Back to top

Fizetnénk is azért, hogy eltűnjenek a műanyagok

A kedvező fogyasztói visszajelzések miatt a Heineken Hungária úgy döntött, folytatja a májusban elindított, műanyagmentes poharakat népszerűsítő kampányát.

A májusi kampány tapasztalatai és a cég friss kutatása szerint a magyarok 93 százaléka a lebomló csomagolásokat részesíti előnyben a műanyagokkal szemben, ráadásul hiába számítunk közismerten árérzékenynek, mégis hajlandók vagyunk akár többet is fizetni a környezetkímélő megoldásokért.

A Heineken Hungária idén májusban indította el műanyagpohármentes mozgalmát. Egy hónapon át, négy vendéglátóhelyen kínálták lebomló, növényi alapú, úgynevezett PLA poharakban a cég söreit. A kampányt reprezentatív omnibusz kutatás előzte meg, amely a vendéglátóhelyeken, májusban elvégezett kérdőíves felméréssel egészült ki. A kedvező visszajelzések arról győzték meg a sörgyártó vezetését, hogy érdemes folytatni a kezdeményezést.

A környezetbarát csomagolást szinte mindenki pártolja...

Kutatásban nagyon ritka, hogy egy kérdésre szinte minden megkérdezett ugyanazt válaszolja. Mégis ez történt a környezetbarát csomagolásokhoz való viszonyunkat firtató felmérésében. A megkérdezettek 93 százaléka ugyanis a lebomló csomagolásokat preferálja a műanyagokkal szemben. Százból alig négy embert hagy hidegen a kérdés. Hasonlóan sokan (98 százalék) vannak azok, akik fontosnak tartják, hogy kevesebb legyen a hulladék, ráadásul településtől és iskolai végzettségtől függetlenül.

A reprezentatív kutatás eredményeit a lebomló poharak májusi tesztje is visszaigazolta: a vendéglátóhelyeken megkérdezettek 79 százalékának számított, hogy nem sima műanyagból, hanem környezetbarát pohárból ihatta a sörét.

...készek vagyunk fizetni is érte – de csak módjával

Bár mi magyarok híresen árérzékenyek vagyunk, úgy tűnik, a környezetbarát megoldásokért mégis akár többet is fizetnénk. Legalábbis a reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka adna ki több pénzt, hogy egy terméket környezetbarát, lebomló csomagolásban vegyen meg. Alig 22 százalék azok aránya, akik erre nem hajlandók.

A vendéglátóhelyeken végzett májusi kérdőíves felmérés arra is kitért, mennyit áldoznának a fogyasztók a lebomló poharakért. Amellett, hogy az elsöprő többség, 90 százalék tényleg kész lenne a zsebébe nyúlni, a legtöbben – a válaszadók közel fele – 50 forintban húzta meg az áldozatvállalás határát, ami többségük szerint akár betétdíjként is elfogadható lenne. A válaszadók 27 százaléka ugyanakkor 100 forintot sem sajnálna a környezetbarát pohárért.

A céget az is érdekelte, vajon csökkenti-e a sörfogyasztás élvezeti értékét a lebomló pohár. A kérdőívek alapján kijelenthető, hogy nem: a többségnek fel sem tűnt, hogy nem műanyagban szolgálták fel a sörét.

500 év helyett három hónap

A Heineken cégcsoport „Csapoljunk jobb világot!” elnevezésű fenntarthatósági programja már több mint tízéves. Az ehhez kapcsolódó, az idén januárban bejelentett, 2030-ig szóló Dobd a C-t! keretében folyamatosan keresnek innovatív megoldásokat annak érdekében, hogy a vállalat tovább csökkentse ökológiai lábnyomát. Ennek legnagyobb szeletét, 39 százalékát a csomagolóanyag teszi ki. A műanyagmentes mozgalom tehát éppen a legkritikusabb ponton hozhat előrelépést.

Ráadásul a PLA poharaknak az előállítása is jóval környezetkímélőbb, mint a klasszikus műanyagoké: a teljes gyártási ciklus során 80-90 százalékkal kevesebb széndioxid jut a levegőbe. Arról nem is beszélve, hogy megfelelő körülmények között mindössze három hónap alatt teljesen lebomlanak, míg ehhez a sztenderd műanyagpoharaknak 500 évre van szükségük.

