Back to top

Természet és ember harmóniája

Mi lehetne nagyobb feladat a „terepi” gyakorlatát megkezdő erdőmérnöknek, mint hogy olyan erdészetnél álljon munkába, ahol az egyetemen tanult szinte minden tudására szüksége van. Változatos erdeivel és sokrétű feladataival a Bakonyszentlászlói Erdészet számomra ilyen kihívás, de legalább akkora ajándék is, hogy rutinos és elhivatott kollégákkal együtt dolgozva sajátíthatom el a szakma csínját-bínját.

Bakonyszentlászlót a történészek szerint – ahogy arra a neve is utal – Szent László királyunk alapította, de a térségben a még régebbi korokból is találtak lakott területre utaló jeleket. A település a 13. században épült Cseszneki Vár birtokrészét alkotta. A vár gyakran cserélt gazdát, míg a 17. században az Esterházyak tulajdona lett. Az egykori uradalmi erdőkben már az 1800-as évektől tervszerűen, üzemtervek előírásai alapján gazdálkodtak, jelenlegi kezelője a Bakony­erdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete.

Az erdészet irodaépülete az egykori Esterházy-kastélyban
Az erdészet irodaépülete az egykori Esterházy-kastélyban
Az erdészet két földrajzi tájon helyezkedik el, mintegy 8200 hektáron: déli, délkeleti területét a Magas-Bakony hegyei és hosszan elnyúló dombjai alkotják, míg északról a Kisalföld síksága határolja. Földrajzi változatossága meghatározza erdőgazdálkodását, területén sokféle erdőtársulás megtalálható, a hegyvidéki bükkösöktől a cseres-tölgyeseken át a homoki erdeifeny­vesekig, mind-mind más gazdálkodást igényel. Területfoglalás alapján a fő fafaj a cser, amelyet a bükk, erdeifenyő, gyertyán, majd a tölgyek és az akác követ. Hegy- és dombvidéki erdeink zömét természetes úton újítjuk föl, a gyengébb termőhelyű síkvidéki homokterületeken mesterséges módszereket is alkalmazunk. Ezen felül, az Alízházi szálaló tömb csaknem 240 hektárján folyamatos erdőborítást biztosító örökerdő-gazdálkodást folytatunk.

Vadászati tevékenységünket is a sokrétűség jellemzi, hiszen az öt magyarországi nagyvadfaj (őz, gímszarvas, dámszarvas, muflon és vaddisznó) mindegyike megtalálható a területünkön, 1995 óta pedig vaddisznóskertet is működtetünk. Az országos viszonylatban is kiemelkedő látogatottságú Cuha-völgyi Kirándulóerdő és Tanösvényen évenként mintegy százezer kiránduló fordul meg.

Ősfenyves

Jelentős természeti érték a Fenyőfő és Bakonyszentlászló községek határait érintő homokvidéken található, megjelenésében és összetételében is különleges erdeifenyő-állomány, melynek őshonossága évszázadok óta foglalkoztatta a szakembereket. Dr. Majer Antal egykori soproni egyetemi tanár Fenyves a Bakonyalján című munkájában részletesen foglalkozik a témával. A Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Területen a gazdálkodást kezelési terv írja elő, csak az abban foglalt korlátozások mentén avatkozhat be az erdészet. A munkát nehezíti, hogy az elmúlt évek aszályos időjárása száradásokat okozott az állományban: az évszázados fenyők pusztulását követő értékmentés és a területek felújítása az elkövetkező időszak nemes szakmai kihívása.

Az erdészet megörökölte az egykori uradalmi erdőgondnokság magpergetőjét Fenyőfőn, és azt kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is üzemelteti, ami országos viszonylatban is ritka.

Az áldozatos munka eredményeként az egykori bányaterületet ma újra szép, fiatal erdő borítja
Az áldozatos munka eredményeként az egykori bányaterületet ma újra szép, fiatal erdő borítja
A bauxitbányászat nyomán

Bakonyszentlászló mindennapjait évtizedekre meghatározta, hogy a térségben az 1960-as évek elején végzett kutatófúrások Európa legnagyobb, mintegy 60 méter vastagságú bauxitrétegeit tárták fel. A fellelt alumíniumérc a kréta korban keletkezett úgy, hogy a szilikátos kőzetből a meleg, trópusi eső és a növényzet fokozatosan kioldotta a kovasavat, és ettől a maradék kőzet egyre dúsabbá vált alumínium-oxidokban.

Ez az anyag karsztgödrökbe mosódva megőrződött, mivel egy új tenger és annak mészkőüledéke befedte. A bauxitkincs fölülírta a Fenyőfői ősfenyves érintett részének védettségét is, és 1984-ben, mintegy 46 hektár erdőterületen megindult a feltárás és a mélyben lencseszerűen elhelyezkedő bauxit bányászata. A fakitermelést, majd évekkel később a – bányagödör feltöltésével,

Magpörgető Fenyőfőn

A magpörgető cserényei és a speciális rosta
A magpörgető cserényei és a speciális rosta
A természetben a tobozok a nap melegének, a szélnek és a levegő páratartalmának hatására kinyílnak és kipottyantják a magot, a magpörgetőben ezeket a tényezőket mesterségesen állítjuk elő és szabályozzuk. A perge­tőszobába – állandó hőmérsékletet tartva – külső fűtéssel meleg levegőt áramoltatunk. A begyűjtött tobozokat egymás fölött elhelyezett, fából készült ládákra, úgynevezett cserényekre terítjük, melyek mozgathatók és cserélhetők. Aljuk dróthálóból készült, így a kipergett fenyőmagok a padlóra hullanak, onnan összesöpörve gyűjtjük be. A kipergett magvakat szárnytalanítani és tisztítani kell. Az erre szolgáló kézi hajtású speciális rostában a szél a magvakat lebegteti, a léha magvakat és a port kihordja, a telt magvakat pedig összegyűjti. Napjainkban erdei- és feketefenyő-tobozokat pergetünk, az így kapott magot az erdőgazdaságnál működő csemetekertekben elvetjük, illetve értékesítünk is belőle.

Vasút a szurdokban

A viadukt pilléreinek kőkockáit a közelben bányászott triász mészkőből faragták
A viadukt pilléreinek kőkockáit a közelben bányászott triász mészkőből faragták
A Bakonyszentlászlói Erdészet területén kanyargó Cuha-patak völgyében áthalad az ország egyik legszebb vasútvonala, amelynek Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakaszát 1896-ban adták át, Vinyétől Veszprémig pedig 2011 óta műemléki védelem alatt áll. A Magas-Bakony vonulatát átszelő Cuha-patak szűk, nagy esésű, helyenként erősen kanyargó szurdokvölgyének terepviszonyai rendkívüli műszaki felkészültséget igényeltek a kor szakembereitől a vasútvonal megtervezéséhez és kialakításához. A vasúti pályát több helyen a meredek hegyoldal szikláinak lerobbantásával alakították ki, három szakaszon pedig alagút fúrására volt szükség.

A munkában egy fiatal mérnök, Gubányi Károly jeleskedett, és az itt szerzett tapasztalatait néhány évvel később kínai vasútépítéseknél kamatoztatta. Ő irányította a Csendes-óceánhoz vezető transz-bajkáli vasút Mandzsúriát átszelő, igen nehéz szakaszának munkálatait.

A Hódoséri Vendégház Vinyétől néhány percre várja a pihenni vágyókat
A Hódoséri Vendégház Vinyétől néhány percre várja a pihenni vágyókat
A vadregényes szurdokvölgy kedvelt kirándulóhely: a patakot többször keresztező gyalogút mentén kiépített tűzrakó helyek, pihenők találhatók, tanösvény­táblák mutatják be a környék élővilágát, de felkereshetjük a hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyéül szolgáló Betyár-barlangot is.

A kirándulóknak szálláshelyet is kínálunk az erdészet területén. A tavaly felújított Hódoséri Vendégházunk Vinyétől néhány percre, gyönyörű és csendes környezetben várja a pihenni vágyókat. Megéri ott néhány napot elidőzni, hiszen a közelben olyan nevezetességek találhatók, mint a Zirci Apátság vagy a Cseszneki Vár, és erdei túrákra indulva is sok a felfedeznivaló: a Likas-kő vagy a Pápalátó-kő a természet különlegesen szép képződményei, az elmúlt korok történelmének nyomait pedig egyebek közt a Pápateszér közelében fekvő Grófi fürdő őrzi. A fürdőt az Esterházy család építtette 1910 körül, s az idősek elmondása szerint a grófkisasszonyok kedvelt szórakozóhelyéül szolgált. Az erdei pihenő ma is alkalmas szabadtéri programokhoz.

Rosta Katalin

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs a Pilisben

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.

Vaddisznóktól félnek Révfülöpön

A belterületen élő vaddisznóállományt úgy lehet felszámolni, ha a búvóhelyét, az élelmét, a víz forrását megszüntetik és az elbozótosodott, elhagyott telkeket felszámolják önkormányzati módszerekkel. A vadásztársaság pedig vadbefogókkal eltávolítja a vadat a belterületekről.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

Természetjáró szálláshelyek

Négykötetes zsebkalauz készült az év elején, hogy segítse a hazai túrázás kedvelőit nem prémium kategóriás szálláshelyet találni. A kis füzetek az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a Magyar Természetjáró Szövetség bakancsos szálláshelyeit tartalmazza.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.