Back to top

Megéri a hőerőműnek eladni a szalmabálákat

Hetek óta láthatjuk az utak mentén a szalmabálák erőművi hasznosítására felhívó óriás plakátokat, javában tart már a Pannon-Biomassza Kft. tüzelőanyag-beszerző kampánya. Az első bálák megérkezését a pécsi erőműbe ugyan most késlelteti a csapadékosra fordult időjárás, de amint jönnek a szárazabb napok, megkezdődhet a betakarítás, a bálázás és a beszállítás.

A Pannon-Biomassza Kft. évente mintegy 200 ezer tonna tüzelőanyag felvásárlására köt szerződést a termelőkkel. Ekkora mennyiségű bálázott mezőgazdasági melléktermék szükséges Magyarország legnagyobb bálázott, lágyszárú biomassza-tüzelésű erőművének, a Veolia cégcsoporthoz tartozó pécsi erőműnek az éves működéséhez.

A szalmaév július 1-től indul és a következő év június 30-ig tart, alapvetően erre az időszakra szerződik beszállítóival a társaság. Ez előnyös a gazdálkodók számára is, mert a korábban holtszezonnak tartott időszakban is munkához és ezáltal jövedelemhez juthatnak. Az éves beszállítói szerződések mellett vannak féléves és hosszú távú (több éves) szerződéseik is.

Az elmúlt években nem voltak fennakadások az erőmű tüzelőanyag ellátásában, és törekednek arra, hogy a jövőben se legyenek – mondta Lenti Ákos, a Pannon-Biomassza Kft. kereskedelmi vezetője.

A társaság a tüzelőanyagok legnagyobb részét az erőművet körülvevő megyékből vásárolja fel, de érkeznek hozzájuk szállítmányok az ország csaknem teljes területéről, sőt a határ közelsége miatt Pécsre még Horvátországból is. A határon túlról beszállított mennyiség azonban csupán néhány százalékát teszi ki a teljes felvásárlásnak.

A pécsi erőmű rendszere a nagyméretű kockabálára optimalizált: a 90x120x250 centiméteres, bálánként 400-700 kilogrammos tüzelőanyagot tudják könnyen tárolni és a kazánhoz eljuttatni. Az erőmű optimális működése szempontjából fontos, hogy a felhasznált tüzelőanyag nedvességtartalma a lehető legalacsonyabb legyen.

A beérkező nagyméretű kockabálák nedvességtartalmát a kamionról való leemeléskor műszerekkel mérik. Elsősorban a 30 százalékot nem meghaladó nedvességtartalmú bálákat fogadják be, de azért kisebb mennyiségben tudnak ennél gyengébb minőségű szalmát is feldolgozni. A társaság azonban nem csak gabonaszalmát, hanem minden egyéb, az erőműben felhasználható, vagyis nagyméretű kockabálába tömörített mezőgazdasági mellékterméket átvesz, mint például a repcéből, szójából, vagy a rétekről, kaszálókról származó fűkaszálékból és nádból előállított bálákat is.

 

Konkrét árakat nem árult el Lenti Ákos, de azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy jó ár-érték arányt sikerült kialakítaniuk, s ezt mutatja az is, hogy már rendelkeznek egy stabil beszállítói bázissal. Természetesen az új jelentkezőket is szívesen fogadják, mint ahogy ezt a plakátokon is jelzik. A most csatlakozók is részletes tájékoztatást kapnak majd az együttműködés feltételeiről.

Évente Magyarországon mintegy 5 millió tonna szalma keletkezik, a pécsi erőmű 35 MW teljesítményű blokkja ennek a mennyiségnek megközelítőleg a 4 százalékát használja fel éves működéséhez. Vagyis a szalma energetikai felhasználása sem az állattartás, sem pedig a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielégítését nem veszélyezteti. A gazdák számára azonban új piacot teremtett, pótlólagos jövedelemhez juthatnak a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználásával. A Pannon-Biomassza Kft. bízik benne, hogy az idén is sikerül beszerezniük az erőmű egész éves működtetéséhez szükséges tüzelőanyagot – jelentette ki a kereskedelmi vezető.

