Back to top

ASP: Az ellenszer: tisztaság és műveltség

Létezik uniós (társfinanszírozott tagállami) támogatás a helyzet kezelésére - hangzott el egy, a közelmúltban az afrikai sertéspestis stratégiai menedzsmentjével foglalkozó konferencián, amelyen átfogó képet kaphattak a résztvevők azon közép-európai országok járványügyi és sertéspiaci helyzetéről is, ahol már nemcsak vaddisznókban, hanem házisertésekben is felbukkant a vírus.
„Nem félni kell a betegséget okozó baktériumoktól, hanem józanul védekezni kell ellenük. Tisztaság mindenütt, a törvényeknek és rendeleteknek pontos betartása és végrehajtása, ezek alkotják elsősorban azt az erős várat, amely a fertőzőbetegségek ellenséges betörése és elterjedése ellen védelmet nyújt. Másodsorban következnek ezek után azok az intézkedések, amelyeket valamely fölmerült ragályozó betegségnek a továbbterjedése ellen alkalmaznak. A fertőző betegségek ellen való egyéni védekezés alapja a tisztaság és a műveltség.”

A baktérium szót vírusra cserélve ma is aktuális Aujeszky Aladár intelme, amely az 1912-ben kiadott Baktériumok természetrajza című könyvében jelent meg. Aujeszky nevét minden sertéstartó ismeri, és ma már büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország mentes a róla elnevezett betegségtől - mondta Búza László, az MSD Animal Health sertésüzletág-vezetője egy, az afrikai sertéspestis stratégiai menedzsmentjével foglalkozó konferencián.

A szervezők között volt még az eseménynek helyet adó Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Országos Állatorvos Egyesület Sertésegészségügyi Társasága (MASETA), a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ), az Agrofeed Kft., valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az ASP hazánkban ma 150 ezer nagyüzemi sertéstartás keretében tartott kocát és 280 ezer, a sertéstartásból, illetve a beszállító- és az élelmiszerfeldolgozó iparban érdekelt embert érint. Így, bár alapvetően állategészségügyi kérdés, komoly közgazdasági következményei vannak - mondta Búza László, hozzátéve, hogy a magyar szakemberek mellett ezért hívtak meg két lengyel előadót az eseményre. Mint ismert, a lengyelek 2014 óta küzdenek a betegséggel, így arra kérték őket, osszák meg tapasztalataikat, azt, hogy mi történt az első ijedtségtől, a betegség bejelentésétől a mai napig, amikor már zárlat alatti területek is vannak Lengyelországban. Meghívták Zygmunt Pejsak professzort, a lengyel állategészségügyi intézet nyugalmazott főigazgatóját, aki Lengyelország főtárgyalója volt ASP-témakörben, és aki kormánymegbízottként a mai napig nyomon követi a járványt.

Négy év tapasztalatai

Zygmunt Pejsak ismertette az afrikai sertéspestis (ASF, magyarul ASP) előfordulásának történetét. Mint emlékeztetett, az ASP több országban (pl. Kubában, a Dominikai Köztársaságban, Máltán) teljesen tönkretette a sertéstenyésztést, néhány országban (Spanyolország, Portugália) évekig, évtizedekig küzdöttek ellene, míg voltak olyanok (Franciaország, Belgium, Hollandia), ahol gyorsan, 3-4 hónap alatt sikerült mentesíteni az állományokat.

Zygmunt Pejsak professzor, a lengyel állategészségügyi intézet nyugalmazott főigazgatója
Zygmunt Pejsak professzor, a lengyel állategészségügyi intézet nyugalmazott főigazgatója
Fotó: Horváth Anikó
Mint látható, lehetséges a mentesítés, csak nagyon szigorú szabályokat kell követekezetesen betartani - hangsúlyozta az előadó (a lengyelek 48 hónapja harcolnak ellene), hozzátéve, hogy a vaddisznó állományok mentesítése azonban – a mai tudásunk ellenére és vakcina hiányában – lehetetlen.

Az ASP egy komplex betegség, kialakulásához több tényező (fertőzött állatok, állatsűrűség, vadászat, mezőgazdaság) együttes hatása szükséges. A lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy mindig nyár elején, általában júniusban kezdődnek a problémák.

A helyzetet nehezíti, hogy sok a bizonytalanság: ismerünk-e minden tényezőt (állatsűrűség és az állatok mozgása stb.), és a betegség dinamizmusa is különböző a paraméterek, a szezonális hatások, a létszám állandó változása miatt. „Mindezek ellenére az ASP-ről az alapvető információk rendelkezésünkre állnak, tehát nem a tudás hiánya az oka annak, hogy nem tudunk megbirkózni vele” - mondta Pejsak professzor.

Bár a házisertést és vaddisznót is fertőzni képes vírus alacsony ragályozó képességű, az is igaz, hogy a fertőzött állatok 90-95 százaléka elpusztul. Az összes európai járványkitörésben ugyanaz a törzs fertőz, a betegség terjesztésében, legalábbis Európa ezen részén, nincs szerepük a kullancsoknak.

Az már közismert, hogy a vírus emberre nem veszélyes, és hogy a megbetegített sertésfélékben a betegség más-más jellegzetességet mutat. Vaddisznókban úgynevezett élőhelybetegség, házisertésben viszont stabil istálló betegség. Mindkét esetben lassú megbetegedésnek tekinthető.

Az előfordulási gyakorisága (prevalencia, P), a megbetegítő képessége (morbiditás, M) és az elhullás (lethalitás, L) tekintetében érdemes összehasonlítani a sertéseket megbetegítő egyéb vírusos betegségekkel. Az ábrán jól látható, hogy a legnagyobb fertőzőképességű száj- és körömfájás vírusa 100 százalékos előfordulása (P) esetén is csak 2 százalékban betegít meg (M), illetve 2 százalékban halálos (lethalis) kimenetelű.

A klasszikus sertéspestisnél ezek az értékek 50% (P), 25% (M) és 50% (L), azaz kisebb megbetegítés mellett is nagyobb elhullással jár. Az afrikai sertéspestis a gyengébb megbetegítési mértéke ellenére közel teljes elhullást okoz egy állományban (P: 10%, M: 9%, L: 90%).

A betegség terjedését tekintve 2007 fordulópontnak tekinthető, mivel azelőtt Nyugat-Európában és főleg a házisertések között terjedt. Később Keletről terjedt Közép-Európa felé, főleg vaddisznók által, és általában emberi gondatlanság miatt, illetve ragályfogó tárgyak közvetítésével került át a házisertésekre.

Az ASP vírusa rendkívül ellenálló, 18 hónapig életképes sertésvérben 4 fokon; bélsárban 20 fokon 11 napig, csontvelőben pedig hónapokig életben marad.

Az elpusztult állati testek fertőzőképessége 5 hétig fennmarad, a tetemek tehát nagy szerepet játszanak a betegség terjesztésében, ebben a tekintetben sokkal fontosabbak, mint az élő állatok, azok ugyanis csak az elhullás előtti egy hétben terjesztik a betegséget. Ezért van jelentősége a vaddisznóállomány sűrűségének: ha sok van belőlük, gyorsabban terjed a betegség.

Ma 7 aktív klaszter (ASP góc) van Lengyelországban, a legaktívabb a Varsó körüli régió, ami nagy valószínűséggel humán behurcolásoknak „köszönhető”. – De az is előfordult, hogy az elhullott házisertéseket az erdőbe dobták ki, és így fertőződtek a vaddisznók - ismertette a helyzetet a professzor.

A járvány a vaddisznóállomány drasztikus és intenzív csökkentésével, vadászattal számolható fel, javasolt létszámuk négyzetkilométerenént 0,5-0,1 lehet.

A másik fontos feladat az elhullott állatok begyűjtése. Az előadó a cseh módszert ismertetve elmondta, hogy ők azt a területet, ahol bizonyítottan ASP-ben elhullott vagy kilőtt vaddisznót találták, hermetikusan lezárták (pl. elektromos kerítéssel, mert a kipróbált repellens szerek alkalmazása nem járt sikerrel). Ezen az elkerített területen vadászni nem, hanem éppen etetni kell az állatokat, amelyek egymást fertőzik, így az adott populáció magától kipusztul.

Az elhullott, kilőtt fertőzött egyedek megsemmisítése lehetőleg helyben történjen, hogy a vírus széthurcolását megelőzzük - hívta fel a figyelmet a professzor.

A lezárt terület 30-50 kilométeres körzetében pedig intenzív vadászattal kell gyéríteni az állományt.

Visszatérve hazájára arról számolt be, hogy Lengyelországban 7 ASP-góc alakult ki. Most vannak a legdurvább szakaszban, az idén már több esetük volt, mint a megelőző 4 évben. Eddig ötször sikerült mentes státuszt elérniük, de újra és újra fertőződtek, jelenleg egy 6000 sertést tartó állományban ütötte fel a fejét a betegség.

Az első esetek keleten, a szovjet utódállamokkal közös határok mentén történtek, egy-egy elhullott vaddisznót jelentettek, ezek terjesztették tovább a kórt. Ezt a 2014-es esetet 5 hullám követte annak ellenére, hogy a köztes időszakokban sikerült a betegség eliminálása. Az elmúlt időszak alatt többször felbukkant a betegség házisertés állományokban is, ami mindig valamilyen ragályfogó tárggyal, például szalmával vagy szénával került az adott telepre. De bizonyítást nyert a vaddisznók házisertésektől való fertőződése is a már említett emberi felelőtlenség (hullák kidobása az erdőbe!) miatt.

