Back to top

Az állattenyésztés is a teljes gépesítés felé tart

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. A küllemi és a belső tulajdonságoknak olyanoknak kell lenni, amelyek lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Nagy szükség van az automatizált rendszerek elterjedésére az állattenyésztésben is, a legtöbb gazdaságban már komoly munkaerőhiány tapasztalható. Magyarországon jelenleg 3,9 százalék körül van a munkanélküliségi ráta, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent. A munkaerőpiac olyan állapotban van, amikor a bérek rohamosan emelkednek, a munkaerő-kínálat ennek ellenére mégsem bővül, viszont a gazdaság megélénkült, a kibocsájtás folyamatosan emelkedik. Ezért már nem csak kevés a munkáskéz, hanem egyre kevesebb, mert egyre többre lenne szükség. Ebből az ördögi körből nem lehet másként kitörni csak a hatékonyság növelésével, az innovációval. Ez pedig - különösen a tejtermelés esetében - a teljes automatizálást jelenti.

A legfontosabb értékmérő - külső és a belső - tulajdonságok, mint például az elülső tőgyfél illeszkedése, a tőgy tisztasága, vagyis hogy ne legyenek fattyúbimbók, amik a fejést gátolják, hiszen az automata nem tudja megkülönböztetni ezeket, hogy nyugodt vérmérsékletűek legyenek a jószágok, könnyen tanuljanak stb. fontos a szelekciós szempontokká váltak. A legutóbbi hódmezővásárhelyi kiállításon is jól érzékelhető volt a bírálatoknál, hogy ezek a tulajdonságok milyen jelentős súllyal szerepeltek a bírák döntésénél.

Az okos gazdálkodás, a smart farming nem csak okos gazdálkodót és okos gépeket kíván, hanem okos állatokat is. Ezeknek az állatoknak alkalmazkodniuk kell a gépekhez, nagyon jó stressztűrő képességgel kell rendelkezniük, hiszen ember alig foglalkozik már velük.

Maguktól kell kitalálniuk, hogyan működnek az őket kiszolgáló berendezések, nyugodtnak kell lenniük, tűrniük kell a gépi környezetet, és hamar beletanulni a napi rutinteendőkbe.

A tenyésztés során tehát nem csak a termelés további növelésére kell törekedni, hanem olyan tenyészállatokra van szükség, amelyek ezeket a tulajdonságokat is képesek jól örökíteni.

A Tevel Mg. Zrt.-ben rendezett szakmai nap díszvendége volt a közelmúltban kinevezett Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár is, aki az állattenyésztés aktuális kérdéseiről tartott előadást.

Farkas Sándor megnyugtatta a termelőket, hogy jelenleg még folynak az átszervezési munkák az Agrárminisztériumban, ahová visszakerült a vidékfejlesztés, ezért akadtak meg rövid időre a kifizetések, de napokon belül újra indulnak.

A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy 2010 és 2017 között jelentősen, folyó áron számolva 52 százalékkal, 2568 milliárd forintra nőtt a mezőgazdaság, ezen belül 47,2 százalékkal, 883 milliárd forintra az állattenyésztés kibocsátása, és 52,2 százalékkal, 8896 millió euróra az agárexport volumene.

A magyar mezőgazdaság hosszú távon támogatások nélkül nem fog fennmaradni – mondta, bár ez jelenleg nem csak a magyar, hanem szinte az egész európai mezőgazdaságra igaz.

Az állattenyésztő vállalkozások közül a legnagyobb mértékű jövedelempótló támogatást a sertés-, a húsmarhatartók, illetve a tejelő tehenészetek kapják. Ennek társadalompolitikai célja, hogy a vidéken élő emberek hosszú távon helyben maradjanak, és ebből a szempontból fontos, hogy a vidékfejlesztés visszakerült az agrártárcához.

 

Farkas Sándor kitért arra, hogy a parlament várhatóan júliusban dönt arról, hogy 2019. január 1-től öt százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája, ami kiszoríthatja a szlovák és a többi, importból származó tejet az üzletekből, és végső megoldás lehet a tejpiaci válságra. Remélhetően ennek az áfacsökkentésnek a hatása is jól érzékelhető lesz a fogyasztói árakban – tette hozzá.

Az idei termésről természetesen még nem lehet biztosan semmit sem állítani, de az Alföld számos pontján úgy tűnik most, hogy gyenge kukoricatermés várható, és vannak olyan kalászos táblák, ahol megszorultak a szemek a kalászban, és a repce sem fejlődött megfelelően, túl kicsik a magok. Ugyanakkor az ország nagy részén, ahol elég eső esett, bizakodhatunk – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Az elmúlt évben tovább emelkedett a magyartarka laktációs tejtermelése – számolt be a jelenlévőknek dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője. A 2017-es esztendő zárási adatai szerint 6467 kilogrammra növekedett az átlagos laktációs tejtermelés, 3,99 százalék tejzsír- és 3,56 százalék fehérjetartalommal. A tavalyi esztendőben tehát, hasonlóan a korábbi évekhez, ismét sikerült növelni a tejtermelést. A legmagasabb termelésű magyartarka-állománnyal továbbra is a Hajdúböszörményi Béke Mg Kft. rendelkezik, a hajdúvárosban az átlagos tejtermelés 8086 kilogramm volt tavaly, 3,77 százalékos tejzsír- és 3,52 százalék tejfehérje-tartalom mellett.

A termelési adatok fejlődése jól mutatja, hogy a genetikai képességek kiaknázásában milyen nagy szerepe van a magas színvonalú tartás- és takarmányozás-technológiának – emelte ki Húth Balázs.

 

A termelés eredményességét nagyban befolyásolja a reprodukciós mutatók alakulása is. Ezek egyike a két ellés között eltelt napok számát jelzi. Ez 2017-ben a tenyészetek átlagát tekintve 419 nap volt, 11 nappal hosszabb, mint amennyit 2016-ban mértek.

Sajnos azt elmúlt évek pozitív tendenciája megváltozott, ami feltehetőleg a takarmányozási és emberi tényezőknek tudható be. Persze azért a legjobbak ezen a területen is remek eredményeket mutattak. Tavaly Hajdúböszörményben 391 nap telt el átlagosan két ellés között, vagyis 28 nappal (több mint egy ciklushosszal) az országos átlag alatti időt mértek, míg a bonyhádi Pannon-Állattenyésztő Kft. állományának értéke 389 nap volt. A top három üzem átlaga 393 nap volt az elmúlt esztendőben.  Vagyis a romló értéket nem a nagy termelés, hanem a technológia és a menedzsment-tényezők okozzák, ezt az adatok jól mutatják – jelentette ki a tenyésztés- és marketingvezető.

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A marha nem csak steaknek jó

A mázsás állatok nem csak a tányérunkon végezhetik a vágás után. Manapság, a mindennapi élet során használt tárgyaink nagy része mesterséges alapanyagokból készül. Azonban akad néhány olyan termék, amely természetes, állati nyersanyagokat használ fel.

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

Átrendeződik a magyar szarvasmarha-kivitel

Átrendeződőben van a magyar szarvasmarha-kivitel, bár az exportban még mindig domináns szerep jut a török piacnak, az állattartók egyre több jószágot adnak el a volt jugoszláv, tenyészállatot pedig a hajdani szovjet tagállamokban.

Kezdődik az ellési szezon a szürkemarháknál

A kellemes őszi időjárás még a nyári hangulatot idézi a Körös-Maros Nemzeti Parkban, ám az egyre hidegebb hajnalok, a rövidülő nappalok és a puszták felett mind gyakrabban feltűnő libahangos „V” alakok a tél közeledtét jelzik. November elején fontos időszak jön el a magyar szürkemarháknál is, hiszen ekkor jönnek világra az első borjak.

Francia modell: robotizált tehenészet

Rendkívül izgalmas annak megismerése, miként gondolkoznak a francia gazdák az agrárpolitikai kérdésekről, a piaci lehetőségekről és perspektívákról, milyen jövőképet képzelnek el maguknak, látják-e annak esélyét, hogy nyugdíjba vonulásuk után valaki továbbviszi a gazdaságot?

Már kimozdult a mélypontról a tejágazat, van utánpótlás is

Két éve mélyponton volt a tejágazat, akkor a tehéntartó gazdák a helyzetükön demonstrációval próbáltak javítani, melyhez sokan csatlakoztak a megyéből is. Jelenleg 92 forintos alapárat fizet a felvásárló, ami jelentős emelkedés a 2016-os júliusi 66 forinthoz képest.

Mehet a magyar nyúl- és marhahús Szingapúrba

Sikerült megállapodni Szingapúrral, hogy azon a 18 húsipari vállalaton felül, amelyek már rendelkeznek exportengedéllyel, öt újabb cég exportálhasson az ázsiai országba - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a közmédiának.

Védett állatokra költöttek 447 millió forint támogatást

A Körös-Maros Nemzeti Park gépeket és berendezéseket vásárolt 447 millió forintos uniós támogatásból védett állatállományának téli tartásához, a védett terület állapotának fenntartásához - közölte a park az MTI-vel.

A franciáktól tanulták a tejfeldolgozást

Gyakorlatorientált franciaországi tanulmányúton vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 magyar kecsketej- és juhtejtermelő illetve feldolgozó. A szakemberek a gyártástechnológia mellett a termelői összefogásról is hasznosítható tapasztalatokat szereztek.

Külföldre viszik a magyar marhahúst

A húsmarhatenyésztés a hazai állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár szerdán az Agrárminisztériumban megrendezett szakmai fórumon. Feldman Zsolt hozzátette, a magyar húsmarha ma döntően külföldön kel el.