A szubszidiaritást, valamint a konkrét cselekvési tervek helyett előtérbe kerülő célkitűzések rendszerét hangsúlyozták az Európai Bizottság képviselői Budapesten azon a rendezvényen, amelyen a brüsszeli testület Közös Agrárpolitikát illető javaslatait ismertették részleteiben. A tájékoztató rendezvényre az Agrárminisztériumban került sor szerdán.
A javaslat kapcsán a Bizottság képviseletében felszólaló szakértők megjegyezték: a legfontosabb változás, hogy a tagállamok a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb mozgásteret kapnának a KAP forrásainak elosztásában.
Ilyen célkitűzések között lesz például a fiatal gazdák számának növelése, vagy környezetvédelmi szempontok, amelyekhez világos mutatószámokat is kell kapcsolni. A számszerű vállalások végrehajtását ellenőrzi majd később a monitoring során az Európai Bizottság. A tagállamok azonban súlyozhatnak az egyes problémákra szánt források között, maguk határozhatják meg, hogy milyen stratégia mentén érnék el a kitűzött célokat. A stratégiát előzetesen persze véleményezi Brüsszel, de a részletszabályokba nem szól bele – hangzott el.
A nagyobb mozgásteret biztosító új rendszerben a tagállamok egyedileg dönthetnének arról, hogy – a kereteken belül – mely területekre összpontosítanak. Ezt már korábban is üdvözölték az uniós országok. A Bizottság költségvetésre vonatkozó javaslata szerint ugyanakkor érezhetően csökkenne a Közös Agrárpolitikára fordítható keret, elsősorban a brit kilépés következményeként.