A lengyel tapasztalatok szerint házisertésekben a betegség lefolyása korcsoportonként eltérő. A legérzékenyebbek a kocák, ami az esetükben nemegyszer vetéléssel jár. Ezután következnek a választott malacok, majd a szopós malacok. Nehéz felismerni, mert nincs semmi különleges tünet, az első eseteket például, a bőrtünetek miatt, sertésorbáncnak vélték. A vérzéses kórbonctani tünetek azonban már egyértelműek, amiket az extrém méretű lépmegnagyobbodás is megerősít. Minden korcsoportban jellemző a cianózis.

Az ASP-fertőzés felderítése és eliminálása következetes, fegyelmezett és összehangolt feladata a sertéságazat résztvevőinek, a tenyésztőknek és az állatorvosoknak, ami a biológiai biztonság (biosecurity), a külső és belső járványvédelem tárgykörébe tartozik. A legfontosabb a vaddisznók és a házisertés állományok teljes elkülönítése, valamint a ragályfogó tárgyak (ruházat, járművek cseréje, illetve fertőtlenítése) szigorú "ellenőrzése”- mondta az előadó, hozzátéve, hogy manapság sokan a szalmát és a szénát jelölik meg, mint az egyik fertőzőforrást.

Bár ezeknek is van veszélye, de élnek a gyanúval, hogy az érintettek azért teszik ezt, mert így nem emberi okokra vezethető vissza a fertőzés. Fontosnak nevezte, hogy Lengyelországban a kis létszámú, az 5-20 állatot tartó telepeket lezárják, amennyiben azok nem felelnek meg a járványvédelmi szabályoknak. Náluk ugyanis volt olyan kitörés, ami egy mindössze két házisertést tartó kisgazdaságban következett be, s emiatt a 2 állat miatt az összes sertéshús-szállítmányukat visszafordították.

„Meg kell tanulnunk megvédeni a háziertés-állományt a vírustól. Azt úgysem tudjuk eltüntetni, viszont, jó tudni, hogy ha a háziertések 12 hónapig mentesek, de vaddisznóban még jelen is van a vírus, akkor a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szerint az adott ország mentesnek tekintendő az ASP-től - tette hozzá Zygmunt Pejsak.

Gazdasági következmények

A védekezés költségei aszerint változnak, hogy mennyi állatról beszélünk az adott, ASP-vel fertőzött területen. Zygmunt Pejsak összeadta, hogy az említett kitörést okozó háztáji gazdaságban tartott 2 állat miatt mekkora költséggel kellett számolniuk. Eszerint az ott és akkor kialakított 3 kilométeres védőkörzetben mindössze 49 állatot tartottak. A kártalanítás és az egyéb intézkedések összesen 54 150 zlotyba, azaz 12 ezer euróba kerültek. A megfigyelési zónában (náluk ez 7 kiométeres), ahol szintén alacsony volt az állatsűrűség (1091) 1 275 530 zloty, 300 ezer euró volt az intézkedések költsége.

Összehasonlításul elvégezte egy olyan régióra is a számítást, ahol 25 ezernél több sertést, köztük 800 kocát tartanak. Ha itt lenne kitörés, a 3 kilométeres védőkörzetben 4 millió euróba, a 7 kilométeres megfigyelési zónában további 10 millió euróba kerülnének az intézkedések.

„Ráadásul egy háztáji kitörésnek ugyanolyan következményei vannak, mint egy 300 kocás telep esetében. Be kell zárni azokat a háztáji gazdaságokat, ahol nem tartják be a járványvédelmi szabályokat, mert óriási kockázatot jelentenek!” – mondta Zygmunt Pejsak.

A vágóhidak szerepe

Miroslaw Mozdzen, a podgórzei Robert Rytel vágóhíd ügyvezető igazgatója a húsipar szempontjából világította meg a kérdést. Ez a vágóhíd, amelyik több nemzetközi minőségügyi elismerés birtokosa, jelenleg naponta 2500 sertést vág, de a tervek szerint 2019-re 5000 állat/nap kapacitással működik majd. 

Miroslaw Mozdzen, a podgórzei Robert Rytel vágóhíd ügyvezető igazgatója szerint az ASP megjelenése után a fogyasztók jó része nem bízott a sertéshúsban, a helyzet a szigorú járványvédelmi előírások betartása, azok tudatosítása után kezdett normalizálódni.
Miroslaw Mozdzen, a podgórzei Robert Rytel vágóhíd ügyvezető igazgatója szerint az ASP megjelenése után a fogyasztók jó része nem bízott a sertéshúsban, a helyzet a szigorú járványvédelmi előírások betartása, azok tudatosítása után kezdett normalizálódni.
Fotó: Horváth Anikó
Az előadó tapasztalatai szerint, az ASP megjelenését követően, a fogyasztók nagy része nem bízott a sertéshúsban, a helyzet a szigorú járványvédelmi előírások betartása és azok tudatosítása után kezdett normalizálódni.

A betegség 2014-es megjelenésekor az árak zuhanni kezdtek, ezért sokan abbahagyták a termelést. Az utóbbi két évben valamivel jobb a helyzet, manapság több vállalkozás a kisebb, háztáji gazdaságokban is újraindul.

