A KSH adatai szerint 2018. I-IV hónapokban a vágósertés termelői ára (malac és süldő nélkül) 359 forint volt kilogrammonként, 8,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Áprilisban, a 2017. IV. havi kilogrammonkénti 421 forinttal, valamint az előző havi 376 forinttal szemben az átlagár csupán 363 forint volt. A márciusi adatokkal összehasonlítva áprilisban 29 ezer darabbal 321 ezerre csökkent az értékesítés, ezáltal 9 ezer egyeddel elmaradt az egy évvel korábbi volumentől.
Április 30-ig a tavalyi mennyiségnél kevesebb, 1358 ezer vágósertést forgalmaztak, összsúlyát tekintve 157 664 tonnát. Az átlagsúly ebben az időszakban a megszokottnál nagyobb, 116,1 kilogramm volt.
A vágómarha-piacon áprilisban megtorpant az áremelkedés, de élénkült a forgalom. A KSH adatai szerint az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2018. I-IV hónapokban 425 forint volt kilogrammonként, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
Áprilisban a vételár 418 forint volt, ami ugyan kilogrammonként 18 forinttal meghaladta az elmúlt évi átlagot, de az előző hónaphoz viszonyítva 32 forinttal esett. Egy év alatt 5181 darabról 4707 darabra mérséklődött az eladott mennyiség, ennek dacára márciushoz képest áprilisban jelentősen, 1028 egyeddel nőtt a forgalom. Az év első négy hónapjában 17 537 darab, 8396 tonna összsúlyú vágómarhát adtak-vettek. A létszám 8,5 százalékkal, az össztömeg pedig 10,1 százalékkal nőtt.
A KSH adatai szerint áprilisban, márciushoz képest tovább gyengült a tej felvásárlási ára. Egy hónap alatt a nyerstej átlagára 97 forintról 94 forintra csökkent. A harmadik havi rekorddal összevetve áprilisban 725 tonnával ugyan mérséklődött a tejüzemek által felvásárolt alapanyag mennyisége, 2017 azonos időszakához viszonyítva azonban 5083 tonnával 137 742 tonnára nőtt a forgalom. Ekkor az átlagos zsírtartalom 3,6, a nyersfehérje koncentráció 3,2 százalék volt, ami a korábbiakhoz képest tizedekkel visszaesett, nem kímélve a sajtgyártókat.
A 2018. I-IV hónapokat összesítve és az előző év hasonló időszakával összehasonlítva azonban a tej termelői ára 4,6 százalékos emelkedést mutat. Az április 30-ig forgalmazott mennyiség 527 443 tonnát tett ki, a tej értékesítéséből származó éves árbevétel megközelítette az 51,7 milliárd forintot.
Az előző évhez képest az első négy havi kereskedés 6690 tonnával visszaesett. Áprilisban a tejkivitel (tagállami kiszállítás és export) 2017 év azonos időszakához viszonyítva 2862 tonnával, az előző hónaphoz képest pedig 1006 tonnával csökkent. Az exportár 82,40 forint volt, ami jócskán elmaradt az egy évvel korábbi 89,40 forintos eladási ártól, viszont meghaladta a március havi 80,80 forintos átlagárat. Ekkor a kiszállított nyerstej ára messze alulmúlta a belpiaci átlagárat.
A KSH adatai szerint 2018. I-IV hónapokban a vágójuh termelői átlagára 811 forint volt kilogrammonként, 14,7 százalékkal magasabb, mint egy éve. Ugyanekkor a felvásárolt mennyiség 2736 tonnát tett ki, egy év alatt több mint tizedével, 10,1 százalékkal nőtt. Áprilisban, a 2017 évi kilónkénti 739 forinttal szemben az eladási átlagár 779 forintra erősödött, de a márciusi rekordárhoz képest így is 59 forinttal olcsóbb lett. Ekkor 621 tonna vágójuhot forgalmaztak, 850 tonnával kevesebbet, mint az előző hónapban, amikor is ritkán tapasztalható aktív kereskedés volt. Az egy évvel korábbival összevetve is jócskán, 457 tonnával csökkent az értékesítés.
A KSH adatai szerint a vágóbaromfi átlagára 2018. I-IV hónapokban – 2017 évhez képest – 1,9 százalékkal, kilónként 288 forintra erősödött. Ezen belül a vágóliba ára 14,3 százalékkal, a kacsáé 7,9 százalékkal, a pecsenyecsirkéé pedig 0,5 százalékkal drágult, a vágópulykáé viszont 2,9 százalékkal olcsóbb lett, Az április 30-ai állapot szerint a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege 177 071 tonna volt, ami a múlt évi forgalmat 14,9 százalékal meghaladta.
A baromfiszektor kibocsájtása 19 407 tonnával meghaladta a sertéságazatét, amire a tárgyévben még nem volt példa.
Áprilisban – 2017. áprilisához viszonyítva – a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak:
vágócsirke: 255 Ft/kg, illetve 251 Ft/kg: vágóliba: 623 Ft/kg, illetve 547 Ft/kg; vágópulyka: 364 Ft/kg, illetve 375 Ft/kg; vágókacsa: 338 Ft/kg, illetve 306 Ft/kg. Ekkor a vágókacsáért kilónként 32 forinttal, a libáért 76 forinttal, a pecsenyecsirkéért pedig 4 forinttal fizettek többet, a vágópulykáért viszont 11 forinttal adtak kevesebbet a felvásárlók, mint egy éve.
Márciushoz képest áprilisban a vágópulyka ára 3 forinttal, a vágókacsáé 1 forinttal erősödött, míg a vágólibáé 7 forinttal, a vágócsirkéé pedig 2 forinttal gyengült.
A IV. havi kereskedés 44 281 tonna volt, amely 1761 tonnával meghaladta a márciusi rekordvolument és 7166 tonnával túlszárnyalta az egy évvel korábbit.
A KSH adatai szerint az étkezési tojás termelői átlagára 2018 I-IV hónapokban 20 forint volt, 8 százalékkal több, mint 2017 azonos időszakában. Áprilisban, március hónappal összehasonlítva 1 forinttal 19 forintra, idei mélypontjára csökkent felvásárlási ár, ami a 2017-hez képest stagnálást eredményezett.
Németország hat tartományában június közepén ismét rovarirtó-szerrel szennyezett tojást vontak ki a kereskedelmi forgalomból. Kérdéses, hogy a tojásszennyezés milyen hatással lesz az unió – ezen belül hazánk – tojáspiacára. Miként alakul a tojástermelés, a forgalom, az ár és a fogyasztás? A szakértők nem tartanak a 2017-hez hasonló láncreakciótól.
