Back to top

A 3. Budapest Afrika Fórum a mezőgazdasági kapcsolatok további bővítéséről szól

A keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy felelevenítsük korábbi gazdasági kapcsolatainkat. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Vajdahunyad várban tartott rendezvényen.

Az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkezett magasrangú vendégek előtt tartott beszédében Farkas Sándor úgy fogalmazott: a résztvevők és előadók megoszthatják tapasztalataikat, tudásukat a magyar-afrikai mezőgazdasági kapcsolatokról, ezzel is segítve a fejlődést, az afrikai kontinens és Magyarország jövőbeni közös lehetőségeinek bővítését.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Magyarország kiváló természeti adottságokkal rendelkezik a jó minőségű, ízletes élelmiszerek előállításához, melyhez hozzájárul az agrárium sok évszázados termelési tradíciója és a gazdák szakértelme. Mindez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy saját országunk lakosságának élelmezését biztosítsuk.

Számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből jelentős exportkapacitásokkal is rendelkezünk, valamint tudásunkat és technológiánkat szintén készen állunk megosztani partnereinkkel – mondta a miniszterhelyettes.

A 3. Budapest Afrika Fórum résztvevői a Vajdahunyadvárban 2018. 06.20-án.
A 3. Budapest Afrika Fórum résztvevői a Vajdahunyadvárban 2018. 06.20-án.
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Agrárminisztérium által szervezett fórumon Farkas Sándor utalt arra, hogy az afrikai kontinensen a magyar jelenlét a XX. század második felében rohamosan növekedett, számos afrikai országban épültek magyar részvétellel feldolgozóüzemek, mintatelepek.

Több évszázados agrárkutatásunk és oktatásunk is nyitott volt az afrikai hallgatók befogadására. A 2010-ben megválasztott kormány célul tűzte ki keleti és déli kapcsolataink felelevenítését. Az elmúlt években Magyarország rengeteget dolgozott azon, hogy innovációit az afrikai kontinensen is minél szélesebb körben megismerjék.

A miniszterhelyettes elmondása szerint a kapcsolatok bővítésére a kutatás-fejlesztés, a beruházások, az ehhez kapcsolódó tudástranszfer terén még számos lehetőség kínálkozik.

Habár Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáéhoz, Ugandáéhoz vagy a Dél-Afrikai Köztársaságéhoz képest, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen találhatjuk meg a helyes választ – fejtette ki Farkas Sándor. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak mérséklése a mezőgazdasági haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítésével, az újonnan megjelent vagy terjedőben levő kártevők elleni fellépés, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása, vagy az öntözés kérdésének megoldása – sorolta.

Magyarországon számos kutatóintézet működik, amelyek közül kiemelendő a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Az intézmény kutatói az elmúlt években számos afrikai országban létesítettek kapcsolatokat, kezdeményeztek közös projekteket és együttműködést a gabonakutatástól az akvakultúráig.

A kutatási, és az üzleti együttműködéseink, valamint a tudásátadás már működő formái szilárd támaszt biztosíthatnak a magyar-afrikai agrárkapcsolatok további fejlődéséhez – zárta beszédét Farkas Sándor.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikerrel zárult az Agrárminisztérium szerbiai intézményfejlesztési projektje

A mintegy két és fél éven át tartó szerbiai állategészségügyi intézményfejlesztési (Twinning) projekt célja az uniós csatlakozásra készülő szerb hatóságok kapacitásfejlesztése, valamint az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok), és az élelmiszer eredetű betegségek kezelése volt.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Történelmi siker: két magyar arany és egy ezüst a horgász VB-n!

A napokban ért véget Dél Afrikában a 2019-es Horgász Világjátékok, amelyről mind a férfi, mind pedig a női feeder csapatunk aranyéremmel térhetett haza, mellettük pedig a csónakos pergetőink is brillíroztak.

Felmentették Bitay Márton államtitkárt

Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkárát 2019. február 18-i hatállyal - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új elnökség a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat élén

Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.