Back to top

Száraz nyarak slágernövényei

Tikkasztó nyarainkon parkjaink slágernövényei a kakastaréjok vagy más néven celóziák. Vajon miért csak a parkokban terjedtek el, miért nem találkozhatunk velük az egynyárivirág-palánták kínálatában?

A disznóparéjfélék családjába tartozó celóziák nemzetsége közel 50 egynyári- és évelőfajt számlál. A nemzetség tudományos neve (Celosia) a görög kelosz, égő jelentésű szóból ered, ami a virág lángnyelvre hasonlító színére és alakjára utal.

Celosia argentea var. cristata ’Twisted Mix’
Celosia argentea var. cristata ’Twisted Mix’
Fotó: Floradania
A nemzetség legelterjedtebb változata az ezüst kakastaréj (Celosia argentea var. cristata). Levele zöld, lila és vörös színű is lehet. A virágalak szerint további csoportokra osztották a fajt a botanikusok. A Cristata csoport hajtásvégi virágzatai laposak, szélesek, a kakas taréjára emlékeztetnek. A Plumosa csoport tagjai felálló tollas virágzatot fejlesztenek. E csoport nemesítésére szentelte ideje nagy részét Kováts Zoltán nemesítő. A nemcsak hazánkban, de külföldön is népszerűséget kivívott, zöld és bordó levelű, sárga, narancs, rózsaszín és bordó virágú fajták 30-50 centiméter magasra nőnek, sok oldalelágazást hoznak, tele virágzatokkal.

A celóziák a disznóparéjhoz hasonlóan mélyre hatoló karógyökeret fejlesztenek, amiből kifejlett oldalgyökérrendszer ágazik szét. Ez a záloga szárazságtűrésüknek és részben annak is, hogy nem illeszthetők be a hagyományos egynyárivirág-választékba.

Nagy gyökértömegük miatt kis cserépben rosszul fejlődnek, hosszú palántanevelési idő után érik el a virágzóképes állapotot, addigra pedig cserépben már alaposan felnyurgulnak, olyan esetlenül néznek ki, hogy senki sem venné meg őket, mondják a kertészek, így hát nem is termesztik.

A hazai parkokba ültetett celóziák mindegyike hazai nemesítésű (Celosia ’Narancs Főnix’)
A hazai parkokba ültetett celóziák mindegyike hazai nemesítésű (Celosia ’Narancs Főnix’)
Fotó: Algeier Wendy
A parkfenntartással foglalkozó cégek még fiatalon, virágtalanul ültetik ki a palántákat, amikor még egyáltalán nem mutatósak. Így viszont van idejük jól begyökeresedni. Nyár elejéig nem fordítanak energiát a virágképzésre, viszont júliustól annál szebben és gazdagabban virítanak. Sok oldalelágazást képeznek, remekül bokrosodnak.

Olyannyira jól tűrik a szárazságot, hogy az időnként ránk köszöntő többnapos esős időszak megviseli a töveket.

Magról szaporíthatók. A tollas virágzatokból az érés során folyamatosan hullnak ki az igen apró magok. Februárban vessük, majd a palánták széttűzdelését követően április végén, májusban ültessük a palántákat a virágágyakba, napos helyre, tápdús talajba. A begyökeresedésükig rendszeresen, azt követően ritkábban öntözzük őket.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki milyen műtrágyát?

A világon és Európában is a nitrogén hatóanyagú műtrágyákból termelnek és juttatnak ki a legtöbbet. Az európai felhasználás a jóval kisebb mennyiségben termelt káliumhoz és foszforhoz hasonlóan nitrogénből is alulmúlja a gyártást. Hazánkban is nitrogén hatóanyagból fogy a legtöbb, abból is a kalcium-ammónium-nitrátból. Szerzőink a Faostat-adatokból állították össze a műtrágyapiaci helyzetképet.

Szebb és főleg olcsóbb termények: a bolgárkertészek titka

Az 1800-as évek végén Magyarországra települt, nagyobb, szebb és főleg olcsóbb terményeik miatt sokszor utált bolgár kertészcsaládok sikerének egyik titka az öntözés volt.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Két héttel hamarabb érkezik az őszibarack

Kajszibarackból nagyon gyenge, őszibarackból pedig átlag alatti termés válható idén a kora tavaszi erős fagy miatt - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója, Hunyadi István.

Az idei magyar dinnyeszezon számokban - videó

Idén a görögdinnye várható termésmennyisége 192 ezer tonna lesz, mintegy 5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Pedig az éves dinnyefogyasztás 10 éve fejenként csak 8-9 kilogramm volt, míg mostanában 13-15 kilogrammot eszünk évente.

Növényvédelmi előrejelzés – jégverés után rezezzünk

Terjed az alma- és körtevarasodás, az almamoly folyamatosan rajzik, erősödött a vértetűfertőzés, az őszibarack pedig lisztharmatosodik. Sajnos jég is volt, az érintett ültetvényekben azonnal kezelni kell a sebeket, mielőtt fertőzés súlyosbítja a bajt.

Rohamosan terjednek a pettyesszárnyú muslicák

Rohamos tempóban terjedt el világszerte, és az idei enyhébb, csapadékosabb nyáron Magyarországon is jelentős károkat okozhat a bogyós gyümölcsökben a pettyesszárnyú muslica.

Mégsem tűnik el a magyar málna

Szomorú hírrel volt tele a magyar sajtó néhány napig: eszerint kiveszőfélben van hazánkból a málna. Venyimen rácáfolnak, ahol Rendkívül finom termést hoznak az új nemesítésű málnafajták.

Pillangómentés a nagyvárosokban

A nagyvárosokban csökkenőben van a pillangópopuláció, amit már számos helyen felismertek és megpróbálnak tenni ellene. Bécsi környezetvédők felismerték, hogy az elmúlt években a mezei pillangók populációja nagy mértékben megcsappant, az eredetileg 137 nappali lepkeféléből mára már csak 105 faj található meg. Bécsben még applikáció is készült a pillangómentésre.

Egyre népszerűbb ez az egészséges gyümölcs

Napjainkban az áfonya iránti kereslet folyamatosan növekszik, hiszen a gyümölcs amellett, hogy finom, egészséges is, jól illik az egészségtudatos táplálkozás alapanyagai közé. Jó tudni azonban, hogy hazánkban kevés helyen terem meg. A vásárlók megtévesztésének megakadályozása érdekében a Nébih fokozottan ellenőrzi a hazai boltokban és piacokon eladásra kínált áfonya származását.