0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Jelentősen átvariálják az adórendszert

Számos egyszerűsítés, teherkönnyítés, egyes adónemek megszüntetetése, de sok kedvezmény eltörlése is szerepel a parlamentnek benyújtott 2019-es adótörvény tervezetben. 5 százalék lesz az UHT és ESL tejek áfája, de 20 százalékkal emelik a netát. Megszűnik a baleseti adó és az eho, csökken a szochó - nyugdíjasok után nem is kell majd fizetni -, de adóköteles lesz a legtöbb cafeteria elem.

Minden idők legtöbb egyszerűsítését tartalmazza a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek, s amely folytatja a kormány adócsökkentési politikáját – tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette, ha az Országgyűlés elfogadja, az adminisztráció-csökkentés mellett jövőre több százmilliárd forintot hagynak az adócsökkentések a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.

Jövőre is biztosítja a kormány az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját – ismertette. 

A családi adókedvezmény tovább bővül. A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal – összesen már havi 40 ezer forintra – emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál.

Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre. Egy év alatt az egy százalékpontos csökkentés 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban – mutatott rá Varga Mihály. 

A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet – mutatott rá a változás egyik leglényegesebb hozadékára a tárcavezető.

Megszűnő közterhek

Öt adófajta szűnik meg jövőre – jelentette be a pénzügyminiszter.

A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. Ugyanakkor nem biztos, hogy az autósok jobban járnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) 30 százalékos baleseti adójának eltörlésével, amelyet eddig közvetlenül az autósoknak kellett fizetniük. A kormány ugyanis növelné a biztosítók adóterhét: 15, illetve 20 százalékos biztosítási adót kell fizetniük kgfb-díjbevételeik után. Ezt pedig ha tudják, részben biztosan az autósokra fognak áthárítani, írja a Portfolio.hu a kedden benyújtott adócsomag alapján.

A csökkenő szociális hozzájárulási adóval négy év múlva – amikorra akár 11,5 százalék lehet a mértéke – sokkal jobban járnak az ehós jövedelmet szerzők. Jövőre kedvezőbb lesz a felső-határszámítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Az új szabályozás tehát összességében kimondottan kedvező például azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat – magyarázta a tárcavezető. 

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.

A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.

Élelmiszeripari adóváltozások

A kormány céljával összhangban, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legalacsonyabb adó terhelje, jövőre – a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után – egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken. 

Az UHT és az ESL tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékű – ötszázalékos – lesz. Ezzel a módosítással 20 milliárdot spórolhatnak a családok.

Jövőre újabb adópolitikai eszközök segíthetik az egészség megőrzését és védelmét: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke.

Az már csak a törvénytervezet szüvegéből derült ki, hogy a PM kiterjeszti a népegészségügyi termékadót (neta) a gyümölcspárlatokra és a gyógynövényes italokra is, vagyis az új adóval drágulnak majd a bolti pálinkák és az Unicum is az Index írása szerint. 

Egyúttal növelik is az adó mértékét, valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20 százalékkal kell majd több adót fizetni. A javaslat a mértékeket kerekítve határozza meg.

  • További fontos változás, hogy az eddigi szabályokkal ellentétben nem lehet majd az adót azzal csökkenteni, hogy a cég egészségmegőrző programokat szervez.
  • 2019-től kizárólag állami egészségmegőrző programot támogathatnak az adóra kötelezettek adócsökkentés reményében, ezzel viszont legfeljebb a fizetendő adó 10 százalékát spórolhatják majd meg.
  • Az üdítőitalok jelenlegi 7 Ft/l-es adómértékét 15 Ft/l-re növelik, az indoklás szerint ezzel a szörp adómértékéhez igazodva.
  • Az adó cukrozott kakaópor esetében 85 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 160 forint/kilogramm, a sós snack esetében 300 forint/kilogramm, ételízesítő esetében 300 forint/kilogramm, ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 25 forint/liter, a gyümölcsíz esetén 600 forint/kilogramm.

Azt, hogy a kormány az eredetileg csak „csipszadóként” emlegetett adó emelésére készül, tudható volt. A múlt héten beadott költségvetési törvényben is látszott, hogy a netából származó szokásos évi 30 milliárd forintnyi bevételnek csaknem kétszeresével, 57,2 milliárd forinttal számolnak jövőre.

Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója, az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól – fejtette ki a miniszter az MTI tudósítása szerint. Az illeték alapja más fizetési műveletek esetében továbbra is a fizetési műveletek teljes összege, kulcsa pedig 0,3 százalék (fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint), készpénzfelvétel esetén 0,6 százalék. 

A vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését szolgálja többek között az, hogy jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít. 

Új elemek a foglalkoztatást érintő adózásban

Bonyolultsága miatt számos kritika érte a cafeteria-rendszert is. A jelenlegi szisztéma a miniszter szerint jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért – a vállalkozások kérésének engedve – jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. A közterhek alapjának meghatározásához egyébként a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót. 

Megszűnik:

  • a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége,
  • a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díjának adómentessége
  • a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége
  • a sportrendezvényre szóló belépők adómentessége
  • a kultúrautalványok adómentessége
  • a készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye

A SZÉP-kártyán adható éves rekreációs keretösszeg a költségvetés alá tartozó munkahelyek esetében 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében 450 ezer forint – írta az Index.hu. 

Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal

– húzta alá az MTI szerint Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány. 

„A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítjuk” – mondta. A megváltozott, kedvezőbb munkaerőpiaci környezetben a szabályozás már nem a munkahelyek védelmére kell, hogy koncentráljon, hanem újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra.

Új kedvezmények

Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek. 

Tekintettel arra, hogy az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem szükséges fenntartani jövőre, mert

a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak – hangsúlyozta.

 

Az érdekképviseletek üdvözlik a nyugdíjas-foglalkoztatást segítő terveket

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) valamint az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) támogatja, hogy a kormány javítsa a továbbfoglalkoztatás feltételeit, ami nem lehetetleníti el a nyugdíjas szövetkezeti munkát – hangsúlyozta a két szervezet elnöke szerdán a Nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, Magyarországon a munkaerőhiány a növekedés korlátja, ezért a kormánynak komplexen kellene áttekintetni a munkaerő-tartalék bevonásának lehetőségét a munkaerőpiacra, amelyben a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás egy forma lehetne.

Kósa Lajos, az OSZT elnöke elmondta, a szövetkezeti foglalkoztatás a munkaadóknak és a munkavállalóknak is rugalmas foglalkoztatás, becslésük szerint további több százezer nyugdíjast lehetne bevonni a munkaerő világába valamilyen formában.

 

 

 

Forrás: MTI-Eco/ Index.hu/Portfolio.hu