Back to top

Megkeresi a hegyi szitakötő élőhelyét

Több mint harminc éve járja a Keleti-Mecsek erdeit Tóth István Zsolt. A ma már nyugdíjas természetvédelmi őr most a védett fajok előfordulási helyeit térképezi fel a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásából.

A környezet- és természetvédők Natura 2000-es fajokként emlegetik azokat a növényeket és állatokat, amelyek élőhelye veszélyeztetett, egyedszáma csekély, és védelemre szorulnak. Tóth István Zsolt a Natura 2000-es fajokat térképezi fel, a részint Baranya, részint Tolna megyei erdőségek alkotta Kárászi erdőkörzetben - írta a teol.hu.

A bonyhádi, most már nyugdíjas természetvédelmi őr a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásának eleget téve végzi ezt a feladatot.

A Natura 2000-es területek olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot alkotnak, amelyben a természetes élőhelyek, a biológiai sokféleség megóvása a cél. A fakitermelést is ennek figyelembevételével kell végezni.

tothizs_teol.jpg

Fotó: teol.hu

– Az erdészeti hatóság, a fakitermelési tervek összeállításakor, általában tízévente tér vissza egy-egy erdőterületre – mondja Tóth István Zsolt. – Ezt megelőzően járom én be az adott erdőrészt, hogy a tervkészítők figyelembe vehessék az észrevételeimet, javaslataimat.

Tóth István Zsolt vizsgálja, hogy van-e a helyszínen Natura 2000-es faj, s ha igen, mit kellene tenni a megőrzése érdekében. Kézi GPS-szel dolgozik, a koordinátákat rögzítő táblázatokat adja le. Év elején kezdte a Kárászi körzetet: Váralja, Máza, Szászvár, Vékény, Kárász, Magyaregregy és Hosszúhetény erdei tartoznak ide. Csak az eleve Natura 2000-es jelölésű területeket veszi szemügyre, de így is közel ezer erdőrészlet, körülbelül ötezer hektár bejárása a feladat. Nagyjából a felénél tart; november 30. a leadási határidő. Eltekintve egy-két kivételtől, a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzeten belül mozog.

– A munka nehézsége az, hogy a megfelelő időben kell a megfelelő helyen lenni – válaszolja az ezt firtató kérdésünkre. – Amikor a bánáti bazsarózsa virágzik, akkor kell odamenni, ahol valószínűleg van, mert akkor lehet könnyen észrevenni.

Most, ezekben a hetekben a hegyi patakokat járom végig, mert most mozog erőteljesen a fokozottan védett, ritka hegyi szitakötő, melynek eszmei értéke százezer forint. Bemérem az előfordulási helyét, s ott javaslom a favágás mellőzését.

Tóth István Zsolt azt mondja, szereti ezt a munkát, több mint harmincéves tapasztalattal is talál benne érdekességet.

Régebben sokat publikált. A Keleti-Mecsekben száznyolc ritka faj előfordulását írta le. A piacenzai nőszőfű magyarországi jelenlétét elsőként fedezte fel, 1997-ben. Vagy egy idei újdonság: Tolna megyében is van sápadt kosbor. Váralja határában találta meg.

Arra a kérdésre, hogy tapasztalatai szerint mennyire veszik komolyan az emberek a természetvédelmet, azt feleli, ez megoszlik.

– Azt kell mondjam, hogy ha egy védendő faj fennmarad, az általában nem az embernek köszönhető, hanem a vak véletlennek. Az erdőjárókat sokszor a butasággal vegyes kapzsiság vezérli. Kiássák és hazaviszik a szép virágot, ami a környezetéből kiragadva elpusztul. Az orchidea gyökerének például olyan gombakapcsolatai vannak, amelyek nélkül életképtelenné válik a növény.
A szépséggel nem az a dolgunk, hogy levadásszuk a magunk számára, hanem az, hogy mások számára is hozzáférhetővé, élvezhetővé tegyük – hangsúlyozza.

 

Már nincsenek virágzó mezsgyék

Világszerte csökken az erdőterületek nagysága, s ebből adódóan az élőhelyek száma. Az autópályák és az azokat védő kerítések ökológiai folyosókat vágnak át.

A Föld történetében gyakran előfordultak klímaváltozások, de akkor a fajok szabadon vándorolhattak. Most az ember gátolja a mozgásukat. Tóth István Zsolt szerint esetenként még egy ökológiai központ építésének is több a kára, mint a haszna. A vegyszerezés pusztítja a rovarvilágot. Már nemcsak a szántóföldekről szorulnak ki, hanem az azokat elválasztó sávokról is: minden gyomirtózott, sárga, nincsenek virágzó mezsgyék. Szakadozik a tápláléklánc, s csodálkozunk, hogy fogyatkoznak a fecskék.

A szakember szemléletváltást sürget: az önző emberek érdekei helyett a természet érdekei kerüljenek előtérbe!

 

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamvadó cigarettavég, lángoló aljnövényzet

Ugyan rendszeresen felhívja a figyelmet a katasztrófavédelmi igazgatóság a szabadtéri tüzek megelőzésére, nem telik el úgy nap, hogy lángoló aljnövényzet vagy avar oltása ne adna munkát a tűzoltóknak. Az idén már kétszázhatvan szabadtéri tűzesethez vonultak ki a tűzoltó egységek szerte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Vaddisznóktól félnek Révfülöpön

A belterületen élő vaddisznóállományt úgy lehet felszámolni, ha a búvóhelyét, az élelmét, a víz forrását megszüntetik és az elbozótosodott, elhagyott telkeket felszámolják önkormányzati módszerekkel. A vadásztársaság pedig vadbefogókkal eltávolítja a vadat a belterületekről.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Minden csepp vízért hálásak a madarak nyáron

A kánikula idején nem csak nekünk embereknek, hanem a körülöttünk él ő madaraknak is sok folyadékra van szükségük. A kertben a madarak gyülekező helye lehet egy jól elkészített itató.

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Pillangómentés a nagyvárosokban

A nagyvárosokban csökkenőben van a pillangópopuláció, amit már számos helyen felismertek és megpróbálnak tenni ellene. Bécsi környezetvédők felismerték, hogy az elmúlt években a mezei pillangók populációja nagy mértékben megcsappant, az eredetileg 137 nappali lepkeféléből mára már csak 105 faj található meg. Bécsben még applikáció is készült a pillangómentésre.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

Ki lehet tűnni tömegből a fenntartható gazdálkodással

Ausztria és Németország után Magyarországon is megkezdi működését a GREEN BRANDS független nemzetközi minősítő szervezet. A kitüntető címre többek között fenntarthatóan működő, termelő és szolgáltató, élelmiszeripari vállalatok, kkv-k jelentkezhetnek.