Back to top

Megkeresi a hegyi szitakötő élőhelyét

Több mint harminc éve járja a Keleti-Mecsek erdeit Tóth István Zsolt. A ma már nyugdíjas természetvédelmi őr most a védett fajok előfordulási helyeit térképezi fel a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásából.

A környezet- és természetvédők Natura 2000-es fajokként emlegetik azokat a növényeket és állatokat, amelyek élőhelye veszélyeztetett, egyedszáma csekély, és védelemre szorulnak. Tóth István Zsolt a Natura 2000-es fajokat térképezi fel, a részint Baranya, részint Tolna megyei erdőségek alkotta Kárászi erdőkörzetben - írta a teol.hu.

A bonyhádi, most már nyugdíjas természetvédelmi őr a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásának eleget téve végzi ezt a feladatot.

A Natura 2000-es területek olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot alkotnak, amelyben a természetes élőhelyek, a biológiai sokféleség megóvása a cél. A fakitermelést is ennek figyelembevételével kell végezni.

Fotó: teol.hu

– Az erdészeti hatóság, a fakitermelési tervek összeállításakor, általában tízévente tér vissza egy-egy erdőterületre – mondja Tóth István Zsolt. – Ezt megelőzően járom én be az adott erdőrészt, hogy a tervkészítők figyelembe vehessék az észrevételeimet, javaslataimat.

Tóth István Zsolt vizsgálja, hogy van-e a helyszínen Natura 2000-es faj, s ha igen, mit kellene tenni a megőrzése érdekében. Kézi GPS-szel dolgozik, a koordinátákat rögzítő táblázatokat adja le. Év elején kezdte a Kárászi körzetet: Váralja, Máza, Szászvár, Vékény, Kárász, Magyaregregy és Hosszúhetény erdei tartoznak ide. Csak az eleve Natura 2000-es jelölésű területeket veszi szemügyre, de így is közel ezer erdőrészlet, körülbelül ötezer hektár bejárása a feladat. Nagyjából a felénél tart; november 30. a leadási határidő. Eltekintve egy-két kivételtől, a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzeten belül mozog.

– A munka nehézsége az, hogy a megfelelő időben kell a megfelelő helyen lenni – válaszolja az ezt firtató kérdésünkre. – Amikor a bánáti bazsarózsa virágzik, akkor kell odamenni, ahol valószínűleg van, mert akkor lehet könnyen észrevenni.

Most, ezekben a hetekben a hegyi patakokat járom végig, mert most mozog erőteljesen a fokozottan védett, ritka hegyi szitakötő, melynek eszmei értéke százezer forint. Bemérem az előfordulási helyét, s ott javaslom a favágás mellőzését.

Tóth István Zsolt azt mondja, szereti ezt a munkát, több mint harmincéves tapasztalattal is talál benne érdekességet.

Régebben sokat publikált. A Keleti-Mecsekben száznyolc ritka faj előfordulását írta le. A piacenzai nőszőfű magyarországi jelenlétét elsőként fedezte fel, 1997-ben. Vagy egy idei újdonság: Tolna megyében is van sápadt kosbor. Váralja határában találta meg.

Arra a kérdésre, hogy tapasztalatai szerint mennyire veszik komolyan az emberek a természetvédelmet, azt feleli, ez megoszlik.

– Azt kell mondjam, hogy ha egy védendő faj fennmarad, az általában nem az embernek köszönhető, hanem a vak véletlennek. Az erdőjárókat sokszor a butasággal vegyes kapzsiság vezérli. Kiássák és hazaviszik a szép virágot, ami a környezetéből kiragadva elpusztul. Az orchidea gyökerének például olyan gombakapcsolatai vannak, amelyek nélkül életképtelenné válik a növény.
A szépséggel nem az a dolgunk, hogy levadásszuk a magunk számára, hanem az, hogy mások számára is hozzáférhetővé, élvezhetővé tegyük – hangsúlyozza.

 

Már nincsenek virágzó mezsgyék

Világszerte csökken az erdőterületek nagysága, s ebből adódóan az élőhelyek száma. Az autópályák és az azokat védő kerítések ökológiai folyosókat vágnak át.

A Föld történetében gyakran előfordultak klímaváltozások, de akkor a fajok szabadon vándorolhattak. Most az ember gátolja a mozgásukat. Tóth István Zsolt szerint esetenként még egy ökológiai központ építésének is több a kára, mint a haszna. A vegyszerezés pusztítja a rovarvilágot. Már nemcsak a szántóföldekről szorulnak ki, hanem az azokat elválasztó sávokról is: minden gyomirtózott, sárga, nincsenek virágzó mezsgyék. Szakadozik a tápláléklánc, s csodálkozunk, hogy fogyatkoznak a fecskék.

A szakember szemléletváltást sürget: az önző emberek érdekei helyett a természet érdekei kerüljenek előtérbe!

 

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadludak védelmében nem lehet tűzijátékozni

A tatai Öreg-tavon több ezer vadmadár telel minden évben. A vadludak azonban érzékenyek a zavarásra, és a szilveszteri tűzijátékok már korábban is hetekre elriasztották őket. Amellett, hogy fölösleges stresszt okoznak az állatoknak, az éjszaka megriadó nappali madarak a sötétben nem tudnak úgy tájékozódni, és akár halálos baleset is érheti őket.

Vadászat miatti lezárások Szilvásvárad környékén

A szokatlan novemberi meleg után hétfőtől kezdetét veszi a fagyosabb idő. A meteorológusok szerint vasárnap éjjel megérkezik a lehűlés és akár havas esőre, a magasabb régiókban pedig havazásra is számíthatunk. Érdemes még kihasználni a közelgő napos hétvégét egy őszi kiruccanásra, erdei túrázásra.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

Az arborétum a második otthona

Vérbeli kiránduló izgalmával és ezernyi kérdéssel érkezem az Agostyáni Arborétumba. Amint belépek a nagy székely kapun, a csönd magával ragad. A lombok árnyékában közelítek a kicsi faházikó felé, ahol Rozmann Hajnalka mindig mosolygós arca fogad. Mint vendéget a házigazda köszönt, ő az arborétum vezetője.

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.