Back to top

Éjjel is beporzáson dolgoznak a drónok Amerikában

A méhek száma világszerte csökken. Gazdálkodók, természetvédők és kutatók egyaránt a megoldásokat keresik erre a problémára, de arra is, miként lehetne mesterségesen megoldani a virágok beporzását. Egy New York-i cég a legmodernebb technológiákat teszteli.

Egy New York melletti gyümölcsösben egyre nagyobb gondot jelent, hogy miként porozzák be a növényeket 120 hektár területen – ugyanis a méhek munkája, csökkenő számuk következtében, nem elég.

A LaFayette nevű kisvárosban található The Beak & Skiff almaültetvény tulajdonosa megkeresett egy Dropcopter nevű startup céget, hogy hajtsák végre a világ első almaültetvény beporzását drónok segítségével.

A cég alapítója Adam Fine azt nyilatkozta egy amerikai újságnak:

„2015 óta sikerrel porzunk be mandulaültetvényeket. Jelenleg a saját tervezésű UAV járművünk (unmanned aerial vehicles – pilóta nélküli repülőgép) szabadalmaztatási eljárás alatt van.

Ezek a drónok meghatározott mennyiségű virágport képesek pontosan szétszórni a lombkorona felett.

A drón előre beprogramozott tervet hajt végre, önállóan szabályozza a sebességét, hogy minél hatékonyabban teljesíthesse feladatát. Jelenleg az Egyesült Államokban mi vagyunk az egyetlen cég, mely ilyen technológia tesztelésével foglalkozik.”

A beporzás drónokkal – bár nem az egyetlen megoldás, mely kiválthatja a rovarok munkáját –, de egyértelműen jelenleg a legolcsóbb, leghatékonyabb és legkönnyebben elérhető.

almonds

 

A Dropcopter drónjai 16 hektárt képesek bejárni egy óra alatt. Mivel éjszaka is tudnak dolgozni, ezért teljesítményük megkétszerezhető – még a méhekhez képest is. Jelenleg a startup befektetőket keres további fejlesztéseik támogatásához. Adam Fine kiemelte:

„A megtermelt élelmiszerek egyharmada függ a rovarok beporzásától. Ehhez képest az elmúlt 25 évben a világ elvesztette rovarállományának egyharmadát (biomassza értékben).

Ráadásul a klímaváltozás, népességnövekedés, a városiasodás mind azt eredményezi, hogy jóval kisebb „helyen” kell növényeket termesztenünk jóval több embernek.

Sokkal hatékonyabb mezőgazdaságra lesz szükségünk, ha időben el akarjuk érni a 60 százalékos terménynövekedést, mely 9 milliárd ember élelmezéséhez szükséges.”

Nem a méhek ellen, hanem mellett

A cégalapító hozzátette, hogy a növények beporzására irányuló kísérletek nem azt jelentik, hogy megfeledkezhetünk a méheket sújtó létszámcsökkenésről. Sőt, a természetvédelem és a földi fajok megmentése most is elsődleges feladatunk. Ezzel párhuzamosan azonban kötelességünk olyan előremutató megoldásokon gondolkodni, melyek kiegészíthetik, vagy helyettesíthetik a méhek munkáját extrém klíma, vagy időjárási viszonyok közepette is.

Forrás: 
http://www.beeculture.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Rengeteg pénzt hoz az új technológia

A precíziós technológia alkalmazásának szükségszerűségét hangsúlyozták a felszólalók a PREGA 2019 nyitónapján. A rendezvényen elhangzott: a magyar mezőgazdaság több száz milliárd forinttal lenne gazdagabb, ha a precíziós technológia teljesen elterjedne a termelésben.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.

Mogyoró: bujtványt vagy merisztéma-szaporításút?

Kissé megfeledkeztünk a kevésbé jelentős gyümölcsfajainkról, pedig véleményem szerint manapság mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A mogyorófajtákat köztudottan bujtással szaporított gyökeres sarjakkal telepítették régen és Magyarországon még ma is. A világon azonban több új módszert is kifejlesztettek, amivel a mogyorótermesztés egyes problémái elkerülhetők.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.