Back to top

Már száraz időt kívánnak a gazdák

Bár már biztosnak látszott, mégsem kezdték el az aratást. Az utolsó pillanatban úgy döntöttek a Pentele Mezőgazdasági Zrt. vezetői, hogy: nem aratnak!

Még a múlt héten mondta el a duol.hu-nak Márkli János, a cég ügyvezetője, hogy a hosszan tartó szárazság és napsütés hatására már június elejére beérett az őszi árpa, s ezért a hagyományokkal ellentétben nem várhatnak Péter-Pálig, június 29-ig, hanem már majdnem két héttel korábban, 11-én, azaz hétfőn elkezdik az aratást.

Mit tesz isten: a múlt héten többször is vihar tépázta meg az országot, felhőszakadásoktól kísérve, s bár Dunaújváros környéke ritkábban részesült ebből, mint más országrészek, csütörtökön és pénteken nálunk is óriási esők tomboltak. A hét végén Kisapostagnál 45 milliméter, Dunaújvárosnál 50-60, Baracsnál 62, Nagyvenyimnél 60, Mélykútnál 70 milliméternyi eső hullott. Sajnos jobbára erős szél kíséretében, amely még az eddiginél is több helyen megfektette a gabonát.

Ezúttal még a földekre is jutott az esőkből. Korábban ugyanis többször előfordult, hogy amíg a város utcái alaposan megáztak, addig a búzatáblákra alig jutott a cseppekből. Még akkor is, ha a 6-os főút egyik oldalán alig lehetett látni a záporból, ám a táblákon továbbra is porzott az út. Most a Pentele Zrt. minden területe alaposan meg­ázott. Úgyhogy előkészültünk a szép aratási riportra – és nem lett belőle semmi.

Márkli János a helyszínen, a sportáruházzal szembeni gabonatábláknál magyarázta el a kényszerű döntés okait. Hiába, hogy megvolt már az előre bejelentett gépszemle a kitűzött időpontban, és hiába, hogy azon mindent a legnagyobb rendben találtak, arató- és szállítógépet, szakembert egyaránt, mégsem lehetett nekiindulni a földeknek. A felázott talaj ugyan minden bizonnyal elbírta volna a gépeket, azonban a váratlan és sokat késett esőzések miatt az elsőkénti aratásra kijelölt őszi árpa nedvességtartalma hétfőn reggel húsz százalék volt: ez pedig a gazdaságos betakarításhoz túl sok!

Igaz ugyan, hogy délre már 16 százalékra csökkent a mérések szerint a nedvességtartalom, ám azt szeretnék a szakemberek, ha az árpa a lábán száradna ki a megfelelő, mintegy 14 százalékos mértékre. A szárítóüzem ugyan megfelelően felkészült az üzemre, ám a költségek szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit kell használni. A költségeket pedig az enyhe tél következtében tovább élő rovar és gomba kártevők miatt megismételt védekezések már amúgy is megugrasztották.

Ha még azt is hozzászámítjuk, hogy a kevés csapadék miatt rekordtermés már aligha várható árpából, búzából, akkor nagyon is érthető a mezőgazdászok húzódozása a további kiadásoktól, ha az nem elkerülhetetlen.

Az őszi árpa még az esők előtt beérett, a búza is megállt a növekedésben, vagyis az esők most már a gabonáknak nem, csak a kapásnövényeknek használnak, az aratás napokat késik.

Márpedig úgy tűnik, hogy nem az!

Nem kellene hozzá más, mint egy-két esőmentes nap – bármennyire is bizarr, hogy az utóbbi hetekben folyvást esőért imádkozó szakemberek most meg éppen a száraz időt hiányolják.

Ami viszont nagyon is érthető, ha belegondolunk, hogy egyetlen délelőttön négy százalékkal csökkent az árpa magjainak nedvességtartalma. Két száraz nap még ahhoz is elegendő lenne, hogy az esőtől most összepödrődő gabonaszárak is visszanyerjék erejüket, és jól arathatók legyenek: jelenleg csak tolná azt maga előtt a kombájn, s nagy részüket inkább letaposná, mint levágná - magyarázta nekünk az árpatáblában állva az ügyvezető. A felázott talaj azonban, hiába, hogy még megbírná a gépeket, a napsütés hatására folyamatosan engedi a levegőbe a párát: rendkívül nedves a levegő, ami megint csak nem tesz jót az aratógépeknek, az aratásnak.

Az időjárási előrejelzések azonban nem sok jót ígérnek az aratás szempontjából: e hét minden napjának délutánjára záport, zivatart jósolnak.

Meglehetősen későn jött ez az esős időszak, kesereg Márkli: egy-két héttel korábban még sokat hasznosíthatott volna belőle az árpa, amely már beérett az esők előtt, tehát most már annak mindegy. De a búza sem látja igazán hasznát: annak gyökere megszakadt, megállt a fejlődésben, nem ér térdmagasságnál följebb, magvai már nem növekednek, csak vizesednek: jó közepes termésnél több semmiképpen sem lesz belőle.

Persze amikor a mezőgazdász egyik szeme sír, akkor a másik nevet: a kapásnövények, vagyis a napraforgó és a kukorica valósággal megugrottak a növekedésben a csapadék hatására.

De ez már az aratás szempontjából mindegy…

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabonatermesztők: jól haladnak az őszi munkák

Jó ütemben haladnak az őszi betakarítási és a vetési munkák is a száraz időjárásnak köszönhetően, ugyanakkor a megfelelő keléshez szükség lenne a csapadékra - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Figyeljünk egymásra! A sárfelhordás balesetet okozhat

A megyei rendőrkapitányságok kérésére a NAK felhívja a gazdálkodók figyelmét a KRESZ-ből adódó kötelezettségükre, illetve a közútra történő sárfelhordás közlekedésbiztonsági veszélyeire.

Az őszi aszály tovább szárítja a vetéseket

Egyre kritikusabb a talajnedvesség az országban, elsősorban az Alföldön: az őszi vetések, az őszi talajmunkák mind-mind az esőt várják. Egyes helyeken a repce még ki sem tudott kelni, holott ilyenkor már 4-6 leveles állapotban kellene legyen. A középtávú csapadék-előrejelzések sem sok jót ígérnek, ugyanis egyelőre nem enyhül az aszály, leghamarabb a jövő hét közepén-végén jöhet számottevő eső.

Hamarosan kikötőt kap a bajai hajómalom

Hamarosan megépülhet Duna-parti kikötője a nemrég elkészült bajai hajómalomnak, amelyet az október 6-ai Hajómalom Ünnepen búzaőrlés közben is megnézhetnek az érdeklődők - közölte a Bajai Hajómalom Egyesület elnöke az MTI-vel.

Több kukorica és napraforgó termett az idén Zala megyében

Kukoricából és napraforgóból is több termett az idén Zala megyében, mint az elmúlt évben. A kukorica hektáronkénti átlaghozama 8,7 tonna lett, napraforgóból pedig átlagosan 2,9 tonna termést takarítottak be hektáronként - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Hiába röpködnek a drónok, az ekére mindig szükség lesz

Összesen 19 fiatal mérte össze tudását pénteken a 9. Középiskolás Szántóversenyen: két kategóriában – ágyeke és váltva forgató eke – gyűjtötték a pontokat. A zsűri szerint erős volt a mezőny, s lelkesedésből sem volt hiány: diáktársak szurkoltak az agráros tanulóknak.

A búza kivételével csökkent a kalászosok termésmennyisége

2018-ban az előző évinél 1,3 százalékkal nagyobb területen 5 százalékkal kevesebb, 6,9 millió tonna kalászos gabona termett. A változékony időjárás kedvezőtlenül befolyásolta az idei termésátlagokat. A zabon kívül mindegyik kalászos gabona hozama elmaradt a 2017. évi értékektől.

A MAGOSZ folytatja a Magyarok Kenyere Programot

Az idén nyolcadik éve megszervezett Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági programot az elindító és ötletgazda Korinek László, illetve a magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) megállapodása szerint a hazai gazdákat képviselő szervezet folytatja.

Aratják a kukoricát, de a logisztika kérdéses Békésben

A napraforgó területének 90, a kukorica 45 százalékán végeztek az aratással a Békés megyei gazdák. A tengerinél előfordulnak tárolási gondok, ennek egyik oka, hogy kevés a fuvarozási kapacitás. A repcénél a termelők már a 25 ezer hektáros tervezett terület 90 százalékán vetettek. Az őszi árpa és a búza vetése még az elején tart.

Baranyában rengeteg kukorica termett

Javában zajlik a mostanra beérő termények őszi aratása. Napraforgóval már alig találkozni a földeken, a betakarítással legfeljebb a hétvégi rossz időjárás miatt megcsúszó gazdák bajlódnak még az átnedvesedett talajon. A kukorica majdnem fele és a szója negyede is a raktárakban van már.