Back to top

Szélesedő kelet-közép-európai együttműködés az agrárpénzek védelmében

A Visegrádi Négyek, valamint a balti országok is egyetértettek abban, hogy elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitikára fordítható uniós források 2020 utáni időszakra javasolt csökkentése – mondta Nagy István agrárminiszter Bábolnán, a magyar V4-elnökség záró agrárminiszteri találkozóján.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország és térségbeli szövetségesei számára elfogadhatatlan a KAP-költségvetés Európai Bizottság által javasolt csökkentése, különös tekintettel arra, hogy a megjelent jogszabályi javaslatok lényegesen több terhet rónának a gazdákra. A magyar agrártárca számításai szerint az Európai Bizottság javaslata alapján a magyar KAP-források - 2018-as összehasonlító áron – a közvetlen kifizetéseknél 16,4 százalékkal, míg a vidékfejlesztési támogatásoknál 26,6 százalékkal csökkennének a 2020 utáni hétéves költségvetési időszakban.

Fotó: Agrárminisztérium

 

Nem kérhetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben a Bizottság drasztikus mértékben csökkenteni akarja a támogatásokat – tette hozzá. A Közös Agrárpolitikából származó forrásokat továbbra is a gazdáknak kell kapniuk.

A különösen a tejelő és húshasznú szarvasmarhatartókat, a juhtartókat, a kertészeket vagy a fehérjenövényt termesztő gazdálkodókat segítő, termeléshez kötött támogatások jelenlegi támogatási szintjének megtartása nehéz feladatnak ígérkezik. Szövetségeseinkkel mindent megteszünk a támogatások megőrzése érdekében – mondta a magyar tárcavezető.

A Visegrádi Négyek agrárminiszterei, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia tárcavezetői együttműködésük során most először egészültek ki a balti országok képviselőivel, és folytattak egyeztetéseket aktuális agrárpolitikai kérdésekről.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István agrárminiszter: ki kell törni az alapanyag-termelő szerepből!

A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét és a versenyképességet látja a fő fejlesztendő területeknek Nagy István, aki szerint mennyiségi értelemben már vannak komoly eredmények, de jobb jövedelmezőséget kell elérni az agráriumban.

Folytatódnak a LIFE Programok

Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának 2018. december 20-i ülésén a miniszterek vitát folytattak a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) jogszabály-javaslatról, és a Közös Agrárpolitika jövőjéről.

Több feladathoz több pénz kell

Továbbra sem engedne a Közös Agrárpolitika (KAP) büdzséjéből Kis Miklós, aki szerint a legoptimistább forgatókönyv szerint szinten maradhat az elosztható források összege. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára lapunknak elmondta: a többi fő kérdésben, legalábbis a célokat tekintve, egyetért az Európai Bizottság szándékaival – a hozzájuk rendelt eszközökkel azonban nem.

Jövőre is lesz baromfi állatjóléti támogatási program

Az Agrárminisztérium a baromfiágazat szakmai szervezeteivel egyeztetve már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a jelenlegi program helyébe lépő új, 2025-ig tartó támogatási programot az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Nagy változások jönnek az uniós források felhasználásánál

Komoly kihívást fog jelenteni a tagállamok számára, ha a jelenlegi elképzelések szerint valósul meg a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklusban a források felhasználásának értékelése, ugyanis előfordulhat, hogy kétszer kell majd megtervezni, mire is szánják ezeket az összegeket. Az új rendszerben megnőhet az átfogó értékeléseket készítő tanácsadók szerepe.

V4 agrárkamarái: garantálni kell az uniós finanszírozás folytonosságát

Hetvenedik ülésüket tartották a Visegrádi Négyek (V4) agrárkamarái 2018. november 22-23. között a lengyelországi Czerwienne-ben.

Bonyolítás helyett egyszerűsödnie kell a KAP-nak

Olyan új, gazdabarát KAP-ra van szükség, amelyben a gazdák a lehető legegyszerűbben tudnak hozzáférni a nekik járó támogatásokhoz - hangzott el a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2018. november 19-i ülésén, ahol az uniós agrárminiszterek folytattak vitát a Közös Agrárpolitika 2020 utáni kereteiről.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Csak erős agráriummal alapozható meg a vidék fejlődése

Gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kell kezelni az agrár- és élelmiszergazdasági szektort, hiszen erős agrárium nélkül elképzelhetetlen a vidék, és ezáltal Magyarország fejlesztése – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

Az éhség konfliktusokat táplál

A 21. század közepén mintegy tízmilliárd ember népesíti majd be a Földet, vagyis jó 2 milliárddal többen leszünk, mint most. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népességének mintegy tizede, 820 millió ember ma sem jut elegendő élelemhez, a mostaninál is nagyobb a kihívás lesz az emberiség megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátása.