Back to top

Az állattenyésztés is a teljes gépesítés felé tart

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. A küllemi és a belső tulajdonságoknak olyanoknak kell lenni, amelyek lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Nagy szükség van az automatizált rendszerek elterjedésére az állattenyésztésben is, a legtöbb gazdaságban már komoly munkaerőhiány tapasztalható. Magyarországon jelenleg 3,9 százalék körül van a munkanélküliségi ráta, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent. A munkaerőpiac olyan állapotban van, amikor a bérek rohamosan emelkednek, a munkaerő-kínálat ennek ellenére mégsem bővül, viszont a gazdaság megélénkült, a kibocsájtás folyamatosan emelkedik. Ezért már nem csak kevés a munkáskéz, hanem egyre kevesebb, mert egyre többre lenne szükség. Ebből az ördögi körből nem lehet másként kitörni csak a hatékonyság növelésével, az innovációval. Ez pedig - különösen a tejtermelés esetében - a teljes automatizálást jelenti.

A legfontosabb értékmérő - külső és a belső - tulajdonságok, mint például az elülső tőgyfél illeszkedése, a tőgy tisztasága, vagyis hogy ne legyenek fattyúbimbók, amik a fejést gátolják, hiszen az automata nem tudja megkülönböztetni ezeket, hogy nyugodt vérmérsékletűek legyenek a jószágok, könnyen tanuljanak stb. fontos a szelekciós szempontokká váltak. A legutóbbi hódmezővásárhelyi kiállításon is jól érzékelhető volt a bírálatoknál, hogy ezek a tulajdonságok milyen jelentős súllyal szerepeltek a bírák döntésénél.

Az okos gazdálkodás, a smart farming nem csak okos gazdálkodót és okos gépeket kíván, hanem okos állatokat is. Ezeknek az állatoknak alkalmazkodniuk kell a gépekhez, nagyon jó stressztűrő képességgel kell rendelkezniük, hiszen ember alig foglalkozik már velük.

Maguktól kell kitalálniuk, hogyan működnek az őket kiszolgáló berendezések, nyugodtnak kell lenniük, tűrniük kell a gépi környezetet, és hamar beletanulni a napi rutinteendőkbe.

A tenyésztés során tehát nem csak a termelés további növelésére kell törekedni, hanem olyan tenyészállatokra van szükség, amelyek ezeket a tulajdonságokat is képesek jól örökíteni.

A Tevel Mg. Zrt.-ben rendezett szakmai nap díszvendége volt a közelmúltban kinevezett Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár is, aki az állattenyésztés aktuális kérdéseiről tartott előadást.

Farkas Sándor megnyugtatta a termelőket, hogy jelenleg még folynak az átszervezési munkák az Agrárminisztériumban, ahová visszakerült a vidékfejlesztés, ezért akadtak meg rövid időre a kifizetések, de napokon belül újra indulnak.

A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy 2010 és 2017 között jelentősen, folyó áron számolva 52 százalékkal, 2568 milliárd forintra nőtt a mezőgazdaság, ezen belül 47,2 százalékkal, 883 milliárd forintra az állattenyésztés kibocsátása, és 52,2 százalékkal, 8896 millió euróra az agárexport volumene.

A magyar mezőgazdaság hosszú távon támogatások nélkül nem fog fennmaradni – mondta, bár ez jelenleg nem csak a magyar, hanem szinte az egész európai mezőgazdaságra igaz.

Az állattenyésztő vállalkozások közül a legnagyobb mértékű jövedelempótló támogatást a sertés-, a húsmarhatartók, illetve a tejelő tehenészetek kapják. Ennek társadalompolitikai célja, hogy a vidéken élő emberek hosszú távon helyben maradjanak, és ebből a szempontból fontos, hogy a vidékfejlesztés visszakerült az agrártárcához.

 

Farkas Sándor kitért arra, hogy a parlament várhatóan júliusban dönt arról, hogy 2019. január 1-től öt százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája, ami kiszoríthatja a szlovák és a többi, importból származó tejet az üzletekből, és végső megoldás lehet a tejpiaci válságra. Remélhetően ennek az áfacsökkentésnek a hatása is jól érzékelhető lesz a fogyasztói árakban – tette hozzá.

Az idei termésről természetesen még nem lehet biztosan semmit sem állítani, de az Alföld számos pontján úgy tűnik most, hogy gyenge kukoricatermés várható, és vannak olyan kalászos táblák, ahol megszorultak a szemek a kalászban, és a repce sem fejlődött megfelelően, túl kicsik a magok. Ugyanakkor az ország nagy részén, ahol elég eső esett, bizakodhatunk – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Az elmúlt évben tovább emelkedett a magyartarka laktációs tejtermelése – számolt be a jelenlévőknek dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője. A 2017-es esztendő zárási adatai szerint 6467 kilogrammra növekedett az átlagos laktációs tejtermelés, 3,99 százalék tejzsír- és 3,56 százalék fehérjetartalommal. A tavalyi esztendőben tehát, hasonlóan a korábbi évekhez, ismét sikerült növelni a tejtermelést. A legmagasabb termelésű magyartarka-állománnyal továbbra is a Hajdúböszörményi Béke Mg Kft. rendelkezik, a hajdúvárosban az átlagos tejtermelés 8086 kilogramm volt tavaly, 3,77 százalékos tejzsír- és 3,52 százalék tejfehérje-tartalom mellett.

