Back to top

Éjjel is beporzáson dolgoznak a drónok Amerikában

A méhek száma világszerte csökken. Gazdálkodók, természetvédők és kutatók egyaránt a megoldásokat keresik erre a problémára, de arra is, miként lehetne mesterségesen megoldani a virágok beporzását. Egy New York-i cég a legmodernebb technológiákat teszteli.

Egy New York melletti gyümölcsösben egyre nagyobb gondot jelent, hogy miként porozzák be a növényeket 120 hektár területen – ugyanis a méhek munkája, csökkenő számuk következtében, nem elég.

A LaFayette nevű kisvárosban található The Beak & Skiff almaültetvény tulajdonosa megkeresett egy Dropcopter nevű startup céget, hogy hajtsák végre a világ első almaültetvény beporzását drónok segítségével.

A cég alapítója Adam Fine azt nyilatkozta egy amerikai újságnak:

„2015 óta sikerrel porzunk be mandulaültetvényeket. Jelenleg a saját tervezésű UAV járművünk (unmanned aerial vehicles – pilóta nélküli repülőgép) szabadalmaztatási eljárás alatt van.

Ezek a drónok meghatározott mennyiségű virágport képesek pontosan szétszórni a lombkorona felett.

A drón előre beprogramozott tervet hajt végre, önállóan szabályozza a sebességét, hogy minél hatékonyabban teljesíthesse feladatát. Jelenleg az Egyesült Államokban mi vagyunk az egyetlen cég, mely ilyen technológia tesztelésével foglalkozik.”

A beporzás drónokkal – bár nem az egyetlen megoldás, mely kiválthatja a rovarok munkáját –, de egyértelműen jelenleg a legolcsóbb, leghatékonyabb és legkönnyebben elérhető.

almonds

 

A Dropcopter drónjai 16 hektárt képesek bejárni egy óra alatt. Mivel éjszaka is tudnak dolgozni, ezért teljesítményük megkétszerezhető – még a méhekhez képest is. Jelenleg a startup befektetőket keres további fejlesztéseik támogatásához. Adam Fine kiemelte:

„A megtermelt élelmiszerek egyharmada függ a rovarok beporzásától. Ehhez képest az elmúlt 25 évben a világ elvesztette rovarállományának egyharmadát (biomassza értékben).

Ráadásul a klímaváltozás, népességnövekedés, a városiasodás mind azt eredményezi, hogy jóval kisebb „helyen” kell növényeket termesztenünk jóval több embernek.

Sokkal hatékonyabb mezőgazdaságra lesz szükségünk, ha időben el akarjuk érni a 60 százalékos terménynövekedést, mely 9 milliárd ember élelmezéséhez szükséges.”

Nem a méhek ellen, hanem mellett

A cégalapító hozzátette, hogy a növények beporzására irányuló kísérletek nem azt jelentik, hogy megfeledkezhetünk a méheket sújtó létszámcsökkenésről. Sőt, a természetvédelem és a földi fajok megmentése most is elsődleges feladatunk. Ezzel párhuzamosan azonban kötelességünk olyan előremutató megoldásokon gondolkodni, melyek kiegészíthetik, vagy helyettesíthetik a méhek munkáját extrém klíma, vagy időjárási viszonyok közepette is.

Forrás: 
http://www.beeculture.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.

Örökölt örökzöldek

Keskeny kis szerpentinen kapaszkodunk föl a Badacsonyörs fölött magasodó Örsi-hegyre, ahol az ország egyetlen teraszos arborétuma található. A világ minden tájáról származó örökzöld különlegességek élnek itt, gyűjteményüket a Folly család négy generációja hozta létre, gyarapította, őrizte és fejleszti a mai napig is.

Divatszakmává vált a borászat

A felsőoktatásban szerzett tapasztalatok szerint a hallgatók 10-20 százaléka érkezik szőlész-borász gazdálkodói háttérből. Ők nem a család nyomására, vagy csak találomból jelentkeznek az egyetemre, hanem tudatosan készülnek a borász pályára.

Franciaország betiltja a metám-nátriumot

A francia élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi kormányügynökség az emberi egészségre és a környezetre ártalmasnak nyilvánította, és javasolta a metám-nátrium hatóanyagú készítmények forgalmazásának betiltását, miután Nyugat-Franciaországban több gazdálkodó, illetve a gazdaságok szomszédságában lakó emberek légúti mérgezést szenvedtek a hatóanyag használata után.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

Őshonos fákra cserélik az invazívakat Pécsen

A Tettye környékén bálványfákat vágtak ki. A fák ugyan egészségesek voltak, azonban inváziós fajnak számítanak, így egy kormányrendelet értelmében irtani kell őket. A város azonban gondoskodik a pótlásukról ott, ahol szükséges: helyükre őshonos fafajok kerülnek.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.