Lengyelországban a kisüzemben is előírás a szigorú, tartásra és termelésre vonatkozó regisztáció (darab, szaporulat, vásárlás, eladás). Vannak "természetesen" szabályszegők, a regisztrációt elkerülők is, a hivatalos 40 napos zárlat miatt előfordul az illegális forgalmazás is. Ez az előadó szerint azért veszélyes, mert a nem regisztráltak kiesnek az ellenőrzésből, ami potenciális veszélyforrást jelent.

A lengyel piac, hozzánk hasonlóan importál és exportál is sertést, a mennyiség szezonálisan változik. A tenyésztett 900 ezer koca többségét főleg az ország nyugati és középső részén tartják, ami távol esik a járványsújtott keleti országrésztől. A biztonságos ellátás érdekében mintegy 6 millió sertést importálnak, főleg Dániából.

A kereslet kielégítése érdekében, és nemcsak az ASP miatt, több millió euró állami támogatást kap a sertéságazat.

Ezzel együtt a járvány miatt is támogatta az állam a felvásárlást, ennek köszönhetően folyamatos volt a feldolgozás. A kockázat csökkentése érdekében előírás volt a megfelelő ideig történő fagyasztás, és speciális szerződéseket kötöttek a vágóhidakkal, ami naprakész járványtani térképet (piros – fertőzött, sárga – védelmi és fehér – mentes zónák) tartalmazott.

Mivel Lengyelországban kötelező az állami felvásárlás, egyre többen tartottak sertést a korlátozás alá eső területeken is, ami nem erősítette a járványvédelmet - osztotta meg tapasztalatait Miroslaw Mozdzen.

A bezárt telepek tulajdonosait 2016-ban kártalanították, és bár hitelt is adtak az új vállalkozások beindításra, ezek az intézkedések nem pótolták a veszteségeket. Tavaly a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok megállapodtak, hogy a pozitív zónából származó, és a korábban említett módon (hőkezelés, fagyasztás) kezelt hús is forgalmazható. Részben ennek is a következménye, hogy a 2014-ben zónánként jelentkező 0,5 eurós árkülönbség mára eltűnt.

Az előadó arra is rávilágított, hogy a vágóhidaknak is szerepe van a vírust terjesztő vektorok kiküszöbölésében (dolgozók, ételmaradékok, szállítójárművek), mivel a pénz iránti túlzott „affinitás” akár felelőtlenségeket is indukálhat. Ezért folyamatos ellenőrzésre van szükség, amiben minden szereplőnek, kis- és nagyüzemnek, exportőrnek és importőrnek, forgalmazónak megvan a maga szerepe.

Állomány- és árváltozás

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója az elmúlt három hónapban publikált, ASP-vel kapcsolatos friss információkról adott számot. Hazánkban mintegy 110 ezer olyan gazdaság van, amelyik száznál kevesebb sertést tart, az állomány 16 százaléka itt található. Ugyanakkor kevesebb, mint 400 sertéstartó gazdaságnál volt az állomány 80 százaléka (ÁMÖ, 2016).

Potori Norbert, az Agrárgazdasaági Kutató Intézet kutatási igazgatója az elmúlt három hónapban publikált, ASP-vel kapcsolatos friss információkról adott számot.
Potori Norbert, az Agrárgazdasaági Kutató Intézet kutatási igazgatója az elmúlt három hónapban publikált, ASP-vel kapcsolatos friss információkról adott számot.
Fotó: Horváth Anikó

Egészen friss információkat hozott az előadó az afrikai sertéspestis előfordulásáról Kelet-Közép-Európában. Mint ismertette, a 2018 január 1-jétől április 25-éig tartó időszakban vaddisznó esetében 2356 pozitív eset fordult elő, házisertésekben pedig mindössze 7. Ezzel szemben 2014. januárja és 2017 decembere között több, mint 250 sertéstelepen fordult elő, és több, mint 8500 vaddisznóban mutatták ki a vírust.

A sertésállomány-változásán is nyomon követhető az ASP hatása: a 2014-es kitörést követően Litvániában és Lengyelországban csökkent az állomány, jóllehet 2013-ban Litvániában már nagyobb arányban csökkent az állomány, mint a kitörés után. Lengyelország esetében viszont fordított a helyzet, sőt, egy kismértékű növekedésről estek vissza 2015-ben. Észtország esetében az állomány nagymértékű növekedése figyelhető meg 2017-ben, bár ott kevés sertést tartanak.

Az árakról szólva az előadó elmondta, hogy azok sokáig együtt mozogtak, majd 2014 végén, 2015 elején eltávolodtak egymástól. De ez sem egyértelmű, mert például Észtországban, a kitörés után nem volt tapasztalható azonnal visszaesés, sőt, a többi országhoz viszonyítva később is kisebb mértékű volt annak ellenére, hogy 2015 januárjában és júliusában 15 ezer sertést semmisítettek meg. A Balti államok és Lengyelország árait a németországiakkal összehasonlítva az látható, hogy tendenciájukat tekintve jól igazodnak ahhoz, bár kevéssel alatta maradnak. Lengyelországban például a kitörés után 12 százalékos visszaesés volt tapasztalható, napjainkban pedig már csak 5 százalékkal marad el az országos átlagár a némettől.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma illetékes szerve (USDA), az attaséival és a helyi szervezetekkel együttműködve becslést készíttetett a sertéshús és sertéshústermékek kivitelének becsült „veszteségéről” a Balti országokban és Lengyelországban.

