A környezet- és természetvédők Natura 2000-es fajokként emlegetik azokat a növényeket és állatokat, amelyek élőhelye veszélyeztetett, egyedszáma csekély, és védelemre szorulnak. Tóth István Zsolt a Natura 2000-es fajokat térképezi fel, a részint Baranya, részint Tolna megyei erdőségek alkotta Kárászi erdőkörzetben – írta a teol.hu.
A bonyhádi, most már nyugdíjas természetvédelmi őr a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásának eleget téve végzi ezt a feladatot.
A Natura 2000-es területek olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot alkotnak, amelyben a természetes élőhelyek, a biológiai sokféleség megóvása a cél. A fakitermelést is ennek figyelembevételével kell végezni.
Tóth István Zsolt vizsgálja, hogy van-e a helyszínen Natura 2000-es faj, s ha igen, mit kellene tenni a megőrzése érdekében. Kézi GPS-szel dolgozik, a koordinátákat rögzítő táblázatokat adja le. Év elején kezdte a Kárászi körzetet: Váralja, Máza, Szászvár, Vékény, Kárász, Magyaregregy és Hosszúhetény erdei tartoznak ide. Csak az eleve Natura 2000-es jelölésű területeket veszi szemügyre, de így is közel ezer erdőrészlet, körülbelül ötezer hektár bejárása a feladat. Nagyjából a felénél tart; november 30. a leadási határidő. Eltekintve egy-két kivételtől, a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzeten belül mozog.
Most, ezekben a hetekben a hegyi patakokat járom végig, mert most mozog erőteljesen a fokozottan védett, ritka hegyi szitakötő, melynek eszmei értéke százezer forint. Bemérem az előfordulási helyét, s ott javaslom a favágás mellőzését.
Tóth István Zsolt azt mondja, szereti ezt a munkát, több mint harmincéves tapasztalattal is talál benne érdekességet.
Régebben sokat publikált. A Keleti-Mecsekben száznyolc ritka faj előfordulását írta le. A piacenzai nőszőfű magyarországi jelenlétét elsőként fedezte fel, 1997-ben. Vagy egy idei újdonság: Tolna megyében is van sápadt kosbor. Váralja határában találta meg.
Arra a kérdésre, hogy tapasztalatai szerint mennyire veszik komolyan az emberek a természetvédelmet, azt feleli, ez megoszlik.
Már nincsenek virágzó mezsgyékVilágszerte csökken az erdőterületek nagysága, s ebből adódóan az élőhelyek száma. Az autópályák és az azokat védő kerítések ökológiai folyosókat vágnak át. A Föld történetében gyakran előfordultak klímaváltozások, de akkor a fajok szabadon vándorolhattak. Most az ember gátolja a mozgásukat. Tóth István Zsolt szerint esetenként még egy ökológiai központ építésének is több a kára, mint a haszna. A vegyszerezés pusztítja a rovarvilágot. Már nemcsak a szántóföldekről szorulnak ki, hanem az azokat elválasztó sávokról is: minden gyomirtózott, sárga, nincsenek virágzó mezsgyék. Szakadozik a tápláléklánc, s csodálkozunk, hogy fogyatkoznak a fecskék. A szakember szemléletváltást sürget: az önző emberek érdekei helyett a természet érdekei kerüljenek előtérbe! |