Back to top

Még nincsenek meg a tettesek a kidobott marhatetemek ügyben

A tél és a tavasz folyamán több alkalommal is széttrancsírozott szarvasmarha-maradványokat raktak le Nagylóc, Kozárd és Ecseg községek határában, a műutak mellett. Az elhullott állatok egy részéről már kiderült, hogy nagyüzemi telepről származtak, de hogy melyikből, az még nem, az sem biztos, hogy hazai volt az a gazdaság. Mit tud erről a Nébih, kellett-e intézkedniük az ügyben?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felé közvetlenül nem érkezett az üggyel kapcsolatos bejelentés, azonban az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának tájékoztatása alapján összesen 18 esetben találtak különböző személyek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, valószínűsíthetően feketevágásból származó szarvasmarha tetem maradványokat - közölte a szaktárca a magyarmezogazdasag.hu megkeresésére.

Ezek közül 3 helyszín (Pásztó és Cserhátszentiván külterületén) védett természeti terület (Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet), ahol a maradványokat a BNPI természetvédelmi őre találta meg a feltrancsírozott jószágokat. Ezek egyben igazgatósági vagyonkezelésben is vannak. A többi 15 helyszín nem áll természetvédelmi oltalom alatt és nincs a BNPI vagyonkezelésében sem.

Az Igazgatóság a saját vagyonkezelésű területeiről saját költségén gondoskodott a maradványok szakszerű elszállíttatásáról az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. közreműködésével - közölték a magyarmezogazdasag.hu érdeklődésére. A maradványokat az elszállításig a Természetvédelmi Őrszolgálat őrizte.

 

 

Mindkét esetben rendőrségi feljelentést tett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, amely alapján természetkárosítás bűncselekmény ügyében folyik a rendőrhatósági nyomozás. A rendőrségen kívül a Nógrád Megyei Kormányhivatal Pásztói Járási Hivatalát (továbbiakban: Járási Hivatal) is értesítették az esetekről. A bejelentést követően a Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya megkezdte az ügy kivizsgálását. Ezen túlmenően a Természetvédelmi Őrszolgálat folyamatosan, fokozottan ellenőrzi az érintett védett természeti területeket, késő este és kora hajnalban is, de további eseteket eddig nem észleltek - közölte a BNPI.

A Nébih tud-e olyan személyekről, akik kéz alól vettek marhahúst, és a híradások hatására jelentették ezt a hatóságoknál?  

Nem, nem jelentkezett senki. Az illegális vágások megakadályozására és az azokból származó ellenőrizetlen húsok árusításának – valamint az egyéb élelmiszerláncot és köz- és állategészséget kockáztató tevékenységek – visszaszorítására a Nébih 2012-ben létrehozta a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Az igazgatóság szakemberei az agrárium területét is lefedő végzettséggel rendelkeznek, bejelentések után azonnal mozgósíthatóak, akár egyszerre több helyszínen is. Feladatuk az illegálisan tevékenykedő „résztvevők” kiszűrése az élelmiszerláncból, a nem biztonságos élelmiszerek fogyasztókhoz történő eljutásának megakadályozása, az emberi egészség és élet fokozott védelmének biztosítása.

A Kiemelt Ügyek Igazgatósága megalakulása óta 2417 helyszíni ellenőrzés keretében, összesen 8567 tonna jogsértő termékkel kapcsolatban intézkedett, melyből 5973 tonna termék megsemmisítését rendelte el.  Az eljárásaiban feltárt jogsértések miatt eddig 1,15 milliárd forint bírságot és 75 millió forint eljárási költséget szabott ki a szabálytalanul eljárókkal szemben. Az elmúlt évben 2860,9 tonna termékkel kapcsolatban intézkedtek, illetve 43.320.357.- forint bírságot róttak ki.

A tudósításban az is szerepelt, hogy fertőzöttek voltak a tetemek, kiderült-e már, hogy milyen betegséggel voltak fertőzöttek a jószágok, ami miatt elhullottak?

Az ügy kivizsgálása és a felelősök felkutatása folyamatban van. A jelenleg rendelkezésünkre álló információk szerint az egyik helyszínen megtalált két szarvasmarha maradványain az elváltozásokból megállapította az állatorvos, hogy nem a jogszabálynak megfelelően történt a kábításuk, elvéreztetésük, illetve az állatok kezelés alatt álltak. A bendőtartalom arra utalt, hogy az állatok nagyüzemből származhattak. Az ügy vizsgálata során kiderült, hogy a talált állatokról a nemesebb húsrészeket szakszerűen távolították el. (arra vonatkozóan nincs információnk, hogy melyik eset kapcsán. A szerk.)

