Back to top

Még emlékeznek az '53-as aszályra: hatvan éve együtt borászkodnak

Hagyományos gyalogmunka a szőlőben, fahordók kénezése a pincében: a nyolcvanhárom éves Kern János és hetvenhét éves felesége még ma is művel egy kis darab szőlőt. A vegyszer nélküli borkészítés utolsó képviselői közé tartoznak Pakson.

A pár 1959-ben kötött házasságot, azóta dologgal telnek a napjaik. Igaz, hogy ma már csak kétszáz tőkéből álló ültetvényt gondoznak, négy hektó bort termelnek, de volt idő, amikor tízszer ennyi szőlővel foglalkoztak, részben sajáttal, részint mások által rájuk bízottal -  írja a teol.hu. Tudták a tulajdonosok, hogy ők lelkiismeretes, szakszerű munkát végeznek. Pedig a kort, melyben fiatal éveiket élték, nem a lelkiismeretesség és a szakszerűség jellemezte.

– Az ötvenes években az adó és a beszolgáltatás is nehezítette a paraszt életét – mondja Kernné. – A legnehezebb 1952-53-ban volt. Az aszály miatt alig termett valami, kenyér is kevés került az asztalra, de a finánc jött beszedni, amit a törvény előírt. Szurkálták a szalmakazlakat, keresték az eldugott terményt, lesöpörték a padlást. Védekezett, ki hogy tudott.

Volt, aki a dunna közé beágyazta a bort az első szobában; ott nem keresték. Volt, aki elásta, de megjárta, mert az egér kirágta a dugót, és tönkrement a bor.

A beszolgáltatás 1956-ig, az adó 1961-ig, a téeszalakításig ment. Kivetettek földadót, lóadót, boradót is. Úgyhogy amikor az esküvőnkön kaptunk a násznéptől hétezer forint táncpénzt, ami akkoriban óriási összegnek számított, befizettünk belőle ötezernyolcszázat az anyós adójára. Aztán következett néhány kellemesebb évtized. Amikor a jól végzett munkának haszna, eredménye volt.

Kern János a nyolcvanas évek közepétől küldte bormintáit a paksi és szekszárdi borversenyekre. Mindig előkelő helyezéseket ért el.

Az első oklevele 1985-ös keltezésű. Ám az ezredforduló táján erőteljes változások indultak el a szőlőművelésben és a borkészítésben is. Gépesítés, vegyszerezés. Végigszaladnak a fűkaszával, végigszaladnak a permetezővel a tőkék között, és kész. Megjelentek a műanyag- és fémtartályok, új adalékanyagok, új érlelési technikák hódítanak, s a hagyományosra alig van igény.

Fotó: teol.hu

– A fiatalok már nem kérdeznek az idősebbektől – mondja. – Ők már tudnak. Akkor is, ha egy tőkét se metszettek még meg tisztességesen soha. Régen az a szólás járta, hogy „Aki kapálja a tövit, az issza a levit”, de hol vagyunk már ettől? Mi még azt néztük: mi a munka. Ők már azt nézik: mi a haszon. Egy korszak lezárult. Nemrég meghirdettem eladásra pár fahordót. Senkinek se kell. Múlik az idő, lassan kihalnak a jó borivó emberek. A lakodalmakba talicskázzák a gyümölcslét meg az ásványvizet, pedig a bor is gyümölcslé. A legegészségesebb. Mi a feleségemmel hatvan éve fogyasztjuk. Igaz, hogy egyre kevesebbet.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egri Borműhely: közös célok

Az Egri Borműhelyt tíz egri borász közös gondolkodása, együttműködésre való törekvése hozta létre. Világos volt számukra, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el, és így érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében.

Történetekkel teli borospalackok Vidáéktól

A szekszárdi családi pincészet és egy spanyol dizájner közös, egyéves munkájával megszületett új címkék, arculat és portfólió egy következő fejezetet nyitnak meg a Vida Borbirtoknál.

Nő a bioszőlők területe

A világ biotermékpiacát 2016-ban 84,7 milliárd euró értékűre becsülték, ennek 40%-át az Európai Unió teszi ki kb. 34 milliárd euróval. Igen dinamikusan fejlődő piacról van szó, hiszen tíz év alatt megháromszorozódott a világon a biotermékek iránti kereslet.

Jaj a levéltetveknek!

Új hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szert mutatott be a Bayer, amellyel a kertészek és szőlészek védekezhetnek a levéltetvek, a körte-levélbolha, a kabócák és a molytetvek ellen. A klímaváltozás várhatóan a szúró-szívó kártevők szaporodásával is jár, ezért is nagy jelentőségű egy ilyen fejlesztés.

Új magyar borászati kifejezések uniós oltalom alatt

Előrelépés történt a magyar borok uniós oltalma területén, ugyanis az Európai Bizottság foglalkozik a már öt éve benyújtott hagyományos magyar borászati kifejezések kérdésével, és hamarosan sor kerülhet ezek hivatalos bejegyzésére - közölte Erdős Norbert fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Nemcsak kártevő lehet a rovar a szőlőben

A növényvédelemben minden olyan élőlény, amely károsítókkal táplálkozik, hasznosnak tekinthető. A biológiai védelem nemcsak az ökológiai gazdálkodásban valósítható meg, hanem a környezetbarát, a hasznos élő szervezeteket kímélő szőlőtermesztési technológiákban is.

Támogatás a szőlőkabóca elleni védekezéshez

Támogatási kérelem nyújtható be március 1-jétől a szőlőültetvényeken megvalósuló amerikai szőlőkabóca elleni megelőző védekezéshez. A Magyar Államkincstárhoz 2019. március 1-31. között lehet benyújtani a szőlőültetvények növényegészségügyi megelőző védekezésére, amely az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitplazma, terjedését hivatott megelőzni.

Izgalmas gasztrohétvége a Balatonnál

A nagy sikerű 2018-as debütálást követően idén is megrendezésre kerül a Furmint Napok Köveskálon! Furmintra hangolt menüsor, érdekes szakmai előadások, beszélgetések és az ország legizgalmasabb Furmintjai várnak minden kedves érdeklődőt a gasztrofaluként elhíresült balatoni településen.

Szőlőről, borról huszadszor is

Huszadik alkalommal rendezik meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben február 13. és 15. között.

CyberBor – a megállíthatatlan digitalizáció

A már hagyománnyá és megkerülhetetlen tényezővé vált Borjog és Bormarketing Konferenciát idén március 1-én rendezik meg a budapesti New York Palotában dr. Prónay Bence és Rókusfalvy Pál társszervezésében. Az eseményt évről évre szakmai partnerségben rendezik meg a Miniszterelnökséggel és az Agrárminisztériummal, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával.