A Seneca Valley vírusfaj (SVV) egy kicsi, burok nélküli (nincs lipidekből álló „burka”) vírus. 2002-ig még a kutatók sem ismereték, akkor, mint a laboratóriumi szövettenyészeteket megfertőző kórokozót azonosították az USA-ban.A vírussal kapcsolatban a legnagyobb óvatosságra intenek a szakemberek, mert a Picornaviridae családba tartozik, ahová két másik, rendkívül fontos betegség, a ragadós száj-és körömfájás vírusa (FMDV) és a sertés hólyagos betegségét okozó vírus (SVDV) is. Az SVV vírus okozta tünetek ráadásul nagyon hasonlóak a ragadós száj és körömfájás klinikai tüneteihez, azoktól csak kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal (PCR vizsgálat) különíthető el.
Az „idiopatikus hólyagos betegség” névvel jelölt kórkép, melyet összefüggésbe hoztak a vírussal, a megfigyelések szerint tavasszal és ősszel alakul ki, ám a kísérletek során a mesterségesen SVV vírussal fertőzött sertéseken nem jelentkeztek a klinikai tünetek. A fertőzöttség természetes körülmények között sem vezet automatikusan megbetegedéshez, amit az is bizonyít, hogy a vírust egészséges sertésekből is kimutatták.
A vírus állatról állatra való terjedésének módja sem teljesen tisztázott, de a csoportba tartozó vírusokra jellemző terjedési formák, azaz a fertőzött állattal való érintkezés, köhögés során keletkező aeroszol képződés, illetve a váladékokkal való érintkezés biztos, hogy szerepet játszik a terjedésben.
Az USA területén Dél-Dakota, Iowa, Minnesota, Észak-Karolina, New Jersey, Illinois, Louisiana és Kalifornia államokban a kórokozó már jelen van, de Ausztráliában, Új-Zélandon, és Brazíliában is megtalálták már a vírust. A terjedést azonban lassítja, hogy kifejezetten érzékeny kórokozóról van szó. A vírus külső környezetben, természetes körülmények közötti nem képes túlélni, ráadásul az olyan általánosan elterjedt fertőtlenítőszerek is hatásosak ellene, mint például a nátronlúg, a nátrium-hipoklorit (HYPO), a 0,2 százalékos citromsav, az aldehidek és az oxidáló szerek. S még egy jó hír: bár a Seneca völgyi vírus körül még sok a kérdőjel, egy dolog már bizonyított: az emberre veszélytelen a kórokozó.
