A borvidék települései három körzetre oszlanak: az Etyeki körzet, a Budai körzet és a Velencei körzet.
Az Etyek-Budai borvidék mai formájában az újabb borvidékek közé tartozik. Az Etyeki borvidék ezen a néven először 1990-ben jött létre a Velencei borvidék megújított ültetvényeiből és az egykori etyeki pezsgőalapbort termelő Törley szőlőbirtokon létesült Henkell-Söhnlein-gazdaság szőlőültetvényeiből. Ehhez csatolták az 1997. évi bortörvényben a Budai-hegység környéki szőlőtermelő községeket.
Az Etyeki körzet településein 508 tájértéket írtak össze, melyből 177 (35 százalék) kapcsolódik a szőlészethez és borászathoz (pincék, présházak, szőlőültetvény-hagyományos tájgazdálkodás, szőlőültetvény–tájfajta, felhagyott gyümölcsös). A Budai körzet településein 697 tájérték került összeírásra, melyből 144 (21 százalék) kapcsolódik a szőlészethez és borászathoz. A Velencei körzet településein 293 tájértéket jegyeztek fel, melyből 14 (5 százalék) kapcsolódik a szőlészethez és borászathoz.
A bortermelés legfontosabb, leglátványosabb eseménye a szüret és a szüreti fesztivál, ami a borral kapcsolatos eseményturizmus egyik legfontosabb fajtája Etyeken is – állapítja meg a tanulmány. Ugyanakkor fontosak a gasztronómiát és a borkóstolást ötvöző programok is, mint például a térségnek nevet szerző, szeptember végén megrendezésre kerülő Etyeki Kezes-lábos gasztronómiai Fesztivál (ma már Etyeki Piknik). Számos más, a borhoz és a szőlőtermeléshez kapcsolódó programja is van a borvidéknek: „Etyeki Légyott” (Öreghegy), „Etyeki Piknik” (Újhegy), „Etyeki Szüreti Barangoló” (Etyeki Borút).
A borturizmus, a turisztikai hasznosítás egyre nagyobb szerepet kap a borászatok gazdaságos működésében. A minőségi borok termelése mellett ezért érdemes a gazdaságoknak a táji szempontú fejlesztésekre is egyre nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az év szőlőbirtoka verseny keretében kidolgozott értékelési szempontrendszer, ami már most is nagy jelentőséggel bír a borászatok életében, jó példa arra, hogy számos egyéb tényező mellett a táji szempontokat is figyelembe kell venni a birtokok fejlesztésekor.
Az egyediség kialakításában, a turisztikai márka felépítésében nagy szerepe van az adottságok minél szélesebb körű feltárásának. A fogyasztók nem tudják azonosítani az egyes borvidékekhez tartozó szőlő- és borfajtákat.
A borkóstolás, pincelátogatás ritkán elsődleges célja az utazásnak. Legtöbbször csak kiegészítő program az üdülés során. A kis borvidékeknek – mint az Etyek-Budai borvidék – különösen nagy erőfeszítésükbe kerül elérni és megnyerni a potenciális látogatókat.
A jelenlegi virágzás alapja, hogy felismerték a történelemi múltban és a hagyományokban rejlő értékeket, és a fejlesztéseket azokra alapozták. Így kialakult az a sajátos kínálat, arculat és programrendszer, mely mára márkává vált és egy stabil, visszajáró vendégkört biztosít.
További részletek a Turizmus Bulletinben olvashatók.