Back to top

Még emlékeznek az '53-as aszályra: hatvan éve együtt borászkodnak

Hagyományos gyalogmunka a szőlőben, fahordók kénezése a pincében: a nyolcvanhárom éves Kern János és hetvenhét éves felesége még ma is művel egy kis darab szőlőt. A vegyszer nélküli borkészítés utolsó képviselői közé tartoznak Pakson.

A pár 1959-ben kötött házasságot, azóta dologgal telnek a napjaik. Igaz, hogy ma már csak kétszáz tőkéből álló ültetvényt gondoznak, négy hektó bort termelnek, de volt idő, amikor tízszer ennyi szőlővel foglalkoztak, részben sajáttal, részint mások által rájuk bízottal -  írja a teol.hu. Tudták a tulajdonosok, hogy ők lelkiismeretes, szakszerű munkát végeznek. Pedig a kort, melyben fiatal éveiket élték, nem a lelkiismeretesség és a szakszerűség jellemezte.

– Az ötvenes években az adó és a beszolgáltatás is nehezítette a paraszt életét – mondja Kernné. – A legnehezebb 1952-53-ban volt. Az aszály miatt alig termett valami, kenyér is kevés került az asztalra, de a finánc jött beszedni, amit a törvény előírt. Szurkálták a szalmakazlakat, keresték az eldugott terményt, lesöpörték a padlást. Védekezett, ki hogy tudott.

Volt, aki a dunna közé beágyazta a bort az első szobában; ott nem keresték. Volt, aki elásta, de megjárta, mert az egér kirágta a dugót, és tönkrement a bor.

A beszolgáltatás 1956-ig, az adó 1961-ig, a téeszalakításig ment. Kivetettek földadót, lóadót, boradót is. Úgyhogy amikor az esküvőnkön kaptunk a násznéptől hétezer forint táncpénzt, ami akkoriban óriási összegnek számított, befizettünk belőle ötezernyolcszázat az anyós adójára. Aztán következett néhány kellemesebb évtized. Amikor a jól végzett munkának haszna, eredménye volt.

Kern János a nyolcvanas évek közepétől küldte bormintáit a paksi és szekszárdi borversenyekre. Mindig előkelő helyezéseket ért el.

Az első oklevele 1985-ös keltezésű. Ám az ezredforduló táján erőteljes változások indultak el a szőlőművelésben és a borkészítésben is. Gépesítés, vegyszerezés. Végigszaladnak a fűkaszával, végigszaladnak a permetezővel a tőkék között, és kész. Megjelentek a műanyag- és fémtartályok, új adalékanyagok, új érlelési technikák hódítanak, s a hagyományosra alig van igény.

Fotó: teol.hu

– A fiatalok már nem kérdeznek az idősebbektől – mondja. – Ők már tudnak. Akkor is, ha egy tőkét se metszettek még meg tisztességesen soha. Régen az a szólás járta, hogy „Aki kapálja a tövit, az issza a levit”, de hol vagyunk már ettől? Mi még azt néztük: mi a munka. Ők már azt nézik: mi a haszon. Egy korszak lezárult. Nemrég meghirdettem eladásra pár fahordót. Senkinek se kell. Múlik az idő, lassan kihalnak a jó borivó emberek. A lakodalmakba talicskázzák a gyümölcslét meg az ásványvizet, pedig a bor is gyümölcslé. A legegészségesebb. Mi a feleségemmel hatvan éve fogyasztjuk. Igaz, hogy egyre kevesebbet.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Testünk őrei, a bioflavonoidok a fiatalság titkát rejtik

A citrusfélékben is megtalálható bioflavonoidok nemcsak a gyümölcsök és fűszerek ízét adják, de sejtjeink felett is őrködnek. Antioxidáns hatásuk pedig segít megőrizni a bőr fiatalságát.

Divatszakmává vált a borászat

A felsőoktatásban szerzett tapasztalatok szerint a hallgatók 10-20 százaléka érkezik szőlész-borász gazdálkodói háttérből. Ők nem a család nyomására, vagy csak találomból jelentkeznek az egyetemre, hanem tudatosan készülnek a borász pályára.

A magyar agrártermékek iránt is érdeklődik a kínai piac

A világ legnépesebb országa nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára – hangzott el a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség delegációjával folytatott tárgyaláson Budapesten.

Újpaprika, újbor

November elejére, nagyjából egy időben készülnek el a friss fűszerpaprika-őrlemények és az újbor is, ennek örömére a szegedi fűszerpaprika-kutatók közel egy évtizede ilyenkorra időzítik a „paprika és bor” rendezvényüket. Ezúttal november 16-án, Szatymazon találkozik a bor a paprikával.

Balatoni vadásznapló

Formabontó turisztikai film készült a magyar tengerről. Az „Egész évben Balaton” koncepcióját kívánják népszerűsíteni az alkotók.

Magyar Ködsárkány és zempléni hordók Stuttgartban

Az idei stuttgarti kiállításon több magyar cég is sikeresen mutatkozott be. Nagy kérdés, vajon mivel tudják a magyar gyártók meghódítani a nemzetközi piacokat?

A boroknak is van illemtana és néprajzi vonatkozása

Halasi szerzők is közreműködtek a Borkommunikáció című kötet megalkotásában, amely a közelmúltban jelent meg a Századvég Kiadó, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet gondozásában.

Idén elfelejthetjük a barackpálinkát

Idén főleg alma-, körte- és törkölycefréből készül a pálinka, mivel a barackból a tavaszi fagyok miatt kevesebb termett. Tolnában azonban olyan kevés volt a gyümölcs, hogy alig főzettek le pálinkát.

A jövő technológiái a kapuban állnak

Mintegy 18 ezren látogattak el november elején Stuttgartba, az idei IVIFHO – Intervitis Interfructa HortiTechnika nemzetközi szakvásárra. A három nap alatt közel ötven országból utaztak szakemberek a helyszínre - a legtöbben Svájcból, Ausztriából, Olaszországból, Franciaországból és Luxemburgból -, akik a 13 országból érkező 302 kiállító szolgáltatásaival, termékeivel ismerkedhettek.

Szent Márton bora Villányból

Márton napja nem csak a libás lakomáról szól, hanem az újbor kóstolásáról is. A hétvégi programokon mutatták be a vendégeknek az újborokat, amelyre az általunk megkérdezett borász szerint az idén sem lesz panasz.