0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tejtermelés tudományos alapokon

A klímaváltozással járó gazdasági kényszer, hogy az állattartó gazdák mind komolyabban számoljanak a nyári hőségnapok következményeivel, és az állattartás tudományos hátterét adó kutatás minél pontosabban feltárja az okokat, a következményeket, és végül, de nem utolsósorban a hőség okozta károk mérséklésének lehetőségeit.

Igencsak időszerű témákat tűzött napirendre a Holstein Genetika Kft. a legutóbbi, Székesfehérváron tartott szakmai napján. Mint Akác Balázs ügyvezető igazgató köszöntőjében rámutatott, a vállalat a fennállása óta folyamatosan arra törekszik, hogy a kor szintjén kiszolgálja a szarvasmarha-tenyésztőket, és ha lehet, a jövőbe mutasson: felvázolja azokat az irányokat, amelyek a következő időkben meghatározzák az ágazat helyzetét, ezen belül a holstein-fríz szarvasmarhák te­nyész­tésének jövőjét.

Nem véletlen tehát, hogy ezúttal a szarvasmarhákat érő stressz­hatások, kiemelten a hőstressz hatásait elemezte a téma egyik nemzetközileg elismert szakértője, majd a digitális technológiák tejtermelésben való alkalmazása került napirendre, azután pedig a kukoricaszilázs hatékony készítéséről hallhattak elő­adást a szakmai napon résztvevő állattenyésztők, gazdasági vezetők.

Számolni kell a klímaváltozással

A hőstressz hatásait, majd az ellene való védekezés lehetőségeit Rodrigo Garcia, a TechMix LLC (USA) szaktanács­adója is­mertette. A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban kell számolnunk vele, hogy állatainkat hőstressz éri, jelentős élettani romlást, illetve termeléskiesést okozva. Különösen igaz ez a nagytermelésű tejelő tehenekre, márpedig a magyar szarvasmarhatelepek túlnyomó többségében laktációnként 11-14 ezer liter tej termelésére képes holstein-fríz tehenek találhatók.

Ilyen körülmények között a termelés hőstressz miatti csökkenése telepi szinten akár sok millió forintban mérhető, nem beszélve az ugyancsak jelentős szaporodásbiológiai károkról.

Az előadó – maga is állatorvos lévén – részletesen ismer­tette azt az élettani folyamatot, aminek következtében kialakul a hő­stressz. Bár a szarvasmarhánál elég széles a semleges hőmérsékleti zóna, az állat komfortzónája ennél szűkebb, -5 C-fok és +10 C-fok között van. A szarvasmarháknak sajátos a hőszabályozásuk: a bendőbeli fermentáció során keletkező hőt használják testük fűtésére. A túlzott hőtermelést a tehén alacsonyabb takarmányfelvétellel vagy csök­kent emésztéssel fékezi meg. Ha már nem tudja kompenzálni a külső hőmérséklet vagy a páratartalom emelkedését, akkor beszélünk hőstresszes állapotról. Ez az állapot általában 25 Celsius-fok fölött következik be.

Hőstressz hatására csökken a takarmányfelvétel és a tejtermelés, továbbá kedvezőtlenül alakul a reprodukció. A tejtermelő tehenek számára különösen nagy terhet jelent az anyagforgalomból adódó hőmennyiségtől való megszabadulás. A nagy termelésű tehenek sok energiát igényelnek a takarmányból, és az anyagforgalmuk is intenzívebb, mivel hatékony emésztést és nagy termelést várunk tőlük.

Kutatásra alapozva

Az előadó hivatkozott a Holstein Genetikával is partneri kapcsolatban álló Lallemand cég széles körű amerikai felmérésére. Ennek során úgy találták, hogy a felmért állományok 86 százalékában a kívánatos 60 százalék alatt van a pihenés közben kérődző tehenek aránya, 61 százalékban emésztetlen szemek találhatók a bélsárban, 72 százalékban jelentős lábvégkárosodás alakul ki, 46 százalékukban 250 ezer feletti a telepi szomatikus sejtszám, és 87 százalékban a kívánatos 1,2 körüli aránynál rosszabb (nagyobb) a tejzsír-tejfehérje arány!

