Back to top

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Az MTI által idézett cikk szerint a kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente.

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg.

Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.

A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre úgysem lehet ilyen sertéseket forgalmazni.

A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések.

Korábban attól tartottak a fogyasztók, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be.

Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak és soha nem ártottak az embernek, ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyitva a pálya

A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnökét az elmúlt év értékelésére kértük. Orlóci László beszélt a szakmaközi szervezetről, az ágazat lehetőségeiről, szakképzésről, innovációról, generációváltásról és az új kilátásokról.

A zebracsíkos lótakaró nemcsak divathóbort

Régóta próbálják megfejteni a tudósok, hogy mi célt szolgálnak a zebrák csíkjai. Egy tanulmányhoz a valódi zebrák mellett csíkos és egyszínű takaróba burkolt lovakat is megfigyeltek, és meglepő következtetésre jutottak.

Sikerrel zárult az Agrárminisztérium szerbiai intézményfejlesztési projektje

A mintegy két és fél éven át tartó szerbiai állategészségügyi intézményfejlesztési (Twinning) projekt célja az uniós csatlakozásra készülő szerb hatóságok kapacitásfejlesztése, valamint az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok), és az élelmiszer eredetű betegségek kezelése volt.

Kasztrálás csak teljes érzéstelenítéssel

Németországban 2021-től tilos lesz teljes érzéstelenítés nélkül állatokat kasztrálni. A 2018. decemberében elfogadott új törvény az eddigi legnagyobb lépés, amit az EU tett a malacok kasztrálásának befejezése felé.

Tejminőséget javító takarmánykiegészítő

Az A-One Danmark vállalkozás új terméke egy olyan takarmánykiegészítő, aminek a használatával kimutathatóan emelkedik a föcstejben található antitestek száma, a laktáció későbbi szakaszában pedig magasabb lesz a koca tejének laktóz- és zsírtartalma.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Vasárnapig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre 

Vasárnap éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - mondta az Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője csütörtökön az M1-en.

Tragédia Ausztráliában: félmillió szarvasmarhát sodort el az árvíz

Teljes marhacsordákat, gazdasági épületeket söpört el az árvíz Ausztrália keleti részén. A kár becslések szerint elérheti a 210 millió dollárt. Az aszályos időszak után Queensland egyes részein egy hét alatt annyi eső esett, mint máskor egész évben.

A Trichinella-fertőzöttség jelen van, de a terjedését megakadályozzák

A NÉBIH szerint a vadon élő állatoknál a Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul. Bár sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani. De a háztáji (vad)húsfeldolgozás kockázatos.