Back to top

Száraz nyarak slágernövényei

Tikkasztó nyarainkon parkjaink slágernövényei a kakastaréjok vagy más néven celóziák. Vajon miért csak a parkokban terjedtek el, miért nem találkozhatunk velük az egynyárivirág-palánták kínálatában?

A disznóparéjfélék családjába tartozó celóziák nemzetsége közel 50 egynyári- és évelőfajt számlál. A nemzetség tudományos neve (Celosia) a görög kelosz, égő jelentésű szóból ered, ami a virág lángnyelvre hasonlító színére és alakjára utal.

Celosia argentea var. cristata ’Twisted Mix’
Celosia argentea var. cristata ’Twisted Mix’
Fotó: Floradania
A nemzetség legelterjedtebb változata az ezüst kakastaréj (Celosia argentea var. cristata). Levele zöld, lila és vörös színű is lehet. A virágalak szerint további csoportokra osztották a fajt a botanikusok. A Cristata csoport hajtásvégi virágzatai laposak, szélesek, a kakas taréjára emlékeztetnek. A Plumosa csoport tagjai felálló tollas virágzatot fejlesztenek. E csoport nemesítésére szentelte ideje nagy részét Kováts Zoltán nemesítő. A nemcsak hazánkban, de külföldön is népszerűséget kivívott, zöld és bordó levelű, sárga, narancs, rózsaszín és bordó virágú fajták 30-50 centiméter magasra nőnek, sok oldalelágazást hoznak, tele virágzatokkal.

A celóziák a disznóparéjhoz hasonlóan mélyre hatoló karógyökeret fejlesztenek, amiből kifejlett oldalgyökérrendszer ágazik szét. Ez a záloga szárazságtűrésüknek és részben annak is, hogy nem illeszthetők be a hagyományos egynyárivirág-választékba.

Nagy gyökértömegük miatt kis cserépben rosszul fejlődnek, hosszú palántanevelési idő után érik el a virágzóképes állapotot, addigra pedig cserépben már alaposan felnyurgulnak, olyan esetlenül néznek ki, hogy senki sem venné meg őket, mondják a kertészek, így hát nem is termesztik.

A hazai parkokba ültetett celóziák mindegyike hazai nemesítésű (Celosia ’Narancs Főnix’)
A hazai parkokba ültetett celóziák mindegyike hazai nemesítésű (Celosia ’Narancs Főnix’)
Fotó: Algeier Wendy
A parkfenntartással foglalkozó cégek még fiatalon, virágtalanul ültetik ki a palántákat, amikor még egyáltalán nem mutatósak. Így viszont van idejük jól begyökeresedni. Nyár elejéig nem fordítanak energiát a virágképzésre, viszont júliustól annál szebben és gazdagabban virítanak. Sok oldalelágazást képeznek, remekül bokrosodnak.

Olyannyira jól tűrik a szárazságot, hogy az időnként ránk köszöntő többnapos esős időszak megviseli a töveket.

Magról szaporíthatók. A tollas virágzatokból az érés során folyamatosan hullnak ki az igen apró magok. Februárban vessük, majd a palánták széttűzdelését követően április végén, májusban ültessük a palántákat a virágágyakba, napos helyre, tápdús talajba. A begyökeresedésükig rendszeresen, azt követően ritkábban öntözzük őket.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert-Tech Kertészeti Technikai Kiállítás huszonegyedszer

Kecskeméten, a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán idén is várták az érdeklődő kertészeket a Magyar Kertészeti Háttéripari Egyesület tagjai. Bár a kiállítók és a látogatók száma is elmaradt az előző évekétől, a szakmaiságra nem lehetett panasz. A kertészek ezúttal is hasznos információkkal mehettek haza, és lehetőség volt vásárlásra is.

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.

Mogyoró: bujtványt vagy merisztéma-szaporításút?

Kissé megfeledkeztünk a kevésbé jelentős gyümölcsfajainkról, pedig véleményem szerint manapság mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A mogyorófajtákat köztudottan bujtással szaporított gyökeres sarjakkal telepítették régen és Magyarországon még ma is. A világon azonban több új módszert is kifejlesztettek, amivel a mogyorótermesztés egyes problémái elkerülhetők.