A hőstresszes állapot kifejezésére a hőmérséklet-páratartalom index (angol rövidítéssel THI) szolgál. Egy hat tartományra osztott skála alapján jól meghatározható tünetekből következtethetünk a hőstressz súlyosbodására. A tejtermelési szint növekedésével egyértelmű, hogy a THI alacsonyabb értéktartományában is hő­stressz­ről kell beszélnünk!

Az előadó egy Lance Baum­gard, az Iowa State University professzora által vezetett munkacsoport legújabb kutatásai alapján mutatta be a folyamat egyre inkább feltáruló biológiai hátterét. Elöljáróban: a stresszhelyzetek hatására kialakuló, úgynevezett lyukas bél szindróma következtében a riadóztatott immunrendszer a szervezet működését áthangolja, komoly energia- és kalciummennyiséget vonva el a tejtermeléstől és a reprodukciótól.

A hőstresszes időszakban a megemelkedett testhőmérséklet az egész szaporodási folyamatot negatívan befolyásolja, ennek következtében lavinaeffektus alakulhat ki: a méhbeli állapot, a tüszőfejlődés, a petesejtek érési minősége, a hormonok koncentrációja egyaránt elmarad az optimálistól.

A folyamatok megértésének alapjául az a tény szolgál, hogy hiányhelyzetben meghatározott hierarchia szerint osztja el a szervezet a tápanyagokat a különböző élettevékenységek között.

A legfontosabb az idegrendszer működésének fenntartása, ezt követi a reprodukció, majd az immunrendszer igényeinek kielégítése. Csak ezek után fordít figyelmet a szervezet a tejelválasztásra, majd az izmok, végül pedig a zsírszövet kiszolgálására.

A hőstressz és az ellés körüli tranzíciós időszak jellemzően olyan stresszhelyzetek, amikor ennek a sorrendnek jelentősége van. Mindkét eseményt negatív energiaállapot, testsúlyvesztés, általános gyulladásos reakció és a máj fokozott terhelése jellemzi. Végső soron az állat nem tud a genetikai képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtani. A stresszes állapot következményei között kiemelt jelentősége van a bendő- és vastagbél-acidózisnak.

A kutatások egyre inkább igazolják, hogy az akár pár órás éhezés, az ellés körüli időszak, a hőstressz és az acidózis mind kiváltója lehet a bélfal áteresztővé válásának (leaky gut jelenség). Konkrétan a testhőmérséklet emelkedése, a belső szervek, szövetek környezetében kialakuló oxigénhiány, a vízvesztés, a pH- és az ozmotikus egyensúly felborulása, valamint az LPS endotoxin-koncentrációjának jelentős emelkedése figyelhető meg. A takarmányfelvétel csökkenése azonban – a speciális kísérletben nyert bizonyíték alapján – csak mintegy felerészben támasztja alá a tejhozamvesztést!

Normális körülmények között a bélfal hámjában óriási aktív felszívófelületet képeznek a bélbolyhok. A bélfal áteresztővé válásának az az oka, hogy ezek a képletek éhezés (alacsonyabb takarmányfelvétel), vagy még inkább hőstressz hatására szétesnek. A hámsejteket szorosan összekapcsoló fehérjék kötései oldódnak, és a bél belső lumenéből (a test többi része szempontjából ez külső környezetnek számít) káros mikroszervezetek és anyagok (pl. az egyes baktériumok felületéről származó LPS endo­toxin) jutnak a véráramba, így ezzel a test egészébe. A folyamat nagyon gyors lefolyású, alig néhány órát igényel. Eredményeképpen, a máj révén, aktiválódik az immunrendszer.

Az immunrendszer 70 százaléka a gyomor- és bélrendszerben található, amelynek elképesztően nagy a felülete. Ezt a felületet kellene védeni és épen megőrizni ahhoz, hogy a már említett folyamat ne kezdődjön el. A stressz miatt lecsökkent takarmányfelvétel azonban nem szolgáltat elegendő előanyagot a test összes működési formáját (benne a tejtermelést) fenntartó glükóz termeléséhez. Egy 40 literes termelésű tehén például csak a tejképzéshez 3 kg glükózt igényel. Sajnos az aktiválódott immunrendszer obligát glükózfogyasztóként (War­burg-effektus) minimum 1 kg-ot elvon ebből, továbbá jelentős kalciumigénye is van.

A hőstressz különös – az endotoxinnal is összefüggő – hatásaként ráadásul a száraz­anyagfelvétel csökkenése ellenére fokozódik az inzulintermelés, ami meggátolja, hogy a szervezet a zsírdepóit mobilizálva jusson pótlólagos energiához, így az izmokból kénytelen aminosavakat bontani az energianyeréshez. Az anyagforgalomban, az immunrendszerben és a belső elválasztású mirigyek működésében kialakuló kedvezőtlen válaszreakciók együttese vezet az állat teljesítményének visszaeséséhez. Belátható ezek után, hogy a tejtermelést determináló tejcukor (laktóz) képzése ellehetetlenül a stresszelt állat számára.

Hogyan tudunk ezen változtatni?

Ma már lehetséges az istállólevegő hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása, és technológiától függően meg­oldható a ventilátoros átszellőztetés, az árnyékolás és az állat testfelületének vízpermetezéssel történő hűtése.

Önmagukban ezek már jelentősen mérsékelhetik a hő okozta károkat, de ugyanilyen fontos a takarmányozási megoldások bevonása a technológiába. Mire kell törekednünk a prevenció jegyében?

  • Az egyik legfontosabb cél az állatok hidratáltságának meg­őrzése, vagy – rosszabb esetben – helyreállítása, az elektrolit-víz egyensúly megőrzése! Ennek a bőséges friss és tiszta vízhez való korlátlan hozzáférés a kiindulópontja, de megfelelő takarmány­kiegé­szítők alkalmazásával még többet segíthetünk a tehénnek, hogy megőrizze egészségét, szaporodási teljesítőképességét.
  • Célzott takarmánykiegé­szí­tőkkel minél több takarmány felvételének az elérése.
  • Az intenzív bendőműködés fenntartása!
  • A bendő- és vastagbél-acidózis megelőzése!
  • Mindenféle stresszhatás minimalizálása, a tehénkomfort biztosítása!

Digitális megoldások

Minden állattartó célja, hogy állatai maximális teljesítményt nyújtsanak. De vannak olyan időszakok, különösen nyáron, amikor különböző okok miatt nem hozzák az állatok a tőlük várt teljesítményt. Ezek környezeti és élettani okokkal magyarázhatók. Az már kérdéses, hogy mennyire ismerjük ezeket az okokat, illetve a meghatározó összefüggéseket.

Visszautalva a hőstresszes állapotok kialakulására, még a leggondosabb állattenyésztő is csak a környékén lévő meteorológiai állomás információjára támaszkodhat az időjárási és hőmérsékleti adatokat illetően. Ezek az adatok nagyon fontosak, elemezni is kell őket, de vajon tudjuk-e, hogy a tehén közvetlen környezetében, az istállóban, ahol a tej „előállítása” történik, a termelés valódi helyszínén milyen közvetlen környezeti hatások érvényesülnek?

Márpedig a tehenek folyamatosan termelnek: hatalmas mennyiségű takarmányt dolgoznak fel, sok vért kell áramoltatniuk a tejtermeléshez, amit a környezet vagy segít – vagy hátráltat. Ha csak a hőstressz hatását nézzük, átlagos esetben az állattartó a külső meteorológiai adatokból vonhat le következtetéseket, de bármennyire gondosak vagyunk is, azt nem tudjuk, hogy ezek azt adatok, hogyan realizálódnak az istállóban, milyen értékek vannak a tehén közvetlen környezetében; ezek akár méterről méterre változhatnak – nem beszélve az időbeni lefutásról.

Közismert jelenség, hogy az istálló egy részén csoportosulnak a tehenek, a másik részét pedig elkerülik. Nem tudjuk pontosan ennek az okát, mert nincsenek közvetlen adataink. Van olyan időszak, amikor a tehenek esznek, míg máskor, hasonló napokon alig nyúlnak a takarmányhoz. Elképzelhető, hogy ennek környezeti hatások kiváltotta élettani-etológiai okai vannak, amelyeket még nem ismerünk kellőképpen, mert nincsenek adataink. Érdekes módon az a paradox helyzet állt elő, hogy a tejtermelés technikailag nyomon követett, szinte mindent tudunk róla, de helyszínéről, a termelést befolyásoló közvetlen környezetről korlátozott a tudásunk.

Gyakorlati megfontolásból ilyen helyzetekben fontos szerepe lehet a digitális technológiáknak, más szóval az adat alapú termeléstámogató megoldásoknak. Alföldi László, a Holstein Genetika Kft. és Tarr Zoltán, az Invitech Megoldások Zrt. munkatársa mutatta be azt a fejlesztés alatt álló digitális rendszert, amellyel a két cég – a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-vel együttműködve – próbálja objektív mérésekkel felderíteni az állatok közvetlen környezetét.

Két istállóba szereltek be érzékelőket, amelyek adatait egy bázisállomáson gyűjtik, és eljuttatják őket egy központi szerverre. A szakemberek összehasonlítják, elemzik az adatokat, próbálják megérteni a folyamatokat, újabb összefüggéseket igyekeznek felfedezni – és végül lehetőség van az ezek alapján történő beavatkozásra is. Várhatóan ez a rendszer a telepek mindennapi gyakorlatába is bekerül mintegy előjelzőként, nagy segítséget nyújtva a szakembereknek. A tanácskozáson egyenes adásban kapcsolták a rábapordányi istállót, és megmutatták az elmúlt időszak adatsorait. Különösen érdekes volt a hőmérséklet és a tejhozam alakulásának az elemzése.

Jó példák, jó gyakorlatok

A Bovine BlueLite (BBLP), az egyet­len olyan, egyetemi kutatások során is bizonyított takar­mány­kiegészítő, amely csökkenti a tehén belső testhőmérsékletét hőstresszes körülmények között. Egy trópusi ország – Puerto Rico – egyetemén végzett mérések szerint a BBLP-vel etetett tehenek testhőmérséklete 0,5 C-fokkal alacsonyabb volt a kontroll csoport tagjaiénál. Ez talán nem tűnik túl nagynak, azonban szaporodásbiológiai szem­pont­ból hatalmas a jelentősége! A külső hőmérsékleti görbe lefutását nagy vonalakban követi a rektálisan mért testhőmérséklet, azonban a BBLP hatása éppen a legkritikusabb külső hőmérsékleti tartományban bizonyult a legnagyobbnak.

Egy magyarországi telepen 2016-ban végzett méréssorozat, átlagosan 2,7 kg/tehén/nap tej „megmentését” mutatta ki hőstressz idején úgy, hogy a kezelt csoport (113 tehén) kiinduló termelése megegyezett a kontrolléval, azonban a periódus végére 3,4 kilogramm lett a különbség.

Florida forró, nedves viszonyai között több hónapra 10 százalék alá esik a vemhesülési arány. Arizona száraz forróságában a hűtés hatására 15-20 százalékos szinten tudják tartani a termékenyítések eredményességét. Minnesota mérsékelt (de hazánkénál jóval szélsőségesebb) klímáján ugyan­csak nyomon követhető a reprodukciós visszaesés a nyári melegben. Ez utóbbihoz hasonlíthatjuk a hazai körülményeket.

Spanyolország forró nyarú vidékén az összevont vemhesülési mutatóban (pregnancy rate) a drámai 8,7 százalékot sikerült 12,5 százalékra emelni a BBLP segítségével. Ugyanitt az üres napok száma (szervizperiódus) 19 nappal csökkent.

Nemrég feldolgozták egy 2000 tehenet tartó amerikai tehenészet hároméves szaporodásbiológiai adatsorát. A Tennessee állam kevésbé forró klímájú körzetében található telepen 2015-ben kezdték használni a BlueLite pelletált változatát. A következő évben az alacsony tejár miatti költségcsökkentésnek áldozatul esett a termék, azonban a vemhesülési arány drámai romlása miatt 2017-ben már nem volt kérdés, hogy visszatérjenek a BBLP nyári etetéséhez. Az adatsor szerint mindhárom évben nagyon hasonlóan alakult az átlagos THI (hőmérséklet-páratartalom index) görbe. Mégis, 2016-ban a legnehezebb időszakban 11 százalékra esett vissza a vemhesülés, 10-12 százalékkal elmaradva a „BlueLite-os” évek leggyengébb szintjétől. Ennek kihatását aligha kell magyaráznunk. Ehhez képest szinte másodlagosan a tejtermelésben is sikerült kb. 1,5 literrel mérsékelni a kiesést.

Egy ide kapcsolódó vizsgálati eredmény szerint a BBLP etetése nyáron is 500 fölé emelheti a kérődzéssel töltött percek számát. A nagy termeléshez elvárt 430-450 perces átlaghoz képest a hőstresszes napokon 400 alá csökkent ez a fontos mutató, amikor átmenetileg elhagyták a BBLP etetését!

Összefoglalva, a TechMix vállalat és a vele együttműködő intézetek több évtizedes kutatás-fejlesztési munkájának köszönhetően rendelkezésre áll a stresszes időszakok káros hatásainak jelentős mérséklésére képes termékpaletta: a dercés kiszerelésű, élő élesztőt is tartalmazó probiotikum, a Tri Mic, a probiotikus Tri Start bólusz, az ellés utáni, komplett összetételű YMCP drencs és a por vagy pellet formájú Bovine BlueLite. Ezek – sok hazai gazdaság a megmondhatója – külön-külön is sikerrel alkalmazhatók, de teljes hatás a rendszerszerű használatuktól várható, aminek a térhódítása ezekben az években megfigyelhető.

A rendezvény témájaként kiemelt hőstressz esetében a Bovine BlueLite etetésekor számíthatunk rá, hogy teheneink inni, enni, termelni és szaporodni fognak, a nehéz körülmények ellenére! Ennek alapja a vele elért élettani hatás, amely a bélhám integritását megőrizve, az elektrolit-egyensúlyt, a vízháztartás egyensúlyát segítve megakadályozza az immunrendszer aktiválódását, a testhőmérséklet túlzott megemelkedését, előanya­gokat biztosít a tejcukorképződéshez, mérsékeli a tejvesztést, és végül, de nem utolsó sorban, a minőségi petesejtfejlődés után lehetővé teszi a vemhesülést, valamint a vehem megtartását – különösen a legkritikusabb első 6 napban!

Baktériumok és hőség

Mátyás Dzuró Tímea, a SIL-ALL vállalat képviselője a kuko­ricaszilázs hatékony készítéséről tartott előadást. Kísérletek alapján elemezte az ideális betakarítás idejének megválasztását, a tarlómagas­ság, a szecskahossz, a szemroppantottság, a tömörítettség, a fóliatakarás hatását a tápanyagok megőrzésére, az emészthetőség javítására. Külön érde­kessége volt az elő­adásnak a klímaváltozás és az oltóanyagban használt bak­tériumok életképessége közötti összefüggés kutatásának bemutatása.

A különböző készítményekben lévő baktériumok jelentős része csak egy bizonyos hőtarto­mányban képes dolgozni, 40-50 Celsius-fokon a legtöbbjük elpusztul. Még ha általában alacsonyabb is ennél a környezetük hőmérséklete, annak nagy a veszélye, hogy betároláskor vagy az erjedés során ennél a kritikus hőmérsékletnél melegebb környezettel találkozik a hasznos baktérium.

Tudományos kísérletek alapján sikerült olyan baktériumfajokat és -törzseket kiválasztani, amelyek 50 fokon is használhatók. A két ilyen baktériumot tartalmazó, enzim kiegészítésű Sil-ALL Maize+ készítményt kukorica­szilázs tartósítására fejlesztették ki. Nagy előnye, hogy a két baktérium egymás hatását felerősíti, ezért kifejezetten ajánlott a termék használata szilázs készítéséhez.

A szakmai nap végén a jelen lévő állattenyésztők elsősorban a bemutatott rendszerek, készítmények elérhetőségéről, illetve a digitális rendszer bevezetésének lehetőségeiről érdeklődtek.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság