Back to top

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

A birkát erre a célra készített, speciális ollóval, vagy géppel nyírják. Az állatokat olyan helyre terelik, ahol könnyen meg tudják fogni őket. A gyapjú tisztaságának megóvása érdekében érdemes a munkálatokat olyan területen végezni, ami tiszta, nem keveredik bele széna, szalma és egyéb hulladék. Azért, hogy az állat nyugodtan maradjon, leültetik vagy elfektetik. A művelet befejezése után az esetleges bőrfelületi sérüléseket le kell kezelni a légy beköpése ellen, valamint a fertőzés elkerülése végett – mondta el a Nógrád Megyei Hírlapnak Magyarné Horog Annamária.

Fotó: MTI - Mészáros János
A Bánki Terelőkutyás Központ vezetője hozzátette: attól függően, hogy ollóval vagy géppel történik, tíztől akár 60 percig is tarthat egy állat megnyírása. Ezt az időtartamot azonban az egyed mérete is befolyásolja.

Természetesen egy gyakorlott ember hamarabb végez a munkával, illetve a gépi nyírás valamivel gyorsabb, bár egy profi ollóval is hamar megszabadítja az állatot a gyapjától.

A régi időkben, amikor még nem volt gép, egy ember egy nap alatt akár nyolcvan birkát is megnyírt. Ma már kevesen nyírnak kézzel, inkább csak azok, akiknek kevés állatuk van. Nagyobb juhászatokban szinte kizárólag gépi technológiát alkalmaznak. Van, aki sajátot vesz, másokhoz brigádok járnak – kinek mi éri meg jobban.

Mit kezdenek a gazdák a gyapjúval?

– Amikor adnak érte annyi pénzt, amiért egyáltalán érdemes elvinni, akkor leadjuk, de jobb esetben is csak a nyírás ára jön vissza. Amennyiben úgy látjuk, hogy mínuszba jönnénk ki, inkább nem is bajló­dunk a szállítással. A merinó gyapjáért jobban fizetnek, a racka, a cikta, valamint a hasonló fajtáké gyakorlatilag értéktelen – mondta Magyarné Horog Annamária.

Gyapjúval foglalkozni már hosszú évek óta nem érdemes.

Az elmúlt évben tíz százalékkal nőtt az ára, de ezzel is még mindig nagyjából az önköltség megtérülése közelébe került csak. A lenyírt gyapjú többségét külföldi piacra viszik. Amellett, hogy ruhát készítenek belőle, az sem ritka, hogy épületek hőszigeteléséhez használják. A magyar juhászat fénykorát a 19. század elejére teszik, akkor az ország mai területén mintegy 7,2 millió birkát számláltak.

Magyarné Horog Annamária elmondta: ha a juhot leültetik, vagy hanyatt fektetik, megadóan, mintegy tetsz­halott módjára viselkedik. Éppen ezért ebben a pozícióban végeznek minden tevékenységet a körmöléstől kezdve a nyíráson át az állatok gyógyszeres kezeléséig, jelöléséig.

Fotó: MTI - Mészáros János
Persze a leggondosabb odafigyelés mellett is előfordul, hogy itt-ott belevág az ember az ollóval vagy a géppel, akkor jó erősen kell fogni az állatot.

– A Bánki Terelőkutyás Központunkban jelenleg negyven körül mozog a birkák egyedszáma.

Nálunk ez hobbinak indult, és csak néhány állattal kezdtük meg tevékenységünket. Hivatásszerűen terelő­kutyák képzésével foglalkozom, így a birkákat mi nem a klasszikus értelemben vett gazdálkodás céljából tartjuk.

Mondhatni, inkább egyfajta hagyományőrzés, a terelőkutyák eredeti képességeinek, fajtajellegeiknek megtartása a cél. Ez a szenvedély hozta magával a juhtenyésztést, mert csak saját állománnyal és területekkel lehet ezt a tevékenységet olyan magas színvonalon végezni, hogy valóban értékek megőrzéséről beszélhessünk. Természetesen, ha már vannak ilyen állataink, akkor nemcsak a kutyák miatt tartjuk őket, hanem el is fogyasztjuk a húsukat. Kamionra viszont nem termelünk, ehhez az állománylétszámunk kicsi és a fajta, amit tartunk, nem kifejezetten húshasznosítású, későn éri el a vágósúlyt – mondta Magyarné Horog Anna­mária.

A szakértő azt is elmondta, a nyár középétől azonban már nem szabad nyírni a birkákat, hogy télire kellőképpen vissza tudjon nőni az állat gyapja.
Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

Az „akváriumi halak királya”, a vitorlás

Akinek megfelelő méretű az akváriuma, annak bizton ajánlható a vitorláshal. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhető, gondozása egyszerű és több változata is ismert. Ám nem volt mindig így.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

A ketreces termelés szabadsága

Piackutatási és tájékoztatási kampányt indít a Baromfi Termék Tanács a magyar vásárlók tojásfogyasztási igényeinek felmérésére. A BTT szerint fel kell lépni az ellen, hogy az üzletláncok kiszorítsák kínálatukból a ketreces tojásokat, mert szerintük ezzel nemcsak a tojáspiaci szereplők, hanem a fogyasztók is rosszul járnának.

Átrendeződik a magyar szarvasmarha-kivitel

Átrendeződőben van a magyar szarvasmarha-kivitel, bár az exportban még mindig domináns szerep jut a török piacnak, az állattartók egyre több jószágot adnak el a volt jugoszláv, tenyészállatot pedig a hajdani szovjet tagállamokban.