Back to top

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Az MTI által idézett cikk szerint a kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente.

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg.

Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.

A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre úgysem lehet ilyen sertéseket forgalmazni.

A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések.

Korábban attól tartottak a fogyasztók, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be.

Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak és soha nem ártottak az embernek, ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger lombik húsból?

Három éven belül éttermekben is felszolgálhatják a laboratóriumi körülmények között előállított húst – jelentette be az a dán vállalat, amely öt éve a világ első mesterséges hússal készült hamburgerét mutatta be.

Több országgal folyik egyeztetés a sertéspestis kapcsán

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

A „gépesített” szarvasmarháké a jövő: Kistermelők Lapja július

A városiak is csodájára járnak az önfenntartó falunak. A mesterséges intelligencia szinte minden munkafolyamatot átvesz a növénytermesztésben. A szarvasmarhák génállományát a precíziós gazdálkodáshoz hangolják. Kistermelők Lapja ajánló:

Zöldségek és gyümölcsök lekövethetősége

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését, versenyképességének növelését tűzte ki célul a Szent István Egyetem. A pályázati forrásokból megvalósuló K+F projekt fókuszában a kertészeti termékek eredetiségvizsgálata, tárolhatóságának javítása, illetve a hozzáadott érték növelése áll, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra.

ASP: enyhül az ukrán szigor

Újra szállíthatóak állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A magyar vállalkozások számára rendkívül kedvező döntés dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyes tárgyalásai, valamint a szakértői egyeztetések eredménye.

Bizonytalan jövő elé néz a sertéságazat

Bár a sertéshús-kibocsátás várhatóan tovább fog nőni az év második felében, több bizonytalanság is nehezíti az ágazat sorsát – áll a Rabobank ágazati jelentésében. Kereskedelempolitika, betegséges és a dráguló takarmány befolyásolhatja kedvezőtlenül a piacokat, amely végül elviheti a nyereséget is.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Két véglet között mozognak a mezőgazdasági termelői árak

A mezőgazdasági termelői árak májusban 0,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 4,6 százalékos növekedéséből és az élő állatok és állati termékek árának 6,4 százalékos csökkenéséből tevődik össze.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.