Kiderült-e már, honnan, melyik telepről származtak, esetleg melyik hullatárolóból lopták el a dögöket?

A hatályos jogszabályok értelmében minden haszonállattartó telepen lévő szarvasmarhát köteles megjelöltetni a tulajdonosa. Az állatok egyedi azonosítása mindkét fülbe sárga színű fülkrotália behelyezésével történik. Abban az esetben, ha az állatokon megtalálható az állatazonosító krotália, akkor az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) segítségével megállapítható a származási helye. Az ENAR az állatmozgások nyomon követésének hatósági eszköze. Amennyiben ezt az állatból kivették, úgy kevés az esély arra, hogy közvetlen kapcsolatot találjanak egy állattartó telep és az illegálisan kihelyezett állat maradványa között.  

A jelenlegi, illetve az ahhoz hasonló esetek kapcsán is felhívjuk az élelmiszer-vállalkozók, vendéglátó egységek, kereskedők, valamint a vásárlók figyelmét, hogy kétes eredetű húst semmilyen körülmények között ne vegyenek át, illetve ne vásároljanak meg!

Hallani olyan felújított állattartó telepekről, ahol eleve úgy alakítják ki a hullatárolót, hogy annak egy része a telep kerítésén átnyúlik, így ahhoz bárki hozzáférhet. Egyes esetekben elég nagy tételekben is vihetnek el ezekből dögöket, ami még csak nem is személyes fogyasztást feltételez, hanem illegális feldolgozást. De ki tenne panaszt ez ellen, hiszen a telepvezetőnek így kevesebbet kell fizetni az ATEV-nek?

A jelenleg hatályban lévő európai uniós és hazai jogszabályok szigorú előírásokat tartalmaznak az állattartó telep részeinek kialakítására vonatkozóan. Az állati tetemek tárolására, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó előírásokat mind hazai, mind pedig uniós szinten külön jogszabályok szabályozzák.

Minden esetben, amikor a Nébih zöldszámán bejelentés érkezik bármilyen élelmiszerláncot érintő szabálytalan tevékenységről vagy tényről, annak gyanújáról, úgy hatóságunk azt hivatalból kivizsgálja vagy kivizsgáltatja. Amennyiben egy telep ellenőrzése során a leírtak szerinti szabálytalan hullatároló működtetésére derül fény, azt az ellenőrző hatóság megfelelő módon szankcionálja.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.

Búcsút intünk a műanyag zacskóknak

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.

Szennyezett tejet hívtak vissza

Fogyasztói bejelentés alapján vizsgálta a Nébih a 22.01.2019. minőségmegőrzési idővel ellátott, 2,8%-os, 1 literes S-Budget UHT tejet. A termék mikrobiológiai szennyezettségét a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették, ezért a Nébih elrendelte annak forgalomból való kivonását és fogyasztóktól történő visszahívását.

Ismét akadálytalan a szarvasmarhák és juhok exportja Törökországba

A magyar állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedései nyomán hazánk az idei évben teljesítette az Állategészségügyi Világszervezet kéknyelv betegségtől való mentességre vonatkozó feltételeit.

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Nagy beruházás, hogy kisebbek legyenek az árvízkárok

Nemzetközi projekt indul DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) elnevezéssel több mint 1,35 millió euróból (mintegy 440 millió forint) a Duna vízgyűjtő-területi vízállásainak tájékoztató rendszerének összehangolására.

Élelmiszer-minőség: nem tűrik a kettős mércét

Az Európai Parlament szerint elfogadhatatlan a fogyasztók megkülönböztetése. Ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult terméknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia.

Önkéntesek tisztítják meg a Duna-partot és a Gellért-hegyet

A hét végén két fővárosi akció is lesz: szombaton a Gellért-hegyen húznak kesztyűt önkéntesek a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány szervezésében, míg vasárnap a Duna-part megtisztítása lesz a program.

Súlyosbodik a helyzet Romániában, már tucatnyi megyét érint a sertéspestis

Romániában a korábbi adatokhoz képest kettővel több, tizenkét megyét érint az afrikai sertéspestis, amely már 207 településen van jelen, és csaknem kilencszáz fertőző gócpontról tudnak a hatóságok – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság.