Back to top

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Az MTI által idézett cikk szerint a kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente.

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg.

Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.

A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre úgysem lehet ilyen sertéseket forgalmazni.

A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések.

Korábban attól tartottak a fogyasztók, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be.

Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak és soha nem ártottak az embernek, ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Magyarország keményen küzd a GMO ellen

Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.

Kertészkedés a tenger alatt

A víz alatti gazdálkodás lehet az egyik megoldás a világ élelmezési hiányának felszámolására. A koncepciót az olaszországi Ocean Reef Csoport legújabb kutatási projektjének keretében dolgozta ki.

Kínai kistermelők: az ASP csak kamuhír

Kína-szerte már 14 helyen azonosították az afrikai sertéspestist házi sertésekben, röpke 1 hónap alatt. Azonban számos kisüzemi méretekben gazdálkodó farmer, mint Wang Wu, nem hiszi el, hogy a betegség valóban veszélyezteti a megélhetését.

Még tovább növekedne Csányi vágóhídja

Néhány éven beindulna a második műszak a mohácsi vágóhídon, amely már jelenleg is az ország legnagyobb ilyen jellegű üzeme. A mostani egyműszakos termelésben az idén 900 ezer állatot vágnak, hamarosan ez a duplájára nőhet.

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Ékszerek betonból, kemolumineszcencia és megannyi érdekesség

Szeptember 28-án a Szent István Egyetem budapesti, gödöllői és szarvasi telephelyei 175 programmal csatlakoznak az Európai Unió egyik legnagyobb tudománynépszerűsítő programjához, hogy így is népszerűsítsék a tudományos életpályát a fiatalok körében. 14 órától késő estig érdekes és ingyenes programok sokasága várja a látogatókat.

Súlyosbodik a helyzet Romániában, már tucatnyi megyét érint a sertéspestis

Romániában a korábbi adatokhoz képest kettővel több, tizenkét megyét érint az afrikai sertéspestis, amely már 207 településen van jelen, és csaknem kilencszáz fertőző gócpontról tudnak a hatóságok – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság.