Back to top

Generációváltás kellene, de a fiatalokat nem érdekli a mezőgazdaság

A mezőgazdaság sosem tartozott a legkönnyebb munkával és legstabilabb bevételi forrással kecsegtető szakterületek közé. Az időjárás, a kártevők és a váratlanul felbukkanó betegségek, valamint a változó piaci viszonyok mellett manapság egyre inkább komoly kihívásként merül fel a generációváltás, a fiatalítás kérdése is.

Az agráriumot is sújtja a munkaerőhiány, emellett az elöregedéssel is számolni kell: előrejelzések szerint a következő tíz évben nagyszámú idős és tapasztalt gazda kilépése várható az ágazatból.

– A fiatalok többsége már nem szeretné a szántóföldön leélni az életét – fejtette ki véleményét a Jász-Nagykun Szolnok megyei hírportálnak László, aki a szülői gazdaság helyett műszaki pályán és a városban keresi a helyét.

– Mi, akik falun nevelkedtünk és szüleink földműveléssel foglalkoztak, korán belekóstoltunk a munkába. Nyaranta kellett a segítő kéz, így míg sok kortársunk a strandon múlatta az időt, mi kivettük részünk a munkából, hiszen a nyári szünet alatt a gazdálkodók nem pihenhetnek.

– Szüleim is folyton dolgoztak, mégsem volt sok pénzünk. A mai fiatalok már nem így szeretnének élni, legfeljebb, ha valakinek tényleg az a leghőbb vágya, hogy vessen és arasson – hangsúlyozta László.

Fekete József, a Tiszasülyi Gazdakör elnöke is arról számolt be, hogy a gazdatársak többsége hatvan év feletti, a fiatal gazda nagyon kevés.

– Nem túl vonzó ez a pálya, mivel itt keményen dolgozni kell, nem csak a gombokat nyomogatni – mutatott rá Fekete József.

– A fiatal gazdák támogatását is szorgalmazni kellene, a jövedelmezőségi viszonyokat is olyanná alakítani, hogy el tudjon indulni a pályán, akinek van hozzá ambíciója.

– Az érdeklődés felkeltését pedig már általános és középiskolában el kell kezdeni, mert ha a mostani ötvenes, hatvanas, hetvenes generáció kihal, alig marad gazdálkodó. A falu megtartó ereje sem olyan, mint régen, a fiatalok legtöbbje elmegy.

– Sajnos, ez a valóság, a megyei gazdatársadalomnak is legfeljebb egyharmada fiatal, nagyon sok 60–70 év fölötti gazdatárs dolgozik – számolt be róla Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Jász-Nagykun Szolnok megyei elnöke.

– Tenni kell annak érdekében, hogy a fiatalok perspektívát lássanak az agráriumban, és megtalálhassák benne a számításukat.

– Mostanság, ha egy kezdő el akar indulni a pályán, ha nem a családi gazdaságot viszi tovább, földvásárlással együtt úgy 50–100 millió forintra lenne szüksége az induláshoz. Összetett kérdés ez, komplett támogatási formára lenne szükségük.

– A gazdaság ki van téve az időjárás szeszélyeinek, nehéz előre látni, milyen lesz a termés, hogy alakulnak a felvásárlási árak, ráadásul nálunk a jogszabályok is ötévente változnak. Úgy is nehéz tervezni, ha egy pályázat három év múltán még nincs elbírálva.

– Az alapoktól kezdve kellene felépíteni egy teljesen más támogatási rendszert, ami ösztönzőleg hat. Arra lenne szükség, hogy a NAK és a gazdakörök együtt felmérjük, hogy konkrétan milyen segítségre lenne szükségük a fiataloknak.

– Feltárnánk a problémákat, és ez alapján kellene egy ösztönzési rendszert kidolgozni állami szinten, segítő kezet nyújtva ezzel a pályakezdőknek. Hangsúlyt kell helyezni a magas színvonalú alap-, közép- és felsőfokú oktatásra.

– A mostani fiatalok valójában jól képzettek, az átlagnál felkészültebbek, de a lehetőségeik nem olyanok, hogy ezt ki tudják használni – világított rá a problémákra a megyei NAK-elnök.

Szerencsére akadnak elhivatottak

Vannak azonban biztató példák is. A harmincas éveit taposó Lakatos László gyümölcstermesztő, méhész Budapest XVI. kerületi városrészéből, Rákosszentmihályról nem a főváros sűrűjébe vágyódott, inkább az abszolút falusias környezetet nyújtó Csataszögöt választotta otthonául.

– A családom is mindig foglalkozott gyümölcstermesztéssel, állattartással – árulta el a gazdálkodó.

– Számomra az a teljes kikapcsolódás, ha a gyümölcsösben töltöm az időt, jól érzem magam ott kint a természetben. A méhekkel álmodom a mai napig is, nagyon szeretem őket.

– Ez egy életforma, a nyereségességét azonban nagyon befolyásolja az időjárás, legutóbb például az eső nagyon rosszkor jött a cseresznyére. A gazdasági környezet is nehezíti az eredményt, a felvásárlók sokszor kartelleznek, és nagyon leszorítják az árakat.

– Nagyon hiányzik az egységes érdekképviselet. Az idősek úgy vannak vele, hogy „jól van ez így”, a fiatal gazdák pedig nehezen tudnak így beindítani egy gazdaságot.
Forrás: 
szoljon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sokan akarnak felmondani: növelni kell a munkavállalói élményt

A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet.

A világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét írta alá az EU Japánnal

Az Európai Unió és Japán közti megállapodást négy éven keresztül készítették elő. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással.

Nem többet, hanem jobban: a precíziós felé fordulnak a gazdák

A modernizáció kerül előtérbe a fejlesztéseknél a kapacitásbővítés helyett – derül ki egy nemrég publikált felmérésből, amely az agrárberuházási szándékot vizsgálja. Az adatok szerint a termelők pontosan tudják, hogy előre kell lépniük, és azt is világosan látják, hogy hogyan: az eddigi termelés fokozása helyett annak hatékonyabbá tétele a fő szempont.

Tovább növelnék a kínai exportot

Hivatalában fogadta hétfőn Nagy István agrárminiszter Duan Jielongot, Kína Magyarországra akkreditált nagykövetét.

Nehéz embert találni dinnyeszedésre

A földeken maradhat a termés, mert nincs, aki leszedje a dinnyét. A termelők kétségbeestek, a szezon ugyanis jó lenne, ha be tudnák takarítani a gyümölcsöt. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szerint, úgy kell összevadászni a munkásokat.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Két véglet között mozognak a mezőgazdasági termelői árak

A mezőgazdasági termelői árak májusban 0,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 4,6 százalékos növekedéséből és az élő állatok és állati termékek árának 6,4 százalékos csökkenéséből tevődik össze.

Feleannyi szilva termett

Közel ezer szilvafája van a Kétpó önkormányzatának, melyeket a közmunkaprogram keretében gondoznak.

Százmilliókat túrnak és rágnak szét

Várhatóan hónapokon belül megjelenik az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely új alapokra helyezi majd a vadkárokkal kapcsolatos, sokszor bizony komoly vitákat eredményező ügyek intézését a gazdák és a vadásztársaságok számára. Az új szabályozásnak a megyében is komoly jelentősége lesz, ugyanis Baranya a vadkárral leginkább sújtott térségek közé tartozik.