Éppen ezért, a PLA poharakat a cég szelektíven gyűjti és komposztálókba szállíttatja, hogy vagy visszakerüljenek a természetbe, vagy újra poharak készülhessenek belőlük. A kampány egyedülálló a Heineken csoporton belül is, így van esély rá, hogy jó gyakorlatként más országokban is követőkre talál. A holland, ír, brazil és bolgár kollégák már jelezték is az érdeklődésüket.

A Heineken májusi mozgalmának célja a szemléletformálás mellett az volt, hogy társadalmi összefogást sürgessen a hulladék-, és azon belül is a műanyagmentesítés érdekében. Ehhez kapóra jött az ENSZ 2018. június 5-i környezetvédelmi világnapja, amelynek fókusztémája a műanyag volt. Az eseményhez kapcsolódva szerveztek szemléletformáló workshopot piaci és civil szereplők bevonásával június 8-án a Kobuci kertben. Ezen hazai nonprofit szervezetek és vendéglátóipari szereplők számoltak be a No Waste Budapest mozgalom keretében hulladékcsökkentési kezdeményezéseikről, amelyek – legjobb gyakorlatként – remélhetőleg mind több követő számára válhatnak példaértékűvé.

 

*A kutatást a HEINEKEN Hungária megbízásából a Kutatópont Kft. készítette, telefonos adatfelvételi módszerrel 2018. májusában. A vizsgálat eredményei reprezentatívak a hazai 18 évnél idősebb lakosságra. A minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió alapján.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

Németországba csomagolt árut szállítók figyelmébe

A német piacra konzervet, fagyasztott és frisspiaci termékeket, húsárut és italokat szállító vállalkozások zömét érinti a január 1-jével életbe lépett új német csomagolásra vonatkozó szabályozás, hívta fel a figyelmet a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Kitiltják az üzletekből a műanyag zacskót Szlovéniában

Szlovénia drasztikusan szeretné csökkenteni az egy főre jutó műanyag zacskók számát a következő öt évben. A környezetszennyezés elleni harc első lépéseként a kereskedelmi láncokból száműzik bevásárlószatyrokat.

A párizsi klímamegállapodás alapján erdőt telepít a magyar állam a Balkánon

Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet.

Energia lesz a budapesti karácsonyfákból

Mintegy 500-600 ezer fenyőfát gyűjt össze és szállít el a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) az ünnepek után.

A katicák nem szeretik az AC/DC-t

Az emberi tevékenységek által keltett (antropogén) zajok fontos környezeti problémát jelentenek. A hangokkal végzett kezelésnél különféle típusú zenéket és egy zsúfolt városban mérhető városi zajok katicákra gyakorolt hatását vizsgálták a tudósok.

Karácsonyfából édesítőszer

A tűlevél magas lignocellulóz tartalma miatt nem túl vonzó biomasszaként, és ipari felhasználásra is teljesen alkalmatlan. Egy új eljárás segítségével azonban cukor- és fenol-vegyületekké bomlik le, melyek ipari alapanyagként sokrétűen felhasználhatók.

Aszús évjáratok

Ünnepek itala az aszú, szép szokás, hogy gyermek születésekor vásárolnak néhány palack azonos évjáratú aszút és a 20. születésnapon bontják ki. Számos ilyen megkeresés érkezik a Tokaj Oremus pincészethez is, tudtuk meg Bacsó András birtokigazgatótól.

Borászat: a címke marketingeszköz, nem kellene elrondítani

Amikor fogyasztóvédelemről és a fogyasztó informálásáról beszélünk, úgy érzem, hogy ennek fontosságával a legtöbben egyetértünk. A fogyasztó informálása az élelmiszeriparban különösen fontos kérdés. Amikor mi, szőlőtermelők és borászok vásárolunk valamilyen élelmiszert, mi is szeretnénk minél pontosabban tudni, hogy mit eszünk.

Az első környezetbarát tej Hollandiából

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina bejelentette, hogy piacra dobja első „fenntartható” tejét. A lényeg, hogy a tej olyan gazdaságokból származik, melyek jelentős lépéseket tettek a környezetbarát termelésért.