Back to top

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja közzétette az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását, amely szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira - közölte az uniós bizottság csütörtökön.

Az uniós Közös Kutatóközpont kiadványa legfőbb megállapításai azt mutatják, hogy

a talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő. A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb - jegyezték meg.

Mint közölték, a talajromlás egyik fő oka a mezőgazdasági termelés további bővülése, aminek gátat lehet vetni a meglévő mezőgazdasági területek terméshozamának növelésével, a növényi alapú étrend elterjesztésével, a fenntartható forrásokból származó állati fehérjék fogyasztásával, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.

A talajromlás és az éghajlatváltozás gazdasági költsége évente több tízmillió euró az Európai Unióban, e tényezők 2050-re hozzávetőleg 10 százalékkal csökkentik majd a terméshozamot, de Indiában, Kínában és Afrika szubszaharai régióban a csökkenés 50 százalékos lehet.

A világatlasz szerzői megjegyezték, hogy a felgyorsult erdőirtás miatt nehezebb lesz mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait. Becslések szerint

2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A világatlasz abban segíti a döntéshozókat, hogy helyi szinten jobb válaszintézkedéseket hozzanak a talajvesztés és a talajromlás problémájára. A világatlasz olyan kiadvány, mely átfogó, tényeken alapuló értékelést ad közre a világszintű talajromlásról és annak mögöttes okairól. Konkrét példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység hogyan vezet állat- és növényfajok kihalásához, illetve hogy miként veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, fokozza az éghajlatváltozást, és kényszerít végső soron tömegeket lakóhelyük elhagyására.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertészkedés a tenger alatt

A víz alatti gazdálkodás lehet az egyik megoldás a világ élelmezési hiányának felszámolására. A koncepciót az olaszországi Ocean Reef Csoport legújabb kutatási projektjének keretében dolgozta ki.

Nagy beruházás, hogy kisebbek legyenek az árvízkárok

Nemzetközi projekt indul DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) elnevezéssel több mint 1,35 millió euróból (mintegy 440 millió forint) a Duna vízgyűjtő-területi vízállásainak tájékoztató rendszerének összehangolására.

Ékszerek betonból, kemolumineszcencia és megannyi érdekesség

Szeptember 28-án a Szent István Egyetem budapesti, gödöllői és szarvasi telephelyei 175 programmal csatlakoznak az Európai Unió egyik legnagyobb tudománynépszerűsítő programjához, hogy így is népszerűsítsék a tudományos életpályát a fiatalok körében. 14 órától késő estig érdekes és ingyenes programok sokasága várja a látogatókat.

Önkéntesek tisztítják meg a Duna-partot és a Gellért-hegyet

A hét végén két fővárosi akció is lesz: szombaton a Gellért-hegyen húznak kesztyűt önkéntesek a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány szervezésében, míg vasárnap a Duna-part megtisztítása lesz a program.

Megélénkültek a magyar-kínai agrárkapcsolatok

A közös együttműködés lehetőségeiről tárgyalt az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Csungkingi Környezetvédelmi Hivatal delegációjával.

Gyümölcsevéssel a vízpazarlás ellen

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a "vízlábnyom" egy új tanulmány szerint.

Kis növények, nagy előnyök

Pillangósok, madáreleségek, cirok- és fűfélék, talajjavító készítmények és forgatás nélküli talajművelő eszközök kerültek terítékre a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének „Alternatív növények, alternatív talajművelés, talajkondícionálás” című konferenciáján.

A légkörből köti meg a nitrogént a kukorica

A dél-mexikói Sierra Mixe hegyvidék lakosai évezredek óta művelnek szinte trágyázás nélkül egy még itt, az őshazájában is óriásinak számító kukoricafajtát, ráadásul nitrogénben kimondottan szegény talajon.

Fiatal kutatók figyelem!

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) fiatal kutatók jelentkezését várja az intézetei által meghirdetett kutatási témákhoz. Évente maximum harmincan kaphatnak lehetőséget, október közepéig még lehet jelentkezni.

A szilvaművelés sarokpontjai

A hazai telepítési tendenciák azt mutatják, hogy nő a szilva jelentősége, egyre többen érdeklődnek a termesztése iránt, mondta bevezetőjében Lakatos Tamás, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet igazgatója a Cegléden rendezett szilvatanácskozáson. A szilvatermesztéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására hazai és külföldi szakemberek vállalkoztak.