Eszerint a 2013. évi kivitelhez képest a '14-'15-ös években összességében Észtország 42, Litvánia 50, Lettország 44, Lengyelország pedig 25 százalékos visszaesést szenvedett el.

Általánosítva elmondható, hogy ezekből az országokból az élősertés és sertéshús kivitele Oroszország felé gyakorlatilag megszűnt, illetve marginalizálódott, az egymás között folytatott kereskedelem átrendeződött, továbbá az EU más tagországaiba irányuló export megnőtt, ami részben kompenzálta a kiesést.

Létezik uniós (társfinanszírozott tagállami) támogatás a helyzet kezelésére, ami az állatok megfigyelésére, mintavételezésére és tesztelésére; a tudatosságot növelő kampányokra; vadgazdálkodási intézkedésekre (vaddisznó-állomány célirányos ritkítására, elhullott vaddisznók eltávolítására a vírusterhelés csökkentése érdekében); fertőtlenítésre; selejtezés, kényszervágás miatt a termelők kompenzálására és egyéb, indokolt és epidemiológiailag releváns beavatkozásra használható fel - sorolta Potori Norbert.

Fotó: Horváth Anikó
Észtország

Az országokat egyenként vizsgálva megtudtuk, hogy Észtország teljes területe valamilyen érintett zónába tartozik. A bevezetett és szokásos intézkedések közül érdemes kiemelni a házi vágás kötelező bejelentését, amit 48 órával korábban kell megtenni, és az állatot ante és post mortem is ellenőrzik.

Kifejezetten érdekes az észtországi sertésállomány struktúrájában bekövetkezett változás, amihez kétségtelenül hozzájárult az afrikai sertéspestis is. Az észt statisztikai jelentésekből származó adatok szerint 2015 és 2016 között a sertéstartók 53 százaléka feladta a termelést, a sertéslétszám 23 százalékkal csökkent, a sertéshústermelés pedig átmenetileg megnőtt az állományok felszámolása miatt, így 2016 végén már a sertésállomány 97 százaléka az 1000 sertésnél többet tartó gazdaságoknál volt található. 2017 márciusára 143 sertéstartó gazdaság maradt, ebből 64 háztáji, ahol 1225 állatot tartanak.

Érdekes, és kicsit a spanyolokéhoz hasonló a feldolgozóipar szerkezete, illetve az általuk szervezett integráció. Az előadó az Ekseko Farmot hozta példának, amelyik 8 ezer anyakocával több, mint 240 ezer malacot állít elő évente (részben értékesítésre), a jelenlegi kibocsátásuk 70 ezer hízó, amit 2020-ig 22 ezerrel terveznek növelni. Folyamatosan beruháznak, gyakorlatilag előre menekülnek. A farmnak - amely a Balti-országok legnagyobbjának számít - a külföldi tulajdonban lévő Rakvere Lihakombinaat a tulajdonosa. A cég az észt vágósertés piacon 40 százalékos részesedéssel bír, 22 saját, illetve szerződéses gazdasággal dolgozik együtt.

Tavaly az észt kormány 3,4 millió euró támogatási forrást nyitott meg a sertéstermelők számára. Az ASP által leginkább érintett (III.) zónában, kockázati besorolástól függően, 27,24-22,52 euró, az egyéb zónákban pedig kocánként 13,62 euró, illetve egyéb sertésenként 8 euró támogatást kaptak a gazdák. Amint arra Potori Norbert felhívta a figyelmet, a 27 eurós támogatás nagyjából megegyezik a mi állatjólléti támogatásunkkal.

Litvánia

Litvániában hasonló a helyzet: alig található az országban „érintetlen” terület. A náluk bevezetett szokásos intézkedések közül az árutermelő gazdaságok negyedéves vizsgálata és – kapacitások függvényében – a háztáji sertéstartók ellenőrzése érdemes említésre, a biológiai biztonsági követelményeket nem teljesítő telepeken ugyanis elrendelik a kényszervágást. 2016-ban a 2828 ellenőrzött háztáji gazdaságból 905 nem felelt meg a követelményeknek, így ezeken a helyeken meg is történt a kényszervágás. A levágott sertések negatív teszteredményének birtokában engedélyezték csak a sertéshús saját fogyasztását.

A 2016-os évben 379 ezer euró kompenzációs és 355 ezer euró támogatási alap állt rendelkezésükre, utóbbi a más állatfajok tartására történő áttérés elősegítésére. Bár ezek a támogatások olyan bonyolult adminisztrációval járnak, hogy a termelők egy része nem él ezzel a lehetőséggel, inkább egyszer és mindenkorra feladja a sertéstartást.

Említésre érdemes még, hogy miként más országokban, itt is rendszeres találkozókon, eszmecseréken osztják meg a legjobb gyakorlatokat a gazdákkal, vadászokkal, helyi önkormányzatokkal: 2017-ben 550 alkalommal került sor ilyenre.

Litvániában az állomány 85 százalékát az ezer sertésnél többet tartó gazdaságoknál találjuk.

Csehország

Ahogy a Magyar Mezőgazdaság ez évi 13. számában mi is megírtuk, Csehországban a zlini kerületben jelent meg a vírus 2017 júniusában, és mint e cikkünkben korábban leírtuk, ők azt a területet, ahol bizonyítottan ASP-ben elhullott vagy a kilőtt vaddisznót találtak, hermetikusan lezárták. A kerületben az összes sertéstartót, a háztájiakat is beleértve, nyilvántartásba vették, amit naprakészen tartanak. 2018. március 12-étől pedig elrendelték a fertőzött térség kockázati zónájában a háztáji sertéstartás tilalmát.

Spanyolország

A spanyoloknak 30 évükbe tellett, mire sikerült mentesíteniük az országot. A siker annak köszönhető, hogy egy koordinált eradikációs programot vezettek be, ahol a hangsúly a koordináción, több szervezet együttműködésén van. A piaci szereplők teljes mértékben egyetértettek a programmal, a kockázatokról megfelelő információt szolgáltattak, biztosították az ökonómiai és technikai eszközöket, a gazdálkodókat gyorsan és megfelelően kompenzálták, végül, de nem utolsó sorban a piaci szereplők mindannyian motiváltak voltak abban, hogy a helyzeten úrrá legyenek.

A sikerhez hozzájárult, hogy egy 127 főből álló mobil telepi állatorvosi hálózatot hoztak létre, az összes sertéstelepet szerológiai felügyelet alá vonták, és javították a sertéstelepek állapotát (a biológiai biztonság és a higiénia javításához kedvezményes kamatozású hiteleket biztosított a kormányzat).

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően ma több, mint 29 millió a sertések száma az országban.

Ahogy az ő esetükben is, nem lehet elégszer hangsúlyozni a biológiai biztonság és az egészségügyi intézkedések fontosságát - húzta alá végül Potori Norbert, mert mint mondta, 1990-ben a kitörések 93 százaléka a szomszédos gazdálkodók közötti kontakt miatt történt.

Válságmenedzsment

Az ASP okozta károk marketingkommunikációs eszközökkel történő mérsékléséről Kovács Bence, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének munkatársa értekezett, aki tanulmányát Szakály Zoltán professzorral készítette. Előadásában szó volt a válságmenedzsmentről, arról, hogy egy esetleges kitörés esetén milyen feladatok merülnek fel a vállalat és az iparág részéről, a válságkommunikációról, hogy azt miként, mikor és kinek célszerű kommunikálni, illetve bepillantást nyerhettünk a fogyasztók „fekete dobozába”, abba, hogy mit gondol a hazai sertéshús-fogyasztó egyrészt magáról a sertéshúsfogyasztásról, illetve az afrikai sertéspestisről.

Kovács Bence, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének munkatársa szerint meg kell előzni a pánikot, az álhíreket, kerülni az eseti és hirtelen megoldásokat, fel kell készíteni eladókat a vásárláshelyi tájékoztatásra
Kovács Bence, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének munkatársa szerint meg kell előzni a pánikot, az álhíreket, kerülni az eseti és hirtelen megoldásokat, fel kell készíteni eladókat a vásárláshelyi tájékoztatásra
Fotó: Horváth Anikó
A válságmenedzsmentről szólva az előadó elmondta, hogy a folyamat első szakasza az, amikor még nincs válság. A következő a látens válság időszaka, amikor már kialakult a válság, csak még nem tudunk róla. Ezt követi a konkrét válság szakasza, ami annyiban különbözik a látens válságtól, hogy már rájöttünk: baj van, és az elvárt különbözik a tapasztalt helyzettől. A negyedik a kifejlett vagy érett válság időszaka, amikor a válság hosszú távú hatásai és következményei már tapasztalhatók a vállalat és az iparág szintjén is. Az utolsó pont az exit, ami kétféle lehet, értelemszerűen felfelé és lefelé és kijöhetünk egy válságból.

„Én úgy gondolom, jelenleg még nincs válság”, mondta az előadó, aki ezt a KRESZ-ből ismert fogalommal, a dynomen szituációval indokolta.

Ez annyit jelent, hogy mikor elhaladunk egy busz mellett, és arról szállnak le az emberek, vagy az út szélén gyerekek labdáznak, nincsen veszélyhelyzet, ugyanakkor bármikor kialakulhat.

Kovács Bence előadásából a válságkommunikációval kapcsolatban elmondottakat emeljük ki, mert mint később látni fogjuk, azzal a következő előadó nem értett egyet.

Mint itt elhangzott tehát, két területet kell elkülöníteni: a belső és a külső kommunikációt. A belső kommunikációnál fontos az információszerzés, tehát folyamatosan naprakész információkkal kell rendelkezzünk, és ugyanilyen fontos az információáramoltatás, ami főként iparági szinten kap nagy hangsúlyt, valamint a válaszkészségek kialakítása.

A külső kommunikációnak is két elkülöníthető célja van. Az egyik a preventív kommunikáció, ami általában edukációs célú. Felkészíteni és tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy mekkora eséllyel fogyaszthat fertőzött húst, vagy milyen egészségügyi kockázata van annak, ha fertőzött húst fogyaszt. A kríziskommunikáció pedig a megtörtént válság és az ezzel kapcsolatos külső híreknek a kezelését jelenti.

Az előadó ismertette egy fogyasztói vizsgálat eredményét, amit kérdőíves megkérdezés alapján készítettek. Az online közösségi médiában végzett felmérés 2018 májusában zajlott, és 180 kitöltője volt, a nők és a férfiak aránya 55:45 százalék volt, ez alapján a minta nemek szerinti összetétele közel reprezentatívnak tekinthető - mondta Kovács Bence. Enyhén felülreprezentált volt viszont a fiatal felnőtt, a 18–35 év közötti korosztály, valamint a megyei jogú városban élők száma.

A hallottak-e már az afrikai sertéspestisről? kérdésre a kitöltők kétharmada válaszolta, hogy igen, ugyanakkor csak 10 százalékuk tudja azt, hogy mi a különbség az afrikai és a klasszikus sertéspestis között. Kétharmaduk úgy gondolja, hogy életveszélyes az afrikai sertéspestissel fertőzött sertéshús fogyasztása, illetve körülbelül 50 százalékuk szerint lehetséges Magyarországon egy afrikai sertéspestis járvány.

A legsokkolóbb hír az, hogy a válaszadók közel egyharmada úgy gondolja, hogy találkozhat a boltokban fertőzött sertéshússal.

Ahogy Kovács Bence fogalmazott, ez a meglepő eredmény óriási bizalmatlanságot mutat.

[Itt kell megemlítenünk, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) első helyen végzett az európai hatóságok rangsorában; az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legújabb felmérése szerint ugyanis a magyarok szavaznak leginkább bizalmat a nemzeti hatóságuknak. A – valóban – reprezentatív kutatás 25 tagállamban 6200 ember bevonásával arra kereste a választ, hogy a lakosság szerint az országukban működő hatóságok mennyire képesek megvédeni őket az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal szemben. A szerk.]

Az előadó ezek után néhány javaslatot fogalmazott meg az afrikai sertéspestis, mint krízis, vagy mint vállalati válság kezelésével kapcsolatban. Ezek között említette, hogy el kell indítani a preventív, edukációs célú külső kommunikációt, már most felkészítve arra a fogyasztót, hogy tudja, mi az afrikai sertéspestis, és hogy ne féljen attól.

„Meg kell előzni a pánikot, az álhíreket, kerülni kell az eseti és hirtelen megoldásokat, például az árcsökkentést, valamint fel kell készíteni a közvetítőket, eladókat a vásárláshelyi információnyújtásra és tájékoztatásra”, mondta Kovács Bence.

Ajánlati árat képeznek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arról állapodott meg a kereskedőkkel, hogy semmilyen eladóhelyi információátadást nem kezdeményez az afrikai sertéspestissel kapcsolatban - mondta az előző előadásra reagálva Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese.

Mint hozzátette, ezzel ugyanis, a kereskedők tapasztalata szerint, csak rontanának a helyzeten. Ezzel együtt az összes magyar kereskedelmi egység eladóit felkészítik arra, hogy válaszolni tudjanak a vásárlók kérdéseire, és el tudják mondani azt, ami a lényeg, jelesül, hogy az embert nem érinti, házisertés állományban nem jelent meg, és nincs élelmiszer-biztonsági kockázata.

Fotó: Horváth Anikó

„De nem fogjuk odatolni a fogyasztók orra elé azért, hogy újra, meg újra emlékeztessük rá, hogy egy ilyen problémával küszködünk” - mondta Papp Gergely.

A továbbiakban arról szólt, hogy sokszor keresik meg a kamarát azzal, hogy ilyen és hasonló esetekben avatkozzon be piaci kérdésekbe. Ezeket a kéréseket az elmúlt öt évben elhárították, arra hivatkozva, hogy egy nem piaci szereplőnek nem kell aktívan részt vennie a piaci folyamatok alakításában. Ez alól egyetlen egy eset lehet a kivétel - mondta Papp Gergely, amikor az ágazat szereplői maguk kérik őket erre. Most, az ASP kapcsán ez az eset állt elő, amikor összehívták a kereskedőket, utána a termelőket, majd feldolgozókat. Ezeken a találkozókon hangzott el a kérés, hogy a kamara próbálja őket segíteni, hogy megelőzhető legyen az árak hullámzása.