A termelési adatok fejlődése jól mutatja, hogy a genetikai képességek kiaknázásában milyen nagy szerepe van a magas színvonalú tartás- és takarmányozás-technológiának – emelte ki Húth Balázs.

 

A termelés eredményességét nagyban befolyásolja a reprodukciós mutatók alakulása is. Ezek egyike a két ellés között eltelt napok számát jelzi. Ez 2017-ben a tenyészetek átlagát tekintve 419 nap volt, 11 nappal hosszabb, mint amennyit 2016-ban mértek.

Sajnos azt elmúlt évek pozitív tendenciája megváltozott, ami feltehetőleg a takarmányozási és emberi tényezőknek tudható be. Persze azért a legjobbak ezen a területen is remek eredményeket mutattak. Tavaly Hajdúböszörményben 391 nap telt el átlagosan két ellés között, vagyis 28 nappal (több mint egy ciklushosszal) az országos átlag alatti időt mértek, míg a bonyhádi Pannon-Állattenyésztő Kft. állományának értéke 389 nap volt. A top három üzem átlaga 393 nap volt az elmúlt esztendőben.  Vagyis a romló értéket nem a nagy termelés, hanem a technológia és a menedzsment-tényezők okozzák, ezt az adatok jól mutatják – jelentette ki a tenyésztés- és marketingvezető.

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Robot cowboy segít terelni a marhákat - videóval

Az USA egyik nagy marhavágóhídján egy robot is munkába állt. A távirányítású masina feladata, hogy az emberek munkáját biztonságosabbá tegye – elvégre napi 5000 darab, 600 kilónál is nehezebb marhát kell megmozgatniuk.

Rekordhideggel kénytelenek szembenézni a gazdák

A tengerentúlon, Washington államban ezekben a napokban is tombol a tél: a hóviharok és a rendkívüli hideg miatt rengeteg tejelő szarvasmarha is elpusztult az elmúlt hetekben. A kormányzó vészhelyzetet hirdetett a térségben.

Tragédia Ausztráliában: félmillió szarvasmarhát sodort el az árvíz

Teljes marhacsordákat, gazdasági épületeket söpört el az árvíz Ausztrália keleti részén. A kár becslések szerint elérheti a 210 millió dollárt. Az aszályos időszak után Queensland egyes részein egy hét alatt annyi eső esett, mint máskor egész évben.

Minőségi marhahús: az Angus egyik hazai fellegvára

A Farm54 az Angus marha tenyésztés, húsfeldolgozás és ételek elkészítésének egyik hazai fellegvára. Ekmann László tulajdonos azt mondja, következő lépésük a vendéglátás beindítása lesz. S hogy miként is indult a családi vállalkozás?

A marhahús botrány következményei Lengyelországban

A lengyel marhahús-ágazati tanács közös álláspontot dolgozott ki, hogy ne fordulhasson elő még egy olyan eset, mint ami a közelmúltban Ostrów Mazowieckiben történt a vágóhídon.

Szarvasmarha-takarmányt fejleszt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a szegedi egyetem

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a cég az MTI-t.

Beteg marhák húsa hazánkban - jelenlegi helyzet

Lengyelország 2700 tonna gyanús eredetű marhahúst exportált az Európai Unió országaiba – közölte az ország főállatorvosa. A Nébih közleménye szerint az érintett vágóhídról mintegy 290 kg termék érkezett hazánkba.

Új idő- és pénzkímélő életmentő eljárás

A kanadai Queen’s University kutatói által kieszelt, arany-nanopartikulumokon alapuló nanoszenzorok látható színváltozásos reakcióval jelzik a proteázok jelenlétét. A proteáz enzimek a felelősek számos betegség progressziójáért. Szarvasmarháknál a tejben mért magas pro­teázaktivitás olyan betegségekre utalhat, mint például a tőgy gyulladásos megbetegedése.

Mobil fertőtlenítő kapu – gyors és biztonságos

A tavalyi hannoveri EuroTier kiállításon mutatták be a gyorsan felállítható (mobil) talajfertőtlenítő kaput, amellyel az állattartótelepre vagy a vágóhídra be- és kihajtó állatszállító járművek fertőtlenítése gyorsan és automatikusan végezhető el.

Kiterjesztett valóság tehenekkel

A holland Nedap fejlesztőcég a tejtermelő tehenészetekben szeretné egy lépéssel közelebb hozni a jövőt az kiterjesztett valóság” (angol rövidítéssel AR) meghonosításával.