Back to top

Még emlékeznek az '53-as aszályra: hatvan éve együtt borászkodnak

Hagyományos gyalogmunka a szőlőben, fahordók kénezése a pincében: a nyolcvanhárom éves Kern János és hetvenhét éves felesége még ma is művel egy kis darab szőlőt. A vegyszer nélküli borkészítés utolsó képviselői közé tartoznak Pakson.

A pár 1959-ben kötött házasságot, azóta dologgal telnek a napjaik. Igaz, hogy ma már csak kétszáz tőkéből álló ültetvényt gondoznak, négy hektó bort termelnek, de volt idő, amikor tízszer ennyi szőlővel foglalkoztak, részben sajáttal, részint mások által rájuk bízottal -  írja a teol.hu. Tudták a tulajdonosok, hogy ők lelkiismeretes, szakszerű munkát végeznek. Pedig a kort, melyben fiatal éveiket élték, nem a lelkiismeretesség és a szakszerűség jellemezte.

– Az ötvenes években az adó és a beszolgáltatás is nehezítette a paraszt életét – mondja Kernné. – A legnehezebb 1952-53-ban volt. Az aszály miatt alig termett valami, kenyér is kevés került az asztalra, de a finánc jött beszedni, amit a törvény előírt. Szurkálták a szalmakazlakat, keresték az eldugott terményt, lesöpörték a padlást. Védekezett, ki hogy tudott.

Volt, aki a dunna közé beágyazta a bort az első szobában; ott nem keresték. Volt, aki elásta, de megjárta, mert az egér kirágta a dugót, és tönkrement a bor.

A beszolgáltatás 1956-ig, az adó 1961-ig, a téeszalakításig ment. Kivetettek földadót, lóadót, boradót is. Úgyhogy amikor az esküvőnkön kaptunk a násznéptől hétezer forint táncpénzt, ami akkoriban óriási összegnek számított, befizettünk belőle ötezernyolcszázat az anyós adójára. Aztán következett néhány kellemesebb évtized. Amikor a jól végzett munkának haszna, eredménye volt.

Kern János a nyolcvanas évek közepétől küldte bormintáit a paksi és szekszárdi borversenyekre. Mindig előkelő helyezéseket ért el.

Az első oklevele 1985-ös keltezésű. Ám az ezredforduló táján erőteljes változások indultak el a szőlőművelésben és a borkészítésben is. Gépesítés, vegyszerezés. Végigszaladnak a fűkaszával, végigszaladnak a permetezővel a tőkék között, és kész. Megjelentek a műanyag- és fémtartályok, új adalékanyagok, új érlelési technikák hódítanak, s a hagyományosra alig van igény.

Fotó: teol.hu

– A fiatalok már nem kérdeznek az idősebbektől – mondja. – Ők már tudnak. Akkor is, ha egy tőkét se metszettek még meg tisztességesen soha. Régen az a szólás járta, hogy „Aki kapálja a tövit, az issza a levit”, de hol vagyunk már ettől? Mi még azt néztük: mi a munka. Ők már azt nézik: mi a haszon. Egy korszak lezárult. Nemrég meghirdettem eladásra pár fahordót. Senkinek se kell. Múlik az idő, lassan kihalnak a jó borivó emberek. A lakodalmakba talicskázzák a gyümölcslét meg az ásványvizet, pedig a bor is gyümölcslé. A legegészségesebb. Mi a feleségemmel hatvan éve fogyasztjuk. Igaz, hogy egyre kevesebbet.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zúg a kombájn, tartályban már a bornak való

Javában tart a szüret a balatonboglári szőlőben. A Viti Coop Kft. jelenleg a fehérszőlőket szedi, s úgy tűnik jó bor, illetve pezsgő készülhet a beszállított szőlőből.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Fogynak a balatoni szőlőterületek - lép az Agrárminisztérium is

A balatoni bortermelők aggasztónak tartják, hogy a nyaralóépítések miatt is fogyatkoznak a tó körüli szőlőterületek. A probléma miatt levelet írtak Nagy István agrárminiszternek, aki az InfoRádió kérdésére reagált a borászok felvetéseire.

Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban. Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök.

Sikeresek a magyar fehérborok a nemzetközi piacon

Bővült az első fél évben hazánk borexportja: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyöngyözőbor és a pezsgő nélkül számított kivitel mennyiségben 79 százalékkal, csaknem 501 ezer hektoliterre bővült, értékben 47 százalékkal, 13 milliárd forintra emelkedett az év első hat hónapjában. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb részét, mintegy 72 százalékát az úgynevezett lédig borok tették ki.

Nagy a baj az Egri borvidéken

Nem hogy nem jöttek be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által prognosztizált szőlőárak Heves megye borvidékein, de van, ahol árak sincsenek, lévén felvásárlók sem. A gazdák szerint katasztrofális a helyzet.

Népszerű volt a 15. Kanizsai Bor- és Dödöllefesztivál

Az önkormányzat, KonTuRplusz Egyesület és a keszthelyi Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központ közös rendezvényét pénteken főleg kulturális programkavalkád színesítette. Estére úgy megtelt a tér emberekkel, hogy egy gombostűt sem lehetett volna leejteni.

Növényvédelmi előrejelzés – gyorsan a szőlőszürettel

Szeptember első napjaiban gyökeresen megváltozott az időjárás a korábbi időszakhoz képest: a Dunántúlon és Közép-Magyarországon néhány nap alatt a sokévi átlag másfél-kétszerese hullott csapadékból, helyenként jéggel társulva, ami a szüret alatti gyümölcsösöket és szőlőt károsította. Csapadékos vidékeken a szőlőt a szürkepenészes rothadás, a gyümölcsféléket pedig a gyümölcsmonília-fertőzés veszélyezteti, különösen a jégjárta helyeken.

Aludjon hordóban!

Szüret táján különösen kényelmes megoldás lehet, ha valaki haza sem megy a szőlőtőkék közül, hanem rögvest ott is marad éjszakára. Valójában ezt a szálláslehetőséget inkább a borkedvelő vendégek számára találták ki.

Kombájn a szőlőben

A Mátrai Borvidéken mutatkozott be a Pellenc Optimum 660-as önjáró szőlőszüretelő gépe. Maróti Attila Gyöngyös határában található ültetvényében az érdeklődők szeme előtt vizsgázott minőségi betakarításból az eszköz.