Megalakítottunk egy tízfős munkacsoportot, amelyik ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, és amelybe – a kamara kérésének megfelelően – a piac meghatározó szereplőinek képviselői kerültek be.

Ebben a termelői oldalt a Bonafarm-Bóly Mg.-i Termelő és Kereskedelmi Zrt., a Pannon Sertés Értékesítő és Beszerző Kft., az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet, illetve a HAGE és mellettük ötödikként a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége vesz részt. A feldolgozói oldalt a Mohácsi Vágóhíd, a Kométa 99 Zrt., a Hungary Meat Kft., a Pápai Hús, illetve a kicsik képviseletében a Horváth Hús Kft. képviseli. A munkacsoport megtartotta első ülését, ahol megállapodás született arról, hogy miként Németországban, Magyarországon is meghatároznak egy ajánlati árat. A javaslattal megkeresték a versenyhivatalt is, hogy emiatt számíthatnak-e szankcióra, ahogy ez a közelmúltban a baromfisokkal megtörtént. A GVH válaszában tudatta, hogy minimál árat nem, ajánlati árat viszont minden további nélkül kiadhatnak.

„Ezek után a munka megkezdődött, megegyeztünk abban, hogy egy kosarat képezünk, amiben a német, a holland és a spanyolországi árat is figyelembe vesszük. Egy képletet szerkesztünk, amelynek eredménye egy objektív szám lesz. Ettől a tízfős munkacsoport tagjai az aktuális hét tapasztalatai alapján eltérhetnek, más ajánlati árat is megfogalmazhatnak. Ennek elfogadásához azonban mind a termelői, mind a feldolgozó oldalon legalább 3-3, tehát többségi szavazat szükséges - avatta be a részletekbe a hallgatóságot Papp Gergely.

Mint mondta, határt szabnak annak is, hogy egy hét alatt maximum mennyivel mozoghat el az ajánlott ár értéke. Még ettől is el lehet térni, ha ezzel mind a tíz szereplő egyetért. A következő két-három hétben már képzik az árat, de addig nem adják ki, amíg meg nem győződnek róla, hogy igazodik a piaci folyamatokhoz, és valóban elfogadható bázist keletkeztet.

„Senki ne gondolja azonban azt, hogy az ajánlati ár megjelentetése után az árak elszakadnak a valóságtól. Ez csak arra szolgál, hogy csillapítsuk azok ingadozását” - mondta végül Papp Gergely,

utalva arra, hogy reményeik szerint ennek segítségével az ágazat szereplőinek, termelőknek és feldolgozóknak egyaránt valamivel jobb túlélési esélyt biztosíthatnak.

 

 

Félkatonai szervezet

Fotó: Horváth Anikó
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az eseményt köszöntő beszédében megemlékezett Túry Ernő professzorról, aki 1971-ben először diagnosztizálta az afrikai sertéspestist Afrikán kívül, Kubában. A szigetországban akkor 750 ezer sertést kellett kiirtani, hogy megakadályozzák a vírus továbbterjedését.

„Ahogy sok mindenből, ebből is politikai kérdést csináltak, úgy gondolták, az amerikaiak csempészték be a vírust.
De éppen Túry Ernő volt az, aki bebizonyította, hogy az Angolában »internacionalista segítséget nyújtó«, majd onnan hazatérő kubai csapatok hurcolták be azt”

- osztotta meg e tudománytörténeti érdekességet a hallgatósággal a rektor, aki a régi időkre más szempontból is emlékezett.

Mint mondta, a hatósági állatorvosi kar, ahogy régen emlegették, bizonyos tekintetben félkatonai szervezetnek tekinthető. Ekként is jött létre 1881-ben, amikor állatorvosi és rendőri teendőket kellett ellátnia egyszerre. Erre a tekintélyre és hierarchiára ma is szükség lenne - mondta a rektor, különösen az ilyen, például az ASP miatt kialakult helyzetekben.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak

Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló. A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A kamara évek óta igyekszik erre felhívni a figyelmet és keresni a megoldásokat. Ezúttal Kecskemétre hívta a szakembereket.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtása: most!

Bár még nem jelent meg a 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet helyébe lépő jogszabály, az Agrárminisztérium bejelentette, hogy folytatódik a sertés állatjóléti támogatási program.

Elfogadták az illeglális kutak morattóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.

A hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködését ösztönzi a NAK

Szebb településkép, könnyebb karbantartás, tervezhetőség és kedvezőbb árak – mindezt eredményezheti a hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködése.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

A zöldségchips és a lekvárkészítés titkai

2018. december 7-8-án lezajlott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Tanuljunk Együtt!” programsorozatának idei utolsó eseménye. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozási gyakorlaton élelmiszer-előállítók és mezőgazdasági termelők egyaránt részt vettek.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.