Back to top

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja közzétette az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását, amely szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira - közölte az uniós bizottság csütörtökön.

Az uniós Közös Kutatóközpont kiadványa legfőbb megállapításai azt mutatják, hogy

a talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő. A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb - jegyezték meg.

Mint közölték, a talajromlás egyik fő oka a mezőgazdasági termelés további bővülése, aminek gátat lehet vetni a meglévő mezőgazdasági területek terméshozamának növelésével, a növényi alapú étrend elterjesztésével, a fenntartható forrásokból származó állati fehérjék fogyasztásával, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.

A talajromlás és az éghajlatváltozás gazdasági költsége évente több tízmillió euró az Európai Unióban, e tényezők 2050-re hozzávetőleg 10 százalékkal csökkentik majd a terméshozamot, de Indiában, Kínában és Afrika szubszaharai régióban a csökkenés 50 százalékos lehet.

A világatlasz szerzői megjegyezték, hogy a felgyorsult erdőirtás miatt nehezebb lesz mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait. Becslések szerint

2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A világatlasz abban segíti a döntéshozókat, hogy helyi szinten jobb válaszintézkedéseket hozzanak a talajvesztés és a talajromlás problémájára. A világatlasz olyan kiadvány, mely átfogó, tényeken alapuló értékelést ad közre a világszintű talajromlásról és annak mögöttes okairól. Konkrét példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység hogyan vezet állat- és növényfajok kihalásához, illetve hogy miként veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, fokozza az éghajlatváltozást, és kényszerít végső soron tömegeket lakóhelyük elhagyására.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyitva a pálya

A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnökét az elmúlt év értékelésére kértük. Orlóci László beszélt a szakmaközi szervezetről, az ágazat lehetőségeiről, szakképzésről, innovációról, generációváltásról és az új kilátásokról.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

Megvan a klímaváltozás első emlős áldozata

Hivatalosan is kihaltnak nyilvánították a korallszirti mozaikfarkú patkányt: ez az első emlős, amely az ember okozta klímaváltozás áldozata lett. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium a héten jelentette be, hogy a korábban a Nagy-korallzátony egy távoli szigetén élő korallszirti mozaikfarkú patkányt (Melomys rubicola) hivatalosan is kihaltnak tekintik.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Vasárnapig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre 

Vasárnap éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - mondta az Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője csütörtökön az M1-en.