 

A Pannon-Biomassza Kft. végzi a Veolia Energia Magyarország cégcsoport hazai biomassza tüzelésű erőműveinek és fűtőműveinek tüzelőanyag beszerzését. A pécsi székhelyű társaság évente több százezer tonna fásszárú és bálázott lágyszárú biomassza tüzelőanyagot vásárol fel. A társaság foglalkozik a biomassza tüzelőanyagok eltüzelését követően visszamaradó bio- és agrohamu értékesítésével is.

A Pannon-Biomassza Kft. által tüzelőanyaggal ellátott erőművek:

- PANNONGREEN Kft. (Pécs)

- Pannon-Hő Kft. (Pécs)

- Veolia Energia Magyarország Zrt. dorogi erőműve (Dorog)

- Tata Energia Kft. (Tata)

- DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. (Szakoly)

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szélsőségesen szóródnak a terméshozamok

Az idei aratás az időjárásról szól: a késői tél és a korai nyár után most a következő két-három hét hőmérsékleti és csapadékviszonyai határozzák meg, milyen minőségű lesz a várhatóan csak átlagos mennyiségű termés. Nem nőtt meg a gabona, így azután kevesebb lett a szalma is.

Kell-e még a szalma az állattartóknak?

Biztos jövedelem a gazdának, adja el a felesleges szalmáját a hőerőműnek– szól a felhívás országszerte többfelé is az út melletti hirdető táblákon. A biomasszával működő erőművek elkezdték már kampányukat a szalmabálák felvásárlására, de vajon almozásra kell-e még a szalma – kérdeztük dr. Húth Balázstól, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetőjétől.

A fa is megújuló energiaforrás

Ha megpróbáljuk elképzelni, hogyan biztosíthatnánk az emberiség számára 2030-ig a „megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiát” – amint azt a globálisan elfogadott fenntartható fejlődési célok előrevetítik –, olyan megoldások juthatnak eszünkbe, mint a napelem, szélturbinák, energianövények, hőszivattyúk, az árapályerőművek és hasonlók.

Spárga- és póréhagyma-palántát is nevelnek Kecskemét-Szarkáson

Az évi mintegy 6 millió palántával az első öt legnagyobb hazai palántanevelő közt szerepel a Palántakert Kft., még inkább kitűnik azonban széles választékával. A közel tíz éve három lépésben fölépített korszerű, egyhektáros kecskeméti telepen az utóbbi időben több területen fejlesztették az alkalmazott technikát és technológiát, elsősorban a munkaerő- és energiahatékonyság javítása érdekében.

A napelemes öntözéssel kapcsolatban végzett kutatást az ENSZ

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.

Mezőgazdasági termelés és napelem egy helyen!

Magyarország energiafüggőségének, mintegy 30 százalékos nettó áramimportjának csökkentése a fő célja a kormányzati agrár napenergia-programnak, melynek keretében hazánkban eddig nem telepített újfajta naperőművek jelenhetnek meg, amelyekkel egy adott földterület egyszerre termelhet villamos energiát és mezőgazdasági termékeket.

Még van pénz a borászatok fejlesztéseire

Egy hazai és két uniós forrásból akár 800-900 millió forintra is pályázhatnak a borászatok 40–70 százalékos támogatási intenzitás mellett. Az energetikai korszerűsítés mellett a szőlőtelepítés és a panziópályázat is kitörési pont lehet a borászatoknak.

Március közepéig várja a földgázigényeket a kamara a közös beszerzéshez

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai számára vezetékes földgázbeszerzéssel kapcsolatos tendert indít. A tagi igények megismeréséhez, a pályázati feltételeinek kialakításához energetikai felmérés is kezdődött.

Már böngészhetőek az új pályázatok részletei

Megjelent a www.szechenyi2020.hu oldalon mindkét, korábban beharangozott - a borszőlő telepítési és az energetikai korszerűsítési - pályázat, az érdeklődők böngészhetik a részletes feltételeket. Pályázatot beadni mindkét esetben február közepétől lehet: előbbi esetében 15-étől, utóbbinál 19-től.

Támogatná a kormány az agrárium napenergia fejlesztéseit

A kormány támogatja, hogy a földművesek, a földművesek tulajdonában álló gazdasági társaságok és mezőgazdasági vállalkozások kis teljesítményű erőművekből álló napelemfarmokat hozzanak létre legalább 600 darabos és legalább 300 megawatt összteljesítményt elérő naperőmű kiépítésével. A munkát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálja nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként.