Back to top

Az EXIM keleten: stratégiai fontosságú a jelenlét

Az EXIM 13 belföldi képviselete mellett jelenleg 3 külföldi képviselettel is rendelkezik Belgrádban, Isztambulban, és Moszkvában. A kirendeltségek elkötelezett munkát végeznek annak érdekében, hogy az EXIM által kínált pénzügyi megoldásokkal, az egyes exportügyleteknek az EXIM követelményrendszere szerint megfelelő strukturálásával a magyar vállalkozásokat exportpiacra segítsék.

A kelet-európi térség mezőgazdasági lehetőségeiről, jelenlegi helyzetéről beszéltünk Berki Viktorral, az EXIM Moszkvai Képviseletének vezetőjével, Kelet- Európa és Közép-Ázsia Térségért felelős üzletfejlesztési igazgatójával. A képviseletvezető a térség gazdasági-pénzügyi folyamatainak egyik kiváló ismerője, tíz évnél régebb óta foglalkozik a volt szovjet térség és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésével, illetve az azt támogató pénzügyi és hitelbiztosítási mechanizmusokkal – eddigi karrierje során Budapesten kívül Kijevben és Moszkvában dolgozott 3–3 évet.

✦ Mi jellemzi a kelet-európai térségbe irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszerexportot?

– A kelet-európai térségbe irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszerexport, illetve az ezekhez kapcsolódó ágazatok exportja igen jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. Az export alakulását egyrészről jelentősen befolyásolta az oroszországi föderáció kormánya által, az egyes országokból származó termékek behozatalának tilalmára vonatkozóan 2014-ben hozott kormányrendelet. Ennek értelmében a régió lakosságának felét adó és a legmagasabb vásárlóerővel bíró orosz piacról kiszorultak egyes tradicionális magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttermékek – például a húskészítmények, valamint a gyümölcsök.

✦ Milyen közvetlen és közvetett hatással voltak az orosz korlátozások a magyar exportra nézve?

– Az, hogy az orosz korlátozó intézkedések mekkora hatást okoztak a magyar exportban, nagyon nehezen számszerűsíthető. Az azonban kijelenthető, hogy az elmúlt három évre vetítve a magyar mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari cégek csak a közvetlen kivitel visszaeséséből származóan évente közel 70 Mrd USD, azaz összesen több mint 200 Mrd USD értékű oroszországi üzlettől estek el. Az orosz kormány korlátozó intézkedései által okozott közvetlen hatásnál ugyanakkor bizonyosan jóval nagyobb azok közvetett hatása, de ennek mértéke nehezen számszerűsíthető. Egyrészről a magyar mezőgazdasági termények és élelmiszeripari áruk korábban jelentős felvevőiként jelentek meg harmadik EU-s országok vállalatai, melyek azokat tovább feldolgozva vagy újracsomagolva szállítottak Oroszországba. Másrészről a korlátozó intézkedések által érintett tételek tekintetében az EU összes tagországa mintegy 1,5 mrd EUR értékben exportált az oroszországi piacra, további több 100 millió EUR-t tesz ki a többi szankcióval érintett ország (USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Ukrajna, Norvégia, Albánia, Montenegró, Izland és Lichtenstein) korábbi oroszországi exportja – az orosz piacról kiszorult áru új piacokon jelent meg, a többletkínálat pedig ezeken a piacokon lefelé hajtotta az árakat.

✦ Milyen lehetőséget teremtenek az elsőre kizárólag negatívnak tűnő piaci változások?

– Mivel az orosz mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor nem volt felkészülve a kereslet ilyen radikális emelkedésére, illetve képtelen volt ennek a plusz keresletnek a kielégítésére, a két szektorban robbanásszerű fejlődés indult be. A mezőgazdaság és élelmiszeripar volt az egyedüli ágazat Oroszországban, ahol a beruházások mértéke növekedett még a 2014–2015. években zajló válság alatt is. A beruházások pedig keresletet jelentettek a külföldi mezőgazdasági technológia- szállítóknak – és ez éreztette a hatását pl. a magyarországi tenyészállat- szállítók, vetőmag előállítók, melegházi technológiákat, állattenyésztési telepekhez részegységeket kínáló, valamint a mezőgépgyártó cégeknél is.

