Back to top

Bruttó 190 ezres minimál- és 260 ezres szakmunkás bérért száll harcba a Liga

Jelentős, ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is – vélik az érdekképviseleti vezetők. A szakszervezetek más-más szemszögből alkották meg javaslataikat, de a cél továbbra is a minimálbérek jelentős felzárkóztatása. A világgazdaság azonban számos, a magyar gazdaságra is kiható bizonytalansági tényezőt rejthet, ami befolyásolhatja az őszi bértárgyalásokat.

A kormány az ideinél némileg alacsonyabb, 8,8 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedéssel számol a 2019-es költségvetésben, a várakozások szerint ebből a versenyszférában a bérek átlagosan 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal nőhetnek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek elmondta, jövőre is kiemelt hangsúlyt kap a keresetek felzárkóztatása, valamint a szakképzett munkaerő megtartása, ezért a büdzsében foglalt célok teljesítéséhez elengedhetetlen a minimálbérek újabb két számjegyű emelése.

A szakszervezet javaslata szerint – az inflációs célkitűzést figyelembe véve – a minimálbért legalább 10-12 százalékkal, míg a garantált bérminimumot 15 százalékkal kellene emelni 2019-ben.

Palkovics emlékeztetett: a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodásban csak 2017-re és 2018-ra határozták meg a minimálbéreket, így ősszel ismét tárgyalni kell a jövő évi vagy akár a hosszabb távú felzárkóztatásról. Az elnök hozzátette: a bérmegállapodás célja, hogy 2016 és 2022 között legalább 40-50 százalékkal emelkedjen a reálkereset.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a lapnak kedvezőnek nevezte, hogy a nettó minimálbér 2017 óta már meghaladja a létminimum összegét az érdekképviselet kutatóintézetekkel közösen végzett felmérése szerint. Ugyanakkor kiemelte: folytatni kell a munkát, mivel az úgynevezett társadalmi minimumhoz, tehát a stabilabb megélhetéshez további lépéseket kell tenni az alacsony keresetűeknél.

Ezért a konföderáció az őszi bértárgyalásokon hosszú távú felzárkóztatást kezdeményezhet, közösen kidolgozva azt a kormánnyal, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretében. Hozzátette, a felzárkózás érdekében a szakszervezet célja, hogy 2022-ig, a bérmegállapodás keretei között legalább 27 százalékkal emelkedjen a nettó minimálbér, amelyhez a személyi jövedelemadó mérséklése is jelentősen hozzájárulhatna.

– A Liga Szakszervezetek célja, hogy a nettó minimálbér elérje és meg is haladja a másik három visegrádi ország szintjét, Csehországhoz képest ugyanis a kézhez kapott összeg az idén 37,8 százalékkal volt elmaradva – mondta a lapnak Mészáros Melinda.

Az érdekképviselet elnöke kiemelte, a felzárkózást kétféleképpen lehetne elérni: egyfelől változatlan közterhek mellett, másfelől a személyi jövedelemadó csökkentésével és az 1,5 százalékos munkaerő­piaci járulék eltörlésével, a minimálbérig nullaszázalékos szja-kulcs bevezetésével.

A Liga számításai szerint változatlan közterhek mellett – az inflációt és a világgazdasági tényezőket nem számolva – jövőre a minimálbért 38 százalékkal, bruttó 190 ezer, a garantált bérminimumot pedig 44 százalékkal, bruttó 260 ezer forintra kellene emelni.

Köztehercsökkentés mellett is változatlan a szakszervezet azon célja, hogy a minimálbér nettó összege 127 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 174 ezer forintra emelkedjen, ezzel elérve a cseh minimálbér összegét. Mészáros Melinda emellett megjegyezte, ma már nem a minimálbér, hanem a végzettséghez kötött garantált bérminimum szerepe a nagyobb, ezért támogatják annak nagyobb mértékű emelését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az újságnak elmondta, jelenleg keresletvezérelt a munkaerőpiac, verseny van a dolgozókért, ami felfelé hajtja a béreket. Ugyanakkor a költségvetésben meghatározott jövő évi keresetemelkedéssel, valamint a 2019-től alkalmazandó minimálbérekről ma még korai beszélni. A kamara elnöke ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett: még nem lehet látni, hogy a világgazdasági folyamatok milyen következményekkel járnak. Vannak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi folyamatok kedvezőtlen irányt vesznek.

A bizonytalansági tényezők közé sorolható az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése és az Európai Központi Bank kamatemelésre vonatkozó előrejelzése, a török gazdaságban rejlő bizonytalanságok, az iráni atommegállapodás felmondása kapcsán kialakult helyzet, az olajárak változása, a válsággócok a Közel-Keleten és Ukrajnában, valamint az USA világpolitikájának kiszámíthatatlansága. Parragh László hozzátette: a minimálbérekről ősszel kell megállapodni, a magyar gazdaságra is kiható világpiaci folyamatok alakulását is figyelembe véve.

Az érdekképviseleti vezetők egyetértenek a kormány óvatos hozzáállásával a jövő évi büdzséhez, ám az őszi bértárgyalásokon továbbra is fontos célként jelölték meg a munkaerő megtartásának elősegítését, a hatéves bérmegállapodásban megfogalmazott célok elérését, a jövedelmi viszonyok további javítását, valamint a felzárkóztatás erősítését. A munkaadóknak is érdekük a bérek lehetőségeikhez mért, jelentős emelése a munkaerőpiaci folyamatok miatt, s a bérmegállapodás szerint a szociális hozzájárulási adó 2020-ban is abban az esetben csökken további 2 százalékponttal, ha a reálkereset-emelkedés jövőre is meghaladja a hat százalékot.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Megoldható a januári adócsökkentés

Akár januártól is csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, amennyiben a bérmegállapodást a felek ősszel módosítják, ám az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz szükség van az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra – értesült a Magyar Idők.

Főleg a szakmunkások mennének külföldre

Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20-39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság.

Ki fogja leszedni az osztrák gyümölcsöt?

Annyira súlyos a munkaerőhiány Ausztriában, hogy néhol fölszedetlenül maradt a spárga az idei szezonban, egyes üzemek pedig teljesen kénytelenek felhagyni a zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Az osztrák agrárkamara egyebek között az idénymunkás-keret növelését, illetve a németországihoz hasonlóan kedvező járulékrendszer bevezetését sürgeti.

Ha így marad a cafeteria, kevesebb lesz a fizetés

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egyeztetést kezdeményezett a cafeteria adóztatásának tervezett változtatásairól a parlamenti pártok frakcióvezetőivel és az országgyűlési bizottságok vezetőivel, még az adótörvények elfogadása előtt.

A munkaerőhiány a nyári szabadságoknál is bekavar

Az első fél év végéhez közeledve főleg a kisebb cégek maradtak el a szabadságok időarányos kiadásával. Ám jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot.

Generációváltás kellene, de a fiatalokat nem érdekli a mezőgazdaság

A mezőgazdaság sosem tartozott a legkönnyebb munkával és legstabilabb bevételi forrással kecsegtető szakterületek közé. Az időjárás, a kártevők és a váratlanul felbukkanó betegségek, valamint a változó piaci viszonyok mellett manapság egyre inkább komoly kihívásként merül fel a generációváltás, a fiatalítás kérdése is.

Már a termelés rovására megy, hogy nincs elég idénymunkás

A mezőgazdaság egyre jobban megérzi, hogy alig vannak alkalmi munkavállalók. Hajdú-Bihar megyében is akadnak olyan gazdák, akik kevesebbet tudnak termelni, mivel nincs ember, aki betakarítsa a termést.

Elsorvad a magyar bogyósgyümölcs termesztés

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Kelet-Európában mintha nem is létezne részmunkaidő

Az Európai Unióban a 15 és 64 év közötti korosztályból 43 millióan dolgoznak részmunkaidőben. Ez az unió lakosságának a 19,4 százalékát fedi le. Hazánkban ez az érték alig több mint 4 százalék. Bár sokan nem önszántukból választják ezt a megélhetésformát.