Back to top

Sulyom: irtsuk vagy együk?

A sulyom (Trapa natans) a lassú folyású vizek, holtágak növénye. Érett termése a víz aljára süllyed – ha a Tisza-tóban fürdőzve a víz alatt rálépünk - irgalmatlanul szúr, viszont cserébe kellemesen édeskés az íze, ezért a kísérletező séfek kezdik újra felfedezni.

A sulyom kifejezetten tetszetős, rombusz alakú zöld levélrózsái zöld szigetet alkotva lebegnek a víz tetején. Termései ősszel érnek, majd az iszapba merülve kelnek ki belőlük az újabb hajtások, amelyek eleinte a talajba gyökerezve fejlődnek, később úszó telepekké válnak. Rendkívül jól érzi magát a Tisza-tóban, gyorsan szaporodik, ami a horgászokat, a hajóval közlekedőket kifejezetten zavarja. Ezért minden évben nagy területeken irtják, ez évben is 800 hektárnyi területen tisztítják meg a vizet a sulyomtól -tudtuk meg a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.-től.  Hivatalosan viszont védett növény, csak az gyűjtheti, akinek engedélye van rá.

Termésének belseje a gesztenyéhez hasonlóan fogyasztható. Régen a mocsaras, lápos vidékek élelemforrása volt, azt a szerepet töltötte be, mint a hegyvidékeken a gesztenye. A tüskés külsőt lefejtették a diónyi fehér belsőről, és ezt a  termést csemegeként fogyasztották, megfőzték, sütötték, vagy pogácsát készítettek belőle, a száraz termését pedig lisztté őrölték.

Beszédes népi elnevezések: istennyila, súly, szamártövis, tiszavirág, vad mandola, vízi dió, vízi gesztenye, jezsuitadió
Beszédes népi elnevezések: istennyila, súly, szamártövis, tiszavirág, vad mandola, vízi dió, vízi gesztenye, jezsuitadió
Fotó: steve_hurst/wikimedia.org

Régen vendéglői étlapokon is szerepelt. Általában sült tésztát és mártást készítettek belőle. Még receptet is találunk arról, hogyan kell elkészíteni: sulymot tisztítás után mintegy fél óráig főzzük, majd a főzőlevébõl kiemeljük, kettévágjuk, belsejét kikaparjuk, diódarálón ledaráljuk és félretesszük.

Tejmártást így készítettek: a vajat felforrósítjuk, a hozzátett liszttel habzásig kevergetjük, hozzáöntjük a forró tejet, simára keverjük és felforraljuk. A tűzről levéve tejföllel, mustárral ízesítjük, hozzákeverjük a ledarált sulymot és összeforraljuk. Halételekhez kínálták. Még az 1980-as években is lehetett találkozni vele egy Tisza-tavi étteremben.

Aztán jött a környezetvédelmi törvény, amely védett növénnyé nyilvánította, és megtiltotta a gyűjtését, így véget ért gasztronómiai pályafutása.   

Fotó: murielbendel/wkimedia.org

Az utóbbi években viszont több kezdeményezés is indult a sulyom gasztronómiai felhasználására. Abádszalókon Szabó István szakács, bonbonkészítő sulyomvelővel, illetve sulyompárlattal ízesíti az Egy csepp Tisza-tó nevű kézműves csokoládéját.

Sarudon sulyomról elnevezett étterem nyílik hamarosan, amelyről tulajdonosa, Kücsön Gyula elmondta, hogy tervezik beépíteni ezt az ritka és különleges alapanyagot a fogásokba.  Engedélyük van a növény gyűjtésére, kérdés az, hogy milyen mennyiségben tudják majd gyűjteni, mivel csak kézzel lehet szedni és feldolgozni. Ezért valószínűleg nagyon drága, bio alapanyag kategóriában fog szerepelni.  

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megúsztuk az évet: a halászati ágazat tavalyi eredménye

Magyarország hosszú évtizede jelentős szerepet tölt be Európa édesvízi haltermelésében. Ennek legfőbb oka, hogy országunk kedvező vízrajzi adottságokkal és nagy termelési hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő halas múltunk ellenére mára az ágazat nehezen alkalmazkodik a nemzetközi kihívásokhoz, kevésbé igazodik a fogyasztói szokások, az értékesítési csatornák változásához.

Szarvasoktól hangos az erdő

Szombat este kisvonatra szállhattak mind azok, akik gímszarvasok énekére voltak kíváncsiak. Kora este, 5 órakor a felsőtárkányi állomásról családokkal, baráti társaságokkal megtelt szerelvények gördültek ki a Stimecz-ház állomás felé, ahol az EGERERDŐ Zrt. szakemberei szeretettel fogadták a népes társaságot.

Hat mázsa ponty került két zalai tóba

Az őszi szezon megerősítéseként újabb telepítéseket végzett a kezelésében lévő zalai állóvizeken a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége. Ezúttal hat mázsa halat tettek a kerkaszentkirályi és a Kerkafalva melletti tavakba.

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

"Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!"

A XXII. Erdők Hete keretében a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája látványos, több állomással kialakított, tanösvény-jellegű erdei sétát szervez a Sóstói-erdőben (kb. 1100 m), az erdőben zajlómunkák bemutatására.

Lezárta a Nébih az illegálisan áttelepített óriásponty ügyét

Jogerősen lezárta az eljárást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az illegálisan áttelepített óriásponty ügyében. A hatóság a jellegzetes pikkelyrajzolat-rendellenességgel rendelkező egyedet zár alá helyezte.

Óriási Street Food- buli lesz az Andrássy-n

Szeptember közepén 17 ország gasztronómiája mutatkozik be az Andrássy útra szervezett a gasztro sétányon.

A Desedában is pusztulnak a busák

A Deseda tó több pontján is algásodik a víz. Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnöke szerint a képződményt több minden okozhatja. – Belemosódik a permettel kevert víz és sár a tóba – mondta Kozári Miklós.

Hatékonyabban működtethető a vízgazdálkodási rendszer

Árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó, úgynevezett nagyműtárgyakat korszerűsítik bruttó 13,171 milliárd forintból a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén. A fejlesztést az Európai Unió nyolcvanöt százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja. Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője válaszolt a magyarhirlap.hu-nak.