Back to top

Megkeresi a hegyi szitakötő élőhelyét

Több mint harminc éve járja a Keleti-Mecsek erdeit Tóth István Zsolt. A ma már nyugdíjas természetvédelmi őr most a védett fajok előfordulási helyeit térképezi fel a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásából.

A környezet- és természetvédők Natura 2000-es fajokként emlegetik azokat a növényeket és állatokat, amelyek élőhelye veszélyeztetett, egyedszáma csekély, és védelemre szorulnak. Tóth István Zsolt a Natura 2000-es fajokat térképezi fel, a részint Baranya, részint Tolna megyei erdőségek alkotta Kárászi erdőkörzetben - írta a teol.hu.

A bonyhádi, most már nyugdíjas természetvédelmi őr a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásának eleget téve végzi ezt a feladatot.

A Natura 2000-es területek olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot alkotnak, amelyben a természetes élőhelyek, a biológiai sokféleség megóvása a cél. A fakitermelést is ennek figyelembevételével kell végezni.

Fotó: teol.hu

– Az erdészeti hatóság, a fakitermelési tervek összeállításakor, általában tízévente tér vissza egy-egy erdőterületre – mondja Tóth István Zsolt. – Ezt megelőzően járom én be az adott erdőrészt, hogy a tervkészítők figyelembe vehessék az észrevételeimet, javaslataimat.

Tóth István Zsolt vizsgálja, hogy van-e a helyszínen Natura 2000-es faj, s ha igen, mit kellene tenni a megőrzése érdekében. Kézi GPS-szel dolgozik, a koordinátákat rögzítő táblázatokat adja le. Év elején kezdte a Kárászi körzetet: Váralja, Máza, Szászvár, Vékény, Kárász, Magyaregregy és Hosszúhetény erdei tartoznak ide. Csak az eleve Natura 2000-es jelölésű területeket veszi szemügyre, de így is közel ezer erdőrészlet, körülbelül ötezer hektár bejárása a feladat. Nagyjából a felénél tart; november 30. a leadási határidő. Eltekintve egy-két kivételtől, a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzeten belül mozog.

– A munka nehézsége az, hogy a megfelelő időben kell a megfelelő helyen lenni – válaszolja az ezt firtató kérdésünkre. – Amikor a bánáti bazsarózsa virágzik, akkor kell odamenni, ahol valószínűleg van, mert akkor lehet könnyen észrevenni.

Most, ezekben a hetekben a hegyi patakokat járom végig, mert most mozog erőteljesen a fokozottan védett, ritka hegyi szitakötő, melynek eszmei értéke százezer forint. Bemérem az előfordulási helyét, s ott javaslom a favágás mellőzését.

Tóth István Zsolt azt mondja, szereti ezt a munkát, több mint harmincéves tapasztalattal is talál benne érdekességet.

Régebben sokat publikált. A Keleti-Mecsekben száznyolc ritka faj előfordulását írta le. A piacenzai nőszőfű magyarországi jelenlétét elsőként fedezte fel, 1997-ben. Vagy egy idei újdonság: Tolna megyében is van sápadt kosbor. Váralja határában találta meg.

Arra a kérdésre, hogy tapasztalatai szerint mennyire veszik komolyan az emberek a természetvédelmet, azt feleli, ez megoszlik.

– Azt kell mondjam, hogy ha egy védendő faj fennmarad, az általában nem az embernek köszönhető, hanem a vak véletlennek. Az erdőjárókat sokszor a butasággal vegyes kapzsiság vezérli. Kiássák és hazaviszik a szép virágot, ami a környezetéből kiragadva elpusztul. Az orchidea gyökerének például olyan gombakapcsolatai vannak, amelyek nélkül életképtelenné válik a növény.
A szépséggel nem az a dolgunk, hogy levadásszuk a magunk számára, hanem az, hogy mások számára is hozzáférhetővé, élvezhetővé tegyük – hangsúlyozza.

 

Már nincsenek virágzó mezsgyék

Világszerte csökken az erdőterületek nagysága, s ebből adódóan az élőhelyek száma. Az autópályák és az azokat védő kerítések ökológiai folyosókat vágnak át.

A Föld történetében gyakran előfordultak klímaváltozások, de akkor a fajok szabadon vándorolhattak. Most az ember gátolja a mozgásukat. Tóth István Zsolt szerint esetenként még egy ökológiai központ építésének is több a kára, mint a haszna. A vegyszerezés pusztítja a rovarvilágot. Már nemcsak a szántóföldekről szorulnak ki, hanem az azokat elválasztó sávokról is: minden gyomirtózott, sárga, nincsenek virágzó mezsgyék. Szakadozik a tápláléklánc, s csodálkozunk, hogy fogyatkoznak a fecskék.

A szakember szemléletváltást sürget: az önző emberek érdekei helyett a természet érdekei kerüljenek előtérbe!

 

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tetemes bírság fakivágásért

15 ezer font (5,4 millió forint) bírsággal sújtott a brightoni törvényszéki bíróság egy ingatlanbefektetőt, mely engedélye nélkül vágott ki három bükkfát a Londontól délnyugatra fekvő Dorking természetvédelmi területen még 2017 nyarán.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.