheti (3. táblázat). Nemcsak a kapásnövények esetében alkalmazhatunk precíziós technológiát, hanem a kalászosoknál, így az őszi búzánál is. A hibrid búzák szélesebb körű elterjedése esetén ennek különösen nagy lehet a jelentősége. A precíziós technológia a búzatermesztés szinte valamennyi elemét (talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem, öntözés, betakarítás) érinti.

A hazai búzatermesztés hatalmas utat tett meg az évtizedek alatt. Napjaink magyar búzatermesztését fokozatos fejlődés, egyúttal heterogenitás jellemzi. A fajta- és termőhelyspecifikus technológiák alkalmazásával már napjainkban hektáronként 0,5–1,0 tonnával lehetne növelni a terméseket. A jövőt a „smart technológiák” bevezetése jelenti, amelyek szakszerű alkalmazásához sok, egyelőre még nyitott kérdést tisztázni szükséges. Ehhez tudnak kreatív módon hozzájárulni azok a kutatások és tartamkísérletek, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézetében évtizedek óta végzünk.

Pepó Péter
egyetemi tanár, intézetigazgató
Debreceni Egyetem
MÉK Növénytudományi Intézet

A publikáció elkészítését az EFOP- 3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelkedő a búzatermés a tamási járásban

Az országos átlagot meghaladó mennyiségű termést takarítottak be eddig Tolna megyében őszi árpából, őszi búzából és repcéből, a búza minősége azonban elmarad a várttól – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei igazgatója.

Kevesebb és rosszabb minőségű a gabonatermés Csehországban is

Csehországban a tavalyinál várhatóan mintegy 7,5 százalékkal kevesebb, 6,345 millió tonna gabonát takarítanak be az idén.

Ismét csak átmeneti enyhülés várható

Kedden egy újabb gyenge hidegfront éri el térségünket, mely sokfelé hoz záporokat, zivatarokat és pár fokos lehűlést, azonban a front átvonulása után gyorsan visszatér a nyári meleg. Így gyorsak maradnak az érési folyamatok, viszont az átlagosnál hetekkel hamarabb és a szokásosnál magasabb hőmérsékleten történő gyors érés miatt a gyümölcsökben az íz, illat és zamat anyagok képződése is másként alakul.

Több termett meggyből és a főbb növényekből Vas megyében

Magyarországon tavalyhoz képest, a szélsőséges időjárás miatt, minden szántóföldi növényből 200–300 ezer tonnával kevesebb termett. Vas megyében szinte mindenből több termett, mint az országos átlag, meggyből különösen jól teljesítettek a helyi gazdálkodók.

Roadshow keretében tanulhatnak a modern technológiákról a dinnyetermesztők

Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.

Háromszor annyi almát exportált Ukrajna

A 2017-2018-as exportidőszakban Ukrajna 40,9 ezer tonna almát exportált, 3,2-szer többet, mint az előző év ugyanezen időszakában, ez utóbbi ugyanis csak 12,8 ezer tonna volt - hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán kormány hivatalos Facebook-oldalán.

„Felnőtt a palánt, hétfőn ültetünk!”

Nincs még egy olyan növényünk, mint a dohány, amely úgy játszik fontos szerepet az emberiség életében, hogy valójában nem elsőrendű szükséglet. Jelenleg a dohánytermesztés a kisebb mezőgazdasági ágazatok közé tartozik hazánkban, azonban mind az államháztartás, mind a foglalkoztatottság szempontjából jelentős szerepet tölt be.

Mi lesz az árrobbanás nélkül is nehéz helyzetben lévő malomiparral?

Az aszályos idő és a kevesebb búzatermés hajthatja fel az árakat, de még nem tudni, hogy mennyivel – mondta az Inforádiónak az Erste Agrárközpontjának vezető agrárszakértője. Az iparág nagyon érzékenyen fogadna egy nagyarányú áremelést.

Gigászi összeget buknak a meleg miatt

Csillagászati összegekben mérhető az aszály miatt a mezőgazdaságot ért kár Dániában is. Észak- és Nyugat-Európát korábban nem látott hőhullám sújtotta az elmúlt hetekben, a termelők csaknem mindenen rajtavesztettek.

Bajban a baromfitermelők: drága a takarmány, de a hús ára nem nő

Hihetetlenül megugrott a búza ára Németországban. A helyi baromfitartók nem bírják egyedül viselni a terheket, az állam segítsége mellett a kiskereskedelmi láncok együttműködésére is számítanak.