Back to top

Megkeresi a hegyi szitakötő élőhelyét

Több mint harminc éve járja a Keleti-Mecsek erdeit Tóth István Zsolt. A ma már nyugdíjas természetvédelmi őr most a védett fajok előfordulási helyeit térképezi fel a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásából.

A környezet- és természetvédők Natura 2000-es fajokként emlegetik azokat a növényeket és állatokat, amelyek élőhelye veszélyeztetett, egyedszáma csekély, és védelemre szorulnak. Tóth István Zsolt a Natura 2000-es fajokat térképezi fel, a részint Baranya, részint Tolna megyei erdőségek alkotta Kárászi erdőkörzetben - írta a teol.hu.

A bonyhádi, most már nyugdíjas természetvédelmi őr a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásának eleget téve végzi ezt a feladatot.

A Natura 2000-es területek olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot alkotnak, amelyben a természetes élőhelyek, a biológiai sokféleség megóvása a cél. A fakitermelést is ennek figyelembevételével kell végezni.

Fotó: teol.hu

– Az erdészeti hatóság, a fakitermelési tervek összeállításakor, általában tízévente tér vissza egy-egy erdőterületre – mondja Tóth István Zsolt. – Ezt megelőzően járom én be az adott erdőrészt, hogy a tervkészítők figyelembe vehessék az észrevételeimet, javaslataimat.

Tóth István Zsolt vizsgálja, hogy van-e a helyszínen Natura 2000-es faj, s ha igen, mit kellene tenni a megőrzése érdekében. Kézi GPS-szel dolgozik, a koordinátákat rögzítő táblázatokat adja le. Év elején kezdte a Kárászi körzetet: Váralja, Máza, Szászvár, Vékény, Kárász, Magyaregregy és Hosszúhetény erdei tartoznak ide. Csak az eleve Natura 2000-es jelölésű területeket veszi szemügyre, de így is közel ezer erdőrészlet, körülbelül ötezer hektár bejárása a feladat. Nagyjából a felénél tart; november 30. a leadási határidő. Eltekintve egy-két kivételtől, a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzeten belül mozog.

– A munka nehézsége az, hogy a megfelelő időben kell a megfelelő helyen lenni – válaszolja az ezt firtató kérdésünkre. – Amikor a bánáti bazsarózsa virágzik, akkor kell odamenni, ahol valószínűleg van, mert akkor lehet könnyen észrevenni.

Most, ezekben a hetekben a hegyi patakokat járom végig, mert most mozog erőteljesen a fokozottan védett, ritka hegyi szitakötő, melynek eszmei értéke százezer forint. Bemérem az előfordulási helyét, s ott javaslom a favágás mellőzését.

Tóth István Zsolt azt mondja, szereti ezt a munkát, több mint harmincéves tapasztalattal is talál benne érdekességet.

Régebben sokat publikált. A Keleti-Mecsekben száznyolc ritka faj előfordulását írta le. A piacenzai nőszőfű magyarországi jelenlétét elsőként fedezte fel, 1997-ben. Vagy egy idei újdonság: Tolna megyében is van sápadt kosbor. Váralja határában találta meg.

Arra a kérdésre, hogy tapasztalatai szerint mennyire veszik komolyan az emberek a természetvédelmet, azt feleli, ez megoszlik.

– Azt kell mondjam, hogy ha egy védendő faj fennmarad, az általában nem az embernek köszönhető, hanem a vak véletlennek. Az erdőjárókat sokszor a butasággal vegyes kapzsiság vezérli. Kiássák és hazaviszik a szép virágot, ami a környezetéből kiragadva elpusztul. Az orchidea gyökerének például olyan gombakapcsolatai vannak, amelyek nélkül életképtelenné válik a növény.
A szépséggel nem az a dolgunk, hogy levadásszuk a magunk számára, hanem az, hogy mások számára is hozzáférhetővé, élvezhetővé tegyük – hangsúlyozza.

 

Már nincsenek virágzó mezsgyék

Világszerte csökken az erdőterületek nagysága, s ebből adódóan az élőhelyek száma. Az autópályák és az azokat védő kerítések ökológiai folyosókat vágnak át.

A Föld történetében gyakran előfordultak klímaváltozások, de akkor a fajok szabadon vándorolhattak. Most az ember gátolja a mozgásukat. Tóth István Zsolt szerint esetenként még egy ökológiai központ építésének is több a kára, mint a haszna. A vegyszerezés pusztítja a rovarvilágot. Már nemcsak a szántóföldekről szorulnak ki, hanem az azokat elválasztó sávokról is: minden gyomirtózott, sárga, nincsenek virágzó mezsgyék. Szakadozik a tápláléklánc, s csodálkozunk, hogy fogyatkoznak a fecskék.

A szakember szemléletváltást sürget: az önző emberek érdekei helyett a természet érdekei kerüljenek előtérbe!

 

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Szarvasoktól hangos az erdő

Szombat este kisvonatra szállhattak mind azok, akik gímszarvasok énekére voltak kíváncsiak. Kora este, 5 órakor a felsőtárkányi állomásról családokkal, baráti társaságokkal megtelt szerelvények gördültek ki a Stimecz-ház állomás felé, ahol az EGERERDŐ Zrt. szakemberei szeretettel fogadták a népes társaságot.

Hörcsöginváziótól szenvednek a gazdák

Továbbra is sok a mezei hörcsög a dél-hevesi településeken, köztük Tarnaszentmiklóson és Tiszanánán is, ahol rengeteg kárt okoznak az apró állatok. Problémát jelent az is, hogy megfelelő területeket találjanak a befogott állatok szabadon bocsátására.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.

Önkéntesek tisztítják meg a Duna-partot és a Gellért-hegyet

A hét végén két fővárosi akció is lesz: szombaton a Gellért-hegyen húznak kesztyűt önkéntesek a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány szervezésében, míg vasárnap a Duna-part megtisztítása lesz a program.

Gyümölcsevéssel a vízpazarlás ellen

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a "vízlábnyom" egy új tanulmány szerint.

Elhunyt a magyarországi természetvédelem atyja

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.

A Prónay-kilátó

2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.

Akkora tűzifahiány várható idén, mint még soha

Egyre tovább gyűrűzik a munkaerőhiány. Az építőipar már elvitt minden munkára fogható embert, így nincs elég fakitermelő. Úgy tűnik, idén akkora tűzifahiány várható, mint még soha. Emiatt a kereskedők azt javasolják mindenkinek, hogy aki teheti, mielőbb szerezze be a téli tűzrevalót, mert ha már most hiánycikk, akkor a szezonban várhatóan még nehezebben és drágábban lehet majd csak hozzájutni.