Back to top

Az EXIM keleten: stratégiai fontosságú a jelenlét

Az EXIM 13 belföldi képviselete mellett jelenleg 3 külföldi képviselettel is rendelkezik Belgrádban, Isztambulban, és Moszkvában. A kirendeltségek elkötelezett munkát végeznek annak érdekében, hogy az EXIM által kínált pénzügyi megoldásokkal, az egyes exportügyleteknek az EXIM követelményrendszere szerint megfelelő strukturálásával a magyar vállalkozásokat exportpiacra segítsék.

A kelet-európi térség mezőgazdasági lehetőségeiről, jelenlegi helyzetéről beszéltünk Berki Viktorral, az EXIM Moszkvai Képviseletének vezetőjével, Kelet- Európa és Közép-Ázsia Térségért felelős üzletfejlesztési igazgatójával. A képviseletvezető a térség gazdasági-pénzügyi folyamatainak egyik kiváló ismerője, tíz évnél régebb óta foglalkozik a volt szovjet térség és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésével, illetve az azt támogató pénzügyi és hitelbiztosítási mechanizmusokkal – eddigi karrierje során Budapesten kívül Kijevben és Moszkvában dolgozott 3–3 évet.

✦ Mi jellemzi a kelet-európai térségbe irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszerexportot?

– A kelet-európai térségbe irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszerexport, illetve az ezekhez kapcsolódó ágazatok exportja igen jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. Az export alakulását egyrészről jelentősen befolyásolta az oroszországi föderáció kormánya által, az egyes országokból származó termékek behozatalának tilalmára vonatkozóan 2014-ben hozott kormányrendelet. Ennek értelmében a régió lakosságának felét adó és a legmagasabb vásárlóerővel bíró orosz piacról kiszorultak egyes tradicionális magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttermékek – például a húskészítmények, valamint a gyümölcsök.

✦ Milyen közvetlen és közvetett hatással voltak az orosz korlátozások a magyar exportra nézve?

– Az, hogy az orosz korlátozó intézkedések mekkora hatást okoztak a magyar exportban, nagyon nehezen számszerűsíthető. Az azonban kijelenthető, hogy az elmúlt három évre vetítve a magyar mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari cégek csak a közvetlen kivitel visszaeséséből származóan évente közel 70 Mrd USD, azaz összesen több mint 200 Mrd USD értékű oroszországi üzlettől estek el. Az orosz kormány korlátozó intézkedései által okozott közvetlen hatásnál ugyanakkor bizonyosan jóval nagyobb azok közvetett hatása, de ennek mértéke nehezen számszerűsíthető. Egyrészről a magyar mezőgazdasági termények és élelmiszeripari áruk korábban jelentős felvevőiként jelentek meg harmadik EU-s országok vállalatai, melyek azokat tovább feldolgozva vagy újracsomagolva szállítottak Oroszországba. Másrészről a korlátozó intézkedések által érintett tételek tekintetében az EU összes tagországa mintegy 1,5 mrd EUR értékben exportált az oroszországi piacra, további több 100 millió EUR-t tesz ki a többi szankcióval érintett ország (USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Ukrajna, Norvégia, Albánia, Montenegró, Izland és Lichtenstein) korábbi oroszországi exportja – az orosz piacról kiszorult áru új piacokon jelent meg, a többletkínálat pedig ezeken a piacokon lefelé hajtotta az árakat.

✦ Milyen lehetőséget teremtenek az elsőre kizárólag negatívnak tűnő piaci változások?

– Mivel az orosz mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor nem volt felkészülve a kereslet ilyen radikális emelkedésére, illetve képtelen volt ennek a plusz keresletnek a kielégítésére, a két szektorban robbanásszerű fejlődés indult be. A mezőgazdaság és élelmiszeripar volt az egyedüli ágazat Oroszországban, ahol a beruházások mértéke növekedett még a 2014–2015. években zajló válság alatt is. A beruházások pedig keresletet jelentettek a külföldi mezőgazdasági technológia- szállítóknak – és ez éreztette a hatását pl. a magyarországi tenyészállat- szállítók, vetőmag előállítók, melegházi technológiákat, állattenyésztési telepekhez részegységeket kínáló, valamint a mezőgépgyártó cégeknél is.

Ugyanilyen hatás volt megfigyelhető az Oroszországba tradicionálisan szállító volt szovjet tagköztársaságok részéről is – elsősorban a gyümölcstermesztő országok és a tejtermékek előállítása terén nagyon erős pozíciókkal bíró Belarusz emelendő ki e tekintetben.

✦ Ha röviden össze kellene foglalni azt, hogy milyen konstrukciót tud az EXIM nyújtani, miről tájékoztatná az érdeklődőket, érintetteket, mi az amit fontosnak tart kiemelni?

– Speciális konstrukció a régióba irányuló exporthoz kapcsolódóan nem létezik, az ide irányuló exportügyletek esetében is az EXIM mindenkori termékpalettájáról lehet pénzügyi és biztosítási megoldásokat választani.

Az olyan áruk és szolgáltatások exportjához kapcsolódóan, amelyek felhasználása eredményeképpen a vevői oldalon két éven belüli megtérülés említhető – és az agrárium esetében legyen szó például vetőmagok vagy vegyszerek exportjáról, ahol tipikusan ilyen megtérülési futamidőről beszélhetünk – ezek finanszírozásához az Eximbank két éven belüli halasztott fizetésű követelésvásárlást tud nyújtani, jellemzően MEHIB biztosítás mellett, valamint eseti jelleggel bankári instrumentum bevonásával.

A követelésvásárlási konstrukció lényege, hogy az exportőr vállalat halasztott fizetési lehetőséget nyújt a külföldi vevője számára maximum 18 hónapig (mezőgazdasági gépszállítás esetén ez az idő maximum 23 hónap is lehet). Az Eximbank ezen halasztott fizetésből eredő követeléseket vásárolja meg visszkereset nélkül. A finanszírozás piaci kamatozású, kiszállítást követő teljesítéshez kapcsolódik, azaz úgy nevezett utófinanszírozási forma. A finanszírozás alapfeltétele, hogy a vevő fizetési kockázatát (hitelképességét) a MEHIB vállalni tudja. Amennyiben a külföldi vevő pénzügyi adatai nem megfelelőek, a finanszírozás megvalósulhat a vevő bankja által felajánlott bankgarancia vagy halasztott fizetésű akkreditív mellett. Ebben az esetben a szóban forgó külföldi bank kockázata kerül bevizsgálásra.

✦ Van lehetőség két éven túli finanszírozásra?

– Nagyobb összegű, hosszabb megtérülésű beruházások (pl. egy melegház vagy tehenészet magyar exportőr általi kulcsrakész kivitelezése) esetén lehetséges két éven túli finanszírozásról beszélni. Ebben az esetben vagy a vevő cég kockázata, vagy bankári biztosíték bevonása mellett lehetséges az Eximbank finanszírozása a MEHIB kockázatvállalása mellett.

✦ Léteznek valós példák az EXIM szerepvállalása mellett megvalósult ügyletekre?

Több ügylet is megvalósult a Szovjetunió utódállamaiban
Több ügylet is megvalósult a Szovjetunió utódállamaiban
– A két éven belüli lejáratú termékeink esetében arról beszélhetünk, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, illetve az ahhoz kapcsolódó ágazatok volt szovjet térségbe irányuló exportjához kapcsolódóan a leszerződött, illetve az előkészítés alatt álló ügyetek állománya meghaladja a 30 Mrd EUR-t – ennek a volumennek közel fele éven belüli lejáratú ügylet, illetve ugyanennyi az éven túli lejáratú ügylet.

A szankciók bevezetése óta az EXIM minden évben közel ugyanekkora összértékben támogatta két éven belüli futamidejű finanszírozási konstrukcióival ügyletek megvalósulását a volt szovjet térségben. Kiemelt súllyal jelennek meg az EXIM két éven belüli ügyletek portfoliójában a vetőmag-, a növényvédőszer-, valamint a tenyészállatexporthoz kapcsolódó hitelbiztosítási és finanszírozási ügyletek.

A 2 éven túli futamidejű ügyleteink közül több is megvalósult az elmúlt időszakban a volt Szovjetunió utódállamaiban, de melyet érdemes talán külön is kiemelni, az Azerbajdzsán egyik legnagyobb – mintegy 210 000 m2 alapterületű – melegházának magyar kivitelező általi kulcsrakész megvalósításához kapcsolódóan az azeri megrendelőnek nyújtott finanszírozás. A melegházban megtermelt termékeket az azeri beruházó az orosz piac ellátására szánja.

✦ Tőkeágon a magyar exportőrök külföldi partnerei számíthatnak- e finanszírozásra?

– Igen, az EXIM a térség egy országában, Kazahsztánban, már kínál ilyen lehetőséget a kazah állami Kazagro Holdinggal közösen létrehozott magyar-kazah mezőgazdasági alapon keresztül. Az alap olyan kazahsztáni beruházások tőkeági finanszírozását tűzi ki célul, melyek megvalósításához lehetséges magyar származású áruk és szolgáltatások igénybevétele. Az alap működése sikeresnek tekinthető, az alapítása óta eltelt három év alatt a rendelkezésre bocsátott források közel felét az alapkezelő már sikeresen kihelyezte. (x)

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét írta alá az EU Japánnal

Az Európai Unió és Japán közti megállapodást négy éven keresztül készítették elő. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással.

Több országgal folyik egyeztetés a sertéspestis kapcsán

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Az idei magyar dinnyeszezon számokban - videó

Idén a görögdinnye várható termésmennyisége 192 ezer tonna lesz, mintegy 5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Pedig az éves dinnyefogyasztás 10 éve fejenként csak 8-9 kilogramm volt, míg mostanában 13-15 kilogrammot eszünk évente.

Oroszország meghosszabbította a mezőgazdasági termékekre kivetett embargót

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten meghosszabbította a nyugatról származó élelmiszerekre kivetett embargót egészen 2019 végéig.

Nem többet, hanem jobban: a precíziós felé fordulnak a gazdák

A modernizáció kerül előtérbe a fejlesztéseknél a kapacitásbővítés helyett – derül ki egy nemrég publikált felmérésből, amely az agrárberuházási szándékot vizsgálja. Az adatok szerint a termelők pontosan tudják, hogy előre kell lépniük, és azt is világosan látják, hogy hogyan: az eddigi termelés fokozása helyett annak hatékonyabbá tétele a fő szempont.

Tovább növelnék a kínai exportot

Hivatalában fogadta hétfőn Nagy István agrárminiszter Duan Jielongot, Kína Magyarországra akkreditált nagykövetét.

ASP: enyhül az ukrán szigor

Újra szállíthatóak állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A magyar vállalkozások számára rendkívül kedvező döntés dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyes tárgyalásai, valamint a szakértői egyeztetések eredménye.

Szélsőséges időjárás tett be az orosz búzának

A tavalyinál jóval kevesebb lesz az idei orosz búzatermés az orosz mezőgazdasági minisztérium és az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint is.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Meggy-exportban verhetetlenek vagyunk

Nagyot nőtt tavaly a meggy kivitele, az idén ugyanakkor visszaesésre számíthatnak a termelők. Nemcsak nálunk, hanem a versenytársainknál is bőséges volt az idei termés, így a külföldi érdeklődés is alacsonyabb a friss magyar alapanyag iránt.