Back to top

Kutatási pénzeket akarnak a V4-ek

Közös stratégiát alkotnának a kelet-európai országok a balti tagállamokkal annak érdekében, hogy a következő ciklusban innovációra fordítható uniós forrásokat hatékonyabban tudják kiaknázni.

Nyilatkozatot írt alá tíz közép- és kelet-európai ország annak érdekében, hogy növeljék 2020 után a mezőgazdasági innovációra lehívható uniós pénzek arányát. A közös szándékot kifejező nyilatkozatot a négy visegrádi állam jelentette be szerdán Bábolnán.

A V4 országokon kívül Horvátország, Románia, Bulgária valamint Szlovénia és a balti államok vettek részt a közös nyilatkozat megfogalmazásában. A nyilatkozat értelmében az érintett uniós tagállamok közös stratégiát alkotnak a Bioeast néven elindított programban való részvételről.

Az eseményen Feldman Zsolt elmondta: a mezőgazdasági innovációban nagy lehetőségek rejlenek amiatt is, mert az Európai Bizottság a 2021-27-es időszakra tízmilliárd eurót javasolt az agrárélelmiszer és biomassza alapú gazdasággal összefüggő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységre. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hozzátette: a korábbi időszakokban a keleti tagállamok a rendelkezésre álló forrásoknak csak kisebb részét tudták lehívni. Ezen lehet változtatni azzal, hogy a résztvevő tagállamok egy makroregionális kutatási és innovációs stratégiát alkotnak, mely közös programokat segít megvalósítani.

A biomassza-alapú gazdaságon belül a mezőgazdaság további fenntartható növekedésének biztosítása céljából és a tudásalapú fejlődés előmozdítása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatásra, az innovációra és a határokon átnyúló együttműködésekre, a régió közös fellépésére.

A Bioeast kezdeményezéssel az abban részt vevő tagországok célja a biomassza-alapú gazdaságon belüli tudásalapú mezőgazdaság, akvakultúra és erdészet fenntartható fejlődésének elősegítése a közép-kelet-európai régióban. Ezen felül az is szempont, hogy ez a régió az Európai Kutatási Térségben nagyobb súllyal jelenjen meg, növekedjen részesedése az európai uniós kutatás-fejlesztési célú források felhasználásában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

KAP 2020: már 20 tagállam tiltakozik a keretcsökkentés ellen

Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn 20 EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban. Magyarország számára elfogadhatatlan az Európai Bizottság költségvetés-tervezete - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tanácsülés után.

Elmossa az eső a meggypiacot

A június harmadik hetében hullott sok csapadék számottevően rontotta az éppen szüretelt Érdi bőtermő minőségét, a konzervgyárakba szállított meggy tetemes hányadát kellett átirányítani a légyártóknak. A FruitVeB június 15-én kiadott meggypiaci előrejelzésében a minőségi problémákra és a később szüretelhető fajták együttérésére figyelmeztet. A termés mennyisége várhatóan 80 ezer tonna körül alakul.

Kékfrankos: köszönjük Napóleon

Az Agrárminisztérium immár hagyományt teremtve, a 2017-es Furmint éve után 2018-at a Kékfrankos évének nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi és a belföldi piac, illetve a fogyasztók figyelmét az egyik legfontosabb őshonos magyar szőlőfajtára. Ennek jegyében megjelent a Kékfrankos Borkiválóság Könyve 5 ezer példányban magyar és angol nyelven.

Durum Nap Nádasdon

Egy termékpálya, így a durumbúza jövőjét is az határozza meg, hogy a szereplői jól tudnak-e együtt dolgozni, piaci és szakmai alapon jövedelmezően gazdálkodni. A támogatási rendszer ugyanis csak kiegészítő pénzforrás a fejlesztésekhez, hangsúlyozta Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer által szervezett nádasdi Durum Napon.

Egységes módszertannal vizsgálják az élelmiszer-minőséget unió-szerte

Az Európai Bizottság eljárásmódot dolgozott ki az unióban forgalmazott élelmiszerek minőségi összehasonlítására, a kettős élelmiszerminőség megállapítása érdekében - közölte a bizottság.

Tovább növelnénk a gmo-mentes szójatermesztést

Régiós együttműködéssel terjeszthetőek ki a génmódosítástól mentes szója termesztésének lehetőségei – emelte ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Szója és a Donau Soya közös rendezvényén. Feldman Zsolt hozzátette, az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak.

Bivalyhúst népszerűsítő program indult

Vendéglátóipari szakemberek számára tartottak gasztronómiai napot szerdán Ópusztaszeren, annak a most indulót programnak az első állomásaként, mely a bivalyhúst és az abból készült ételeket hivatott népszerűsíteni. Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a rendezvényen úgy fogalmazott: noha a bivalyhús nagyon ízletes és értékes portéka, mégis kevéssé ismert.

Első lett

A Hydrangea paniculata ‘Berg14’ (Polestar) fajta nyerte az idén először megrendezett hollandiai Garden Trials és Trade 2018 kiállítás első díját.

ProNutiva programot indít jövőre repcében az Arysta

Vácdukán jelentette be az Arysta LifeScience az induló ProNutiva programját, amit hazánkban először repcében vezetnek be jövőre. A program konkrét technológiai ajánlások révén több és jobb minőségű terméshez segíti a termelőket. A cég 40 éves algaalapú biológiai megoldásait és a hagyományos növényvédelmet ötvözik úgy, hogy az innovatív módszerrel mérhető eredményre lehessen jutni.

Május közepén indult a cseresznyeidény

Nehéz cseresznyeidény elé nézünk az idén - derült ki Érden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet szokásos cseresznye- és meggytermesztési tanácskozóján és fajtabemutatóján. Közép-Európában korai szüretkezdet, Görög- és Törökországban igen bő termés jellemző, és a később induló spanyol idény is belezavar a megszokott piaci viszonyokba.