Back to top

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

A hazai búzatermesztésben a változások intenzitása jelentős mértékben megváltozott az időbeli horizontot vizsgálva (1. táblázat). Ezek a változások a jövőben egyre gyorsabbak és mélyrehatóbbak lesznek, és a termesztéstechnológia valamennyi elemére kiterjednek, azaz átfogó jellegűek.

Az időbeli változásokat jól szemléltetik azok a rövidebb-hosszabb periódusok, illetve azok trendjei, amelyeket a hazai búzatermesztésben az elmúlt száz évben tapasztalhattunk (1. ábra). Kiemelkedően gyors termelésnövekedés (88 kg/ha/év) jellemezte az 1950 és 1990 közötti éveket, és kedvező változásokat tapasztalhatunk a 2010-es években is (216 kg/ha/év).

Ha a magyar búzatermesztés jelenkori állapotát átfogó módon kívánjuk értékelni, ahhoz röviden elemezni szükséges azokat a változásokat, amelyek az ökológiai feltételekben, biológiai alapokban és az agrotechnikai elemekben bekövetkeztek.

Rendkívül jelentősek a biológiai alapokban bekövetkezett változások (2. táblázat). A múltban egy-egy sikeres búzafajta (például a Bánkúti 1201) hosszú időn keresztül (~25-30 év) foglalta el a vetésterület meghatározó részét (~70- 80 százalék). Jelenleg a fajtahasználatban az a tendencia állapítható meg, hogy

• jelentősen nőtt az államilag elismert fajták száma (2018-ban 163 fajta);

• a fajták átlagos kora csökkent (a legtöbb fajta 5–8 évig van köztermesztésben, és csak a legkiválóbbak maradnak 10–15 évig);

• jelentősen csökkent a magyar fajták aránya és nőtt a külföldieké (60–40 százalék);

• erőteljesen nőtt a nagy termést adó fajták aránya, miközben a minőségi búzák vetésterülete csökkent;

• az új fajták egyre nagyobb része tartozik a mid-tech vagy az intenzív technológiai igényű csoportba, és ezzel párhuzamosan csökkent az extenzív és kis inputigényű fajták aránya a portfólióban;

• megjelentek és fokozatosan terjednek a búzahibridek (~5-9 százaléka a vetésterületnek), amelyek termesztéstechnológiája jelentősen eltér a fajtabúzákétól;

• változó, de általában alacsony (15–30 százalék) a vetőmagfelújítási arány.

Tagadhatatlanul jelentős változások következtek be a búza agrotechnikájában is az elmúlt évtizedek során. A mostani és a jövőbeli technológiai fejlesztések egyik legfontosabb kérdése az, hogy hogyan tudjuk egzaktul meghatározni az egyes agrotechnikai tényezők termésmennyiségre gyakorolt hatását. Ehhez nyújtanak pótolhatatlan segítséget a tartamkísérletek.

Polifaktoriális tartamkísérletünk eredményei azt bizonyították, hogy csernozjom talajon a trágyázás (50 százalékos hatás) és a vetésváltás (28 százalékos hatás) játssza a legfontosabb szerepet, de szintén jelentős volt – még ha évjáratonként eltérő mértékű is – a növényvédelem (16 százalékos hatás) termésnövekedésben betöltött szerepe (2. ábra).

A hazai búzatermesztés fejlesztése alapvetően két lépcsőben képzelhető el. Az első lépést eddigi ismereteink alkalmazása, az optimalizált fajta- és termőhelyspecifikus technológiák fegyelmezett végrehajtása jelenti. Ebben még jelentős tartalékaink vannak (országos szinten +0,5– 1,0 t/ha terméstöbblet). A továbblépést – ami a hagyományos technológiák első lépésként említett fejlesztésével párhuzamosan napjainkban már megkezdődött – a precíziós technológiák bevezetése jelentheti (3. táblázat). Nemcsak a kapásnövények esetében alkalmazhatunk precíziós technológiát, hanem a kalászosoknál, így az őszi búzánál is. A hibrid búzák szélesebb körű elterjedése esetén ennek különösen nagy lehet a jelentősége. A precíziós technológia a búzatermesztés szinte valamennyi elemét (talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem, öntözés, betakarítás) érinti.

A hazai búzatermesztés hatalmas utat tett meg az évtizedek alatt. Napjaink magyar búzatermesztését fokozatos fejlődés, egyúttal heterogenitás jellemzi. A fajta- és termőhelyspecifikus technológiák alkalmazásával már napjainkban hektáronként 0,5–1,0 tonnával lehetne növelni a terméseket. A jövőt a „smart technológiák” bevezetése jelenti, amelyek szakszerű alkalmazásához sok, egyelőre még nyitott kérdést tisztázni szükséges. Ehhez tudnak kreatív módon hozzájárulni azok a kutatások és tartamkísérletek, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézetében évtizedek óta végzünk.

Pepó Péter
egyetemi tanár, intézetigazgató
Debreceni Egyetem
MÉK Növénytudományi Intézet

A publikáció elkészítését az EFOP- 3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

A lebomló fürttartót is díjazták a franciák

Január közepén már 33. alkalommal nyitotta meg kapuit a SIVAL nemzetközi növénytermesztési kiállítás Angers-ban. A több mint 3 hektáros pavilonokban 640 kiállító termékeivel, szolgáltatásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ahogyan minden évben, most is nagy hangsúlyt helyeztek a rendezők az innovatív megoldások bemutatására, különösen a környezetet, felhasználókat kímélő újításokra.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.

Frontok és az évszakhoz képest enyhe idő várható

Az előző hét hideg, havas idővel indult, több frontrendszer is áthaladt fölöttünk. Az előttünk álló hét első felében még északnyugat felől érkeznek nagy sebességgel időjárási frontok hazánk fölé, majd a hét második felétől délnyugatira fordul az áramlás, és folytatódik az évszakhoz képest enyhe idő.

Mire figyeljünk tavasszal?

Évadnyitó növényvédelmi és termesztési tanácskozást tartott Szadán a BASF, az Arysta, a Sharda, valamint a YARA és a Saaten Union. Új termékek és technológiai újítások segítik a növénytermelőket az idén is.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

A tárolókapacitás növelése segítheti a hagymaágazatot

A hazai hagymaágazat versenyképességének növelését célozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyma munkacsoportja. Bár a 2018-as év a termelők szempontjából eredményes volt, a termelőket összefogó csoport – a piac évről évre jelentős ingadozását ellensúlyozandó – ösztönzi a tárolókapacitások növelését és a szorosabb együttműködést.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).