– Kicsit elkéstek a vadásztársaságok a megelőzéssel, későn állították fel néhol a villanypásztorokat – mondta el Szabó Tamás. A Magosz megyei elnöke hozzátette: keléskor a vaddisznó és a fácán károsító hatását figyelték meg a területén, míg most a szarvasok a hívatlan vendégek a kukoricásban. Szabó Tamás Nagybajomban és környékén 350 hektáron gazdálkodik, tavaly 14 millió forint vadkára volt – írta a sonline.hu. Területei többségét villanypásztorral kerítette be, de gázágyúval is próbálják elijeszteni a vadakat.
A nagybajomi földtulajdonos csaknem 300 hektáron gazdálkodik, huszonöt hektárra vetett idén kukoricát. – Mostanra szinte mindenhol visszarágták a kukoricát, már dolgoznak a szarvasok – tette hozzá Pintér László. Megjegyezte: a területén illetékes egyik vadásztársaság megígérte, hogy segít a megóvásban, de egyelőre még nem történt meg a villanypásztoros körbekerítés. Tudja, hogy több helyen dolgoznak, de hozzá még nem értek oda.
Megjegyezte: bár a kukorica – mint az egyik legjobban vadkárérzékeny növény – vetésterülete az elmúlt években jelentősen csökkent, (100 ezer hektárról 70 ezer hektárra), még mindig az ország legnagyobb kukoricatermelői közé tartozunk. Emellett jelentős a napraforgó és a repce vetésterületeinek térnyerése is.
– A megye magas vaddisznó és viszonylag magas szarvas létszáma miatt helyenként a növény teljes vegetációs ideje alatt indokolt a fokozott védekezés – mondta el Kemeszky Péter. Hozzátette: Jelenleg a legégetőbb probléma az, hogy a szarvasfélék zölden legelik a kukoricát, de mivel a sok eső és a meleg miatt a teljes vegetáció a szokottnál előrébb tart, napokon belül megkezdődik a tejesedő kukoricacsövek károsítása is. Ebben már újra a vaddisznó jár az élen.
A vadászoknak, a földhasználónak kell védekezniük
Kemenszky Péter, a vadászkamara megyei titkára szerint a vadászoknak és a földhasználóknak együttműködve kell a kárt megelőzni és elhárítani, erre a módosított vadászati törvény 78-79. paragrafusai még nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint korábban. A leggyakoribb módszerek a villanypásztoros védekezés, a kémiai szerek kihelyezése, az őrzés, illetve a vadkárelhárító vadászatok szervezése a veszélyeztetett időszakokban és területeken.
