Back to top

A pálmaolaj bojkottja nem csökkentené a fajpusztulás veszélyét

Az olajpálma-ültetvények 193 súlyosan veszélyeztetett faj, többek között az orángutánok, tigrisek és gibbonok létét fenyegetik. A pálmaolaj bojkottja nem jelentene megoldást a fajok pusztulásának problémájára a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint.

Az élelmiszerekben és kozmetikai szerekben használt pálmaolaj előállítása komolyan veszélyezteti az élővilág faji sokszínűségét, az olajpálma-ültetvények 193 súlyosan veszélyeztetett faj, többek között az orángutánok, tigrisek és gibbonok létét fenyegetik - áll az IUCN jelentésében.

Ha olajpálmát termesztenek a fajokban bővelkedő trópusokon, annak katasztrofális következményei lehetnek a Föld élővilágának faji sokszínűségére. Jelenleg Indonézia és Malajzia a két legnagyobb ültetvényes ország, de mivel növekszik a kereslet, a probléma hamarosan Afrika és Dél-Amerika trópusi régióiban is jelentkezhet.

Az ott szóba jövő területek a veszélyeztetett emlősfajok 54 százalékának és a veszélyeztetett madárfajok kétharmadának adnak otthont.

A pálmaolaj bojkottja azonban nem jelent megoldást a problémára az IUCN szerint. Ebben az esetben ugyanis a növényolaj iránti igények kielégítésére repcét, napraforgót és szóját fognak termeszteni, ezekhez azonban a jelenlegi termőterület kilencszeresére van szükség. A pálmaolaj bojkottjával így akár még súlyosbodhat is a probléma.

Pálmaolaj továbbra is lesz, ezért sürgősen cselekedni kell, hogy fenntarthatóbbá tegyük a termelést.

- mondta Inger Andersen, az IUCN vezérigazgatója. Az egyes országoknak azt kell megígérniük, hogy az új ültetvények létesítése miatt nem fognak őserdőket kiirtani. A fenntartható termelésre tett ígéreteket be kell tartatni, a pálmaolaj használatát pedig csökkenteni kell - véli a szakértő.

A fő felvevő országok India, Kína és Indonézia. Az IUCN az olajpálmát termelő területek nagyságát a világon legalább 250 ezer négyzetkilométerre becsülte.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el azon a termékkörön belül, amelyekkel az EXIM igyekszik bátorítani a hazai mező- és élelmiszergazdaság résztvevőit az exportpiacokra való kilépésre – hangzott el a témában megrendezett szakmai konferencián Bábolnán.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.