Back to top

Így finanszírozzuk ötleteinket! Az e-füstölő és a megcsapolható mézes lép esete

Míg korábban egy jó ötlet megvalósításához üzleti befektetőket kellett keresni, melyet aztán busás haszon reményében támogattak, addig mára az is lehetséges, hogy ötleteinket a világhálón bemutatva szerezzünk egyéni támogatókat crowdfunding kampány keretében. Nézzünk meg két ilyen ötlet eddigi „életútját” a méhészetben és nyomozzunk a siker kulcsa után. Talán a mi ötletünk is megvalósítható?!

Az alábbi információ és rövid elemzés azért is jöhet jól, mert évente legalább két-három nagyszerű és tényleg forradalmi ötletetel állnak elő magyar méhészek, melyek vagy nem valósulnak meg, vagy elvesznek idővel a magyar kis és középvállalkozások túlterheltsége vagy tőkehiánya miatt, melyekre rábízták ezeket. Igen, volt már (van is?) nekünk világon egyedülálló forgófészkes kaptárunk, vagy szermaradvány nélküli teljes lépünk, hogy csak kettőt említsek.

De lássuk, hogyan finanszírozhatjuk ötleteinket közösségi támogatással. 

A két legnépszerűbb crowdfunding oldal az indiegogo.com és a kickstarter.com szolgálhat erre a célra a leginkább, melyen regisztráció után meghirdethetjük saját kampányunkat. 

A közösségi finanszírozással ötleteinkhez nem kell befektetőt találnunk, pusztán egyéni támogatókat, akik fantáziát látnak benne és szeretnék, ha az eszköz/szolgáltatás/szellemi termék, melyet megvalósítani kívánunk, minél hamarabb használhatóvá válljék számukra is. 

A közösségi finanszírozás egyik előnye, hogy a „beharangozás” mellett egyfajta felmérést is ad arról, hogy valóban van-e igény a finanszírozandó termékre illetve, hogy milyen piaci fogadtatással lehet majd számolni.

Lássuk hát a példáinkat!

Nemrégiben röppent fel egy közösségi oldalon a hír, hogy egy újfajta „füstölőt” talált ki egy francia méhész, mely gombnyomásra működik és nincs szükség többé a „füstcsinálásra”, és így a  füstöt sem kell beszívnia a méhésznek a méhcsaládok kezelése közben. A készülék valószínűleg az e-cigaretta mintájára működik. Persze a kampány leírásában túl részletesen nem ismerhetjük meg a működési elvet. Ez üzleti titok lehet, és mint látni fogjuk, a kampány szempontjából komoly hiba.

Fotó: Apisolis indiegogo kampány

Lásd az e-füstülő finanszírozási kampányát itt.

Egyébként az ötlet nagyszerű, és amennyiben az eszköz jól működik, az újfajta füstölő tarolni fog a méhészek között. Az indiegogo.com közösségi finanszírozás oldalán azonban a kampány nem érte el a kitűzött célt egyelőre, és feltehetően a fennmaradó néhány nap alatt, míg a kampány tart, sem fog összegyűlni a 90 ezer euró. Jelen pillanatban az összeg 7 ezer euró körül mozog.  

Persze ez az összeg is nagy valószínűséggel elég lenne egy viszonylag egyszerű eszköz sorozatgyártásának a megkezdéséhez. ezért a kampány egyáltalán nem tekinthető sikertelennek. De egy másik kampányhoz képest, melyet máris bemutatok, mégiscsak az.

A Flow Hive-ot már számtalanszor posztolták különböző méhész és nem méhész fórumokon. Ez egy olyan lépes méztér, melyből egész egyszerűen, mézpörgetés nélkül lehet lecsapolni a mézet. Tulajdonképpen ez minden idők legsikeresebb indiegogo kampánya, amire megközelítőleg 15 millió dollár jött össze eddig és ráadásul folyamatosan finanszírozható, immár a javított Flow Hive 2 változata is.

A flow hive feltalálői
Fotó: Flow hive indiegogo

Lásd a Flow hive kampányt itt

Teljesen függetlenül attól, hogy ez az eszköz nagyobb méhészetben alkalmazásra kerül-e, mert egyetlen méztér ára is jóval meghaladja egy pörgető árát - jelen pilanatban 749 dollár-,  vagy hogy feltehetően rablást okoz, az ötletért sorban állnak a támogatók.

De mi kell egy ilyen kampány sikeréhez? Ehhez hasonlítsuk össze a fenti kettőt, vagyis a kiemelten sikeres Flow Hive-ot és a kevésbé sikeres e-füstölőt.

Az első, hogy legyen igény az eszközre, és megoldjon egy addigi problémát, vagy legalábbis javítson egy addigi módszeren.

A pörgetés természetesen munkaigényes és a méheket ingerlő folyamat, amit elviekben mintegy varázsütésre oldhat meg egy lecsapolható keret. Ezt mellesleg a kampányban egy videó jól szemlélteti. A füstölés is problémás, mert nem is olyan egyszerű minden körülmények között füstöt "csinálni", ráadásul a füst az egészségre káros . Ha a "füstöt" gombnyomásra lehet előállítani és még az egészséget sem károsítja, az valóban forradalmi.

Aztán kell hitelesség, hogy az eszköz valóban működőképes, és a felmerülő kétségek az eszközzel szemben eltörpüljenek a benne rejlő lehetőségekhez viszonyítva.

Az új füstőlő nem túl meggyőző, hiszen a füst az, ami a méheket arra ösztönzi, hogy mézmentéssel és ne a méhésszel foglalkozzanak. A fórumokon hozzászólók fóleg ezért vonták kétségbe az eszköz működőképességét, az "e-füstről" nem lehet tudni, hogy ez valóban kiváltja-e az igazit. Ezenkívül nem tudjuk meg pontosan, hogy milyen olajok vannak a tartályában.

A Flow hive esetében egy alapos videóbemutatón keresztül ismerhetjük meg a működéséi elvet, nincs titkolódzás, csak szemléltetés, ezért a hitelesség iránti igényt messzemenően kielégíti, még akkor is, ha a méhészek többsége kétségesnek tartja a bevethetőségét: bekristályosodhat benne a méz, rablást okoz a lecsapolás, stb.

A hitelességhez tartozik, hogy az ötletgazdából a támogató kinézi-e, hogy képes megvalósítani az ötletét a szükséges szinteken és előbb utóbb eljut hozzá a termék. A Flow Hive esetén apa és fia több éves sztoriját ismerhetjük meg, amint az ötleten dolgoznak, és ez eléggé hitelessé teszi a megvalósulást is. Míg az e-füstölő esetén semmilyen háttér történetet nem ismerünk meg, csak  általánoságban azt, hogy az ötletgazda méhész már egy jóideje.

Harmadik összetevő pedig, hogy a célközönség és a világ tudjon az eszközről és meg akarja szerezni. A közösségi média mára kihagyhatatlan ehhez. De a hagyományos média (újság, tévé, rádió) a lassan kialakuló hiedelemmel ellentétben, miszerint nincs is manapság már szükség rá, igenis kiemelkedő szerepet játszik.

A Flow Hive esetében hihetetlen érdeklődést mutatott a média és a legnagyobb hírügynökségek , nemzetközi tévétársaságok, rádióadók, újságok számoltak be az eszközről. Talán az, hogy érdekessé vált a média számára, a már említett méhész apáról és fiáról szóló háttértörténetnek köszönhető. Ezzel ellentétben az e-füstölő még csak kicsit sem keltette fel a hagyományos média figyelmét.

A médiában való megjelenés természetesen a sikeres kampány első két összetevőjét az igényt és a hitelességet is jelentősen meg tudja növelni, amennyiben ezek valóban a helyükön vannak. A hagyományos médiamegjelenés úgy tűnik, mégiscsak a legfontosabb eszköze a kiemelkedően sikeres internetes ötletfinanszírozási kampánynak.

Mielőtt azonban máris meghirdetjük valamelyik crowdfunding oldalon saját, "zseniális" ötletünket, tegyünk egy lépést hátra. Legyünk ugyanis  tisztában azzal, hogy semmilyen ötletről, még ha maradéktalanul jelen is van a kiemelkedő sikerhez szükséges legalább három összetevő, nem lehet megmondani, hogy hosszútávon sikeres lesz-e, vagyis, hogy használni fogják-e, és általánosan elfogadottá válik. Kell tehát egy titokzatos negyedik összetevő is, amit sajnos nem tudunk nevén nevezni, és nem mi kerverjük a receptbe. 

Persze kár lenne, ha ezért egy valóban jó ötletet, mely nem hagy nyugodni bennünket, hagynánk parlagon heverni és meg sem próbálnánk a megvalósítását. Talán idővel az a negyedik osszetevő is megjelenik, és Isten áldását adja ötletünkre. 

Összefoglalva: 

Ötletünk közösségi finanszítozása előtt mindenképp gondoljuk át: 

1. Valóban van-e igény az ötletünkre? 

2. A megoldás valóban hiteles (működik az eszköz) és meg tudjuk valósítani a létrejöttét vagy megtalálni azokat, akik képesek rá? 

3. Be tudjuk-e vonni a hagyományos médiát is a megismertetésébe?

4. Képesek vagyunk-e a bizonytalanság és nehézségek ellenére is kitartóan dolgozni az ötlet megvalósulásán?

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.

Nagy István: sürgető a technológia- és gondolkodásbéli változás

Nagy István agrárminiszter is részt vett az Agrárközösség által szervezett innovációs bemutató és gazdanapon, amelynek megnyitóján úgy fogalmazott: olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amikre néhány éve azt hittük, leghamarabb évtizedek múlva lehetnek csak esedékesek.

Végső megoldás-e a természetes/mesterséges szelekció a varroa ellen?

Randy Oliver, akit főleg az oxálsav tartós hordozón való szószolójaként a hazai méhésztársadalom is jól ismer immár, ezúttal a varroa problematikájának megoldásáról értekezik. Értékes gondolatait érdemes megismerni a magyar méhészeknek is. A cél a varroát korlátozni képes családok szaporítása, illetve a varroa/DWV (Deformált szárny vírus) együtthatás megszüntetése.

Méhek eltájolása, méhlopások

A kaptáron kívül tartózkodó méhről sok mindent tudni kell, hiszen kész csoda, hogy a méh a lakása körüli légtérben eligazodik és legtöbbször hazatalál, elvégre a méh látása gyengébb az emberénél. Bár borús időben is „látja” a napot, mint tájékozódási pontot. Sőt, derűs időben az égboltról visszaverődő (sarkított) fényt is látja.

Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi? Méhek betelelés előtt

Nemrég beszélgettem egy önbizalommal teli fiatal méhésszel a betelelésről és a következőket mondta: „…a betelelés az nem probléma. Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi." Tapasztalataim szerint eléggé kockázatosnak ítélhető a betelelésnek az ilyesfajta leegyszerűsítése, sokkal inkább az egyre több munka- és időráfordítás jellemzi.

Közmunkában foglalkoznak a méhekkel

Borsod megyében egyedülálló programban vesznek részt egy kis falu, Furta közmunkásai, ugyanis sehol máshol nem foglalkoznak méhészkedéssel. Krucsó Antal polgármester szerint ebben nagy szerepet játszik az, hogy ő már korábban foglalkozott méhekkel.

A szövetkezeti együttműködés megoldást jelentene a méhészeknek

A szövetkezeti formában megvalósuló együttműködés előnyeit, lehetőségeit méltatta Nagy István agrárminiszter a Méhészeti Szövetkezet alakuló ülésén vasárnap, Domonyvölgyben.

A méhcsaládok szaporítása

A méhészetben bármit mond is, az jó – az egyik vizsgázónak mondtam ezt néhány évvel ezelőtt az egyetemen, amikor nem jutott eszébe semmilyen jó gondolat a tételével kapcsolatban. Rögtön felcsillant a szeme és már mondott volna valamit, amikor hozzátettem: viszont meg kell indokolni. Sok más technológiai fogáshoz hasonlóan ilyen a méhcsaládok mesterséges szaporítása is.