Ugyanilyen hatás volt megfigyelhető az Oroszországba tradicionálisan szállító volt szovjet tagköztársaságok részéről is – elsősorban a gyümölcstermesztő országok és a tejtermékek előállítása terén nagyon erős pozíciókkal bíró Belarusz emelendő ki e tekintetben.

✦ Ha röviden össze kellene foglalni azt, hogy milyen konstrukciót tud az EXIM nyújtani, miről tájékoztatná az érdeklődőket, érintetteket, mi az amit fontosnak tart kiemelni?

– Speciális konstrukció a régióba irányuló exporthoz kapcsolódóan nem létezik, az ide irányuló exportügyletek esetében is az EXIM mindenkori termékpalettájáról lehet pénzügyi és biztosítási megoldásokat választani.

Az olyan áruk és szolgáltatások exportjához kapcsolódóan, amelyek felhasználása eredményeképpen a vevői oldalon két éven belüli megtérülés említhető – és az agrárium esetében legyen szó például vetőmagok vagy vegyszerek exportjáról, ahol tipikusan ilyen megtérülési futamidőről beszélhetünk – ezek finanszírozásához az Eximbank két éven belüli halasztott fizetésű követelésvásárlást tud nyújtani, jellemzően MEHIB biztosítás mellett, valamint eseti jelleggel bankári instrumentum bevonásával.

A követelésvásárlási konstrukció lényege, hogy az exportőr vállalat halasztott fizetési lehetőséget nyújt a külföldi vevője számára maximum 18 hónapig (mezőgazdasági gépszállítás esetén ez az idő maximum 23 hónap is lehet). Az Eximbank ezen halasztott fizetésből eredő követeléseket vásárolja meg visszkereset nélkül. A finanszírozás piaci kamatozású, kiszállítást követő teljesítéshez kapcsolódik, azaz úgy nevezett utófinanszírozási forma. A finanszírozás alapfeltétele, hogy a vevő fizetési kockázatát (hitelképességét) a MEHIB vállalni tudja. Amennyiben a külföldi vevő pénzügyi adatai nem megfelelőek, a finanszírozás megvalósulhat a vevő bankja által felajánlott bankgarancia vagy halasztott fizetésű akkreditív mellett. Ebben az esetben a szóban forgó külföldi bank kockázata kerül bevizsgálásra.

✦ Van lehetőség két éven túli finanszírozásra?

– Nagyobb összegű, hosszabb megtérülésű beruházások (pl. egy melegház vagy tehenészet magyar exportőr általi kulcsrakész kivitelezése) esetén lehetséges két éven túli finanszírozásról beszélni. Ebben az esetben vagy a vevő cég kockázata, vagy bankári biztosíték bevonása mellett lehetséges az Eximbank finanszírozása a MEHIB kockázatvállalása mellett.

✦ Léteznek valós példák az EXIM szerepvállalása mellett megvalósult ügyletekre?

Több ügylet is megvalósult a Szovjetunió utódállamaiban
Több ügylet is megvalósult a Szovjetunió utódállamaiban
– A két éven belüli lejáratú termékeink esetében arról beszélhetünk, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, illetve az ahhoz kapcsolódó ágazatok volt szovjet térségbe irányuló exportjához kapcsolódóan a leszerződött, illetve az előkészítés alatt álló ügyetek állománya meghaladja a 30 Mrd EUR-t – ennek a volumennek közel fele éven belüli lejáratú ügylet, illetve ugyanennyi az éven túli lejáratú ügylet.

A szankciók bevezetése óta az EXIM minden évben közel ugyanekkora összértékben támogatta két éven belüli futamidejű finanszírozási konstrukcióival ügyletek megvalósulását a volt szovjet térségben. Kiemelt súllyal jelennek meg az EXIM két éven belüli ügyletek portfoliójában a vetőmag-, a növényvédőszer-, valamint a tenyészállatexporthoz kapcsolódó hitelbiztosítási és finanszírozási ügyletek.

A 2 éven túli futamidejű ügyleteink közül több is megvalósult az elmúlt időszakban a volt Szovjetunió utódállamaiban, de melyet érdemes talán külön is kiemelni, az Azerbajdzsán egyik legnagyobb – mintegy 210 000 m2 alapterületű – melegházának magyar kivitelező általi kulcsrakész megvalósításához kapcsolódóan az azeri megrendelőnek nyújtott finanszírozás. A melegházban megtermelt termékeket az azeri beruházó az orosz piac ellátására szánja.

✦ Tőkeágon a magyar exportőrök külföldi partnerei számíthatnak- e finanszírozásra?

– Igen, az EXIM a térség egy országában, Kazahsztánban, már kínál ilyen lehetőséget a kazah állami Kazagro Holdinggal közösen létrehozott magyar-kazah mezőgazdasági alapon keresztül. Az alap olyan kazahsztáni beruházások tőkeági finanszírozását tűzi ki célul, melyek megvalósításához lehetséges magyar származású áruk és szolgáltatások igénybevétele. Az alap működése sikeresnek tekinthető, az alapítása óta eltelt három év alatt a rendelkezésre bocsátott források közel felét az alapkezelő már sikeresen kihelyezte. (x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság teljesítménye is segítette a GDP növekedést

Kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. A bruttó hazai termék (GDP) 5,0 százalékkal nőtt ebben az időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eredményhez a mezőgazdaság is hozzájárult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. A mezőgazdaság mely területe volt ennyire sikeres - kérdeztük a szakminisztériumtól?

Kötelező az adatszolgáltatás a mezőgazdasági adatgyűjtés során

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018. november 15-én kezdte és december 15-ig hajtja végre az „Egyéni gazdaságok decemberi összeírása, 2018” elnevezésű mezőgazdasági adatgyűjtését, amelynek eszmei időpontja 2018. december 1.

A magyar agrártermékek iránt is érdeklődik a kínai piac

A világ legnépesebb országa nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára – hangzott el a Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség delegációjával folytatott tárgyaláson Budapesten.

Fokozott iráni érdeklődés a magyar vetőmag és technológiák iránt

Iráni üzleti delegációval egyeztetett Farkas Sándor agrárminiszter helyettes. Az iráni fél évek óta kiemelt érdeklődést tanúsít nemcsak a hazai nyersanyagok, hanem a hazai szakértelem és technológiai berendezések iránt is, és immár konkretizált, több területre kiterjedő együttműködéseket tervez hazánkkal.

Folyamatosan emelkedik a baromfitermelés az unióban

Az Európai Unióban a baromfitermelés további erősödésére számítanak a szakemberek - olvasható a rövidtávra kiadott előrejelzésből. Az idén az első negyedévében közel 4 százalékkal több baromfit értékesítettek a tagállamok termelői, mint az azt megelőző félévben. A növekedés azóta ugyan lelassult, de éves szinten így is el fogja érni a 1,5 százalékot.

Átrendeződik a magyar szarvasmarha-kivitel

Átrendeződőben van a magyar szarvasmarha-kivitel, bár az exportban még mindig domináns szerep jut a török piacnak, az állattartók egyre több jószágot adnak el a volt jugoszláv, tenyészállatot pedig a hajdani szovjet tagállamokban.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Megnyitotta kapuit az idei Bakony Expo

A hazai agrárium felemelkedésének kulcsa a magyar termék, ezáltal a magyar gazdák versenyképességének megerősítése, az agrárfoglalkoztatás növelése és a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező mezőgazdasági termékek, élelmiszerek piacra jutásának elősegítése – hangsúlyozta Viski József Veszprémben, a Bakony Expo ünnepélyes megnyitóján.

Magyar Vetőmag Szövetség: Összefogásban is példamutatók

Fennállása negyed századát ünnepelte a Magyar Vetőmag Szövetség. A ma 896 tagot számláló szervezet a teljes szakmát lefedi: a növénynemesítők, a szaporítók, a vetőmag-feldolgozók, a vetőmag-kereskedők ugyanúgy megtalálhatók benne, mint maguk a vetőmag-előállítók. Feldman Zsolt államtitkár is ki­­emelte, hogy hazánkban a vetőmagágazat az az ágazat, amelyik nemzetközileg is elismert.

Falugazdászok a Kárpát-medencében

„Mintegy 107 falugazdász kezdi meg a közeljövőben működését a Kárpát-medence magyarok által lakott területein” – közölte a hírt Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének - MAGOSZ - elnöke. A szakember a szlovákiai Komáromban, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma – KEF -ülésén tartott sajtótájékoztatóján ismertette terveiket.