Sertésdizentéria: védekezzünk ellene! Megéri!

Klinikai tünetek

A sertésdizentéria kórokozója a Brachyspira (korábban Treponema, majd Serpulina) hyodysenteriae. A brachyspirák elszaporodásához azonban a normál anaerob bélbaktériumok, elsősorban a Bacteriodes nemzetségbe tartozók, valamint a Fusobacteriumok nélkülözhetetlenek. Ezért a sertésdizentériában beteg sertések béltartalmában a brachyspirák nagy száma mellett a normál bélflóra egyensúlyának felbomlása is megfigyelhető.

A brachyspirát a fertőzött sertések bélsarukkal ürítik és az állatok szájon át fertőződnek. A betegség klinikai tünetekben való megnyilvánuláshoz és terjedéséhez hajlamosító tényezők hatására (pl. zsúfoltság, rossz járványvédelmi, higiéniai állapot, takarmányozási hibák, szállítás, stb.) is szükség van, amelyek részben az állatok ellenálló- képességének csökkentése, részben a betegséget gyakran bevezető dysbacteriális állapot kialakítása révén segítik elő a tünetek megjelenését.

A betegség rendszerint a 10– 16 hetes sertéseknél szórványosan kezdődik, majd tömegessé válik és az egyes falkák többsége megbetegedhet. Leggyakrabban a hizlaldákban, ritkábban az előhizlaldákban, a battériás nevelési időszak végén fordul elő. Átvészelés után bizonyos fokú immunitás kialakulhat, és az állatmozgatás megszüntetésével, valamint jó higiéniai viszonyok teremtésével a falka tünetmentessége fenntartható. Ugyanakkor ugyanaz a falka masszív újrafertőződés, új kórokozó szerotípusok, takarmányozási hibák vagy fogékony állatok bekerülése miatt újra megbetegedhet és a betegségből gyógyult sertések többsége is hordozza és üríti a kórokozót.

A szájon át felvett kórokozó a vastagbél nyálkahártyájának felületén szaporodik el, a nyálkahártya felületes rétegének elhalását okozva.

A megbetegedett állatok először étvágytalanok, később perverz étvágy és nagyfokú szomjúság tapasztalható. A megbetegedett állatok legyengülnek, testsúlyuk csökken, ingadozva mozognak. Az elhullási arány 3-25% között változik, megfelelő gyógykezelés hiányában elérheti a 35%-ot (!) is. A beteg állatok nagyobb része 1-2 hét alatt klinikailag meggyógyul, de az átvészelt állomány termelési mutatói, különösen a testtömeg-gyarapodás és a takarmány-értékesítés jelentősen romlik.

A sertésdizentéria elleni védekezés

A modern sertésfajták genetikai képességeinek minél jobb kihasználása érdekében a sertéságazat már régen felismerte az emésztőszervi betegségek kontrol alatt tartásának fontosságát. A sertésdizentéria kialakulásának megelőzése mentes állományokban a B. hyodysenteriae behurcolásának megakadályozásán, fertőzött állományokban a fertőzési lánc megszakításán, kártételének csökkentése pedig a betegség klinikai tüneteinek kialakulását segítő tényezők kiküszöbölésén, valamint a specifikusan ható gyógyszerek metafilaktikus alkalmazásán alapul. A metaphylaxis az állomány célzott antibiotikum kezelését jelenti, miután az állatok egy részében a klinikai betegséget diagnosztizáltuk, hogy a klinikailag beteg állatokat meggyógyítsuk, valamint megelőzzük a már lehetségesen fertőzött, de tünetmentes, a beteg állatokkal szoros kapcsolatban lévő és veszélyeztetett állatokon a dizentéria tüneteinek megjelenését.

A fertőzött állományokban a legfontosabb a jó higiéniás viszonyok biztosítása, a zsúfoltság és a különböző korú állományok keveredésének elkerülése, az egyszerre telepítés és ürítés, a hatékony tisztítás és fertőtlenítés. A fertőzött állományokban egy metafilaktikus, célzott antibiotikum-kezelés nagymértékben segítheti az állatok védekező rendszerét a már diagnosztizált B. hyodysenteriae fertőzöttség elleni küzdelemben, ezáltal minimalizálhatóak az emésztőszervi tünetek és megelőzhetőek a termelési, valamint a következményes gazdasági károk. A B. hyodysenteriae a kemoterápiás szerek (elsősorban antibiotikumok) széles köre iránt érzékeny, pl. arzalinsav, dimetridazol, tilozin, linkomicin, tiamulin, valnemulin és virginiamicin, de a tilozin és linkomicin ellen egyre több törzs vált Magyarországon is rezisztenssé. Az Egyesült Államok sertéságazata számára már elérhető új antibiotikum, a narazin, in-vitro körülmények között szintén gátolta a B. hyodysenteriae növekedését. Ugyanakkor Spanyolországban általános trend, hogy B. hyodysenteriae érzékenysége csökkent számos antibiotikummal szemben, és az utóbbi 5 évben a sertésdizentéria elleni védekezésben leggyakrabban használt 6 antibiotikum (tiamulin, valnemulin, tilvalozin, doxiciklin, tilozin és linkomicin) közöl a tiamulin, valnemulin, és tilvalozin hatékonysága jelentősen csökkent.

Ezek a kutatási eredmények azt vetítik előre, hogy számos B. hyodysenteriae törzs rövidesen rezisztenssé válhat az ellene széles körben használt legtöbb antibiotikum ellen, ami a betegség kontrollját jelentősen megnehezítheti.

Emellett a tünetek jelentkezésekor fontos a napi takarmányadag csökkentése, a bőséges, tiszta ivóvíz, a padozat újrafertőtlenítése és a tartási, takarmányozási körülmények javítása. A metafilaktikus kezelésekkel (pl. 5-10 napos tiamulin, 3 hetes linkomicin) a betegség által okozott gazdasági veszteségek kétségkívül jelentősen mérsékelhetőek, mivel a hizlalás jövedelmezőségét meghatározó termelési mutatók (napi testtömeg-gyarapodás, takarmány-értékesülés, elhullás, színhúskihozatal) jelentősen javulnak, miközben a kuratív gyógyszerköltség csökken.

Az eddig elvégzett üzemi kísérletek alapján egy sertésdizentériával fertőzött állományban a metafilaktikus antibiotikum- kezelés hatására a hizlalás során a napi testtömeg-gyarapodás átlagosan 3,1%-kal (2,3-3,9%), a színhúskihozatal átlagosan 1,25%-kal (0,7-1,8%) nőtt, míg az elhullások száma átlagosan 28,5%-kal (0-67,7%), a takarmány-értékesülés pedig 0,33%-kal csökkent. Összességében a hizlalási periódus 2,5- 4,2 nappal lerövidült, mivel a nagyobb testtömeg-gyarapodás miatt a hízók hamarabb elérték a vágási súlyt.

A metafilaktikus antibiotikum-kezelés sertésdizentéria elleni alkalmazásának várható gazdasági eredményei egy 10 000-es hízóállományban

Az antibiotikum-kezelés gazdasági elemzése

A metafilaktikus kezelés termelési mutatókra gyakorolt – előzőekben bemutatott – átlagos hatásai alapján megbecsültem a sertésdizentéria elleni antibiotikum- kezelés alkalmazásának állományszinten várható éves gazdasági eredményeit (táblázat). Azt feltételeztem, hogy a kontroll csoport nem kapott antibiotikum kezelést, míg a kísérleti csoportot 5 napon keresztül medikálták sertésdizentéria ellen. Mindkét csoport esetén hizlalási ciklusonként 10 000 hízóba állított süldőlétszámot vettem alapul és a termelési mutatókat (elhullás, takarmány-értékesülés, testtömeg- gyarapodás) egy hizlalási ciklusra vonatkoztattam. A számításoknál a 2016. évi magyarországi átlagos termelési és áradatokkal (sertéstakarmány ára 80 Ft/kg, élősertés felvásárlási ára 375 Ft/kg) számoltam.

A becslés alapján, amennyiben ciklusonként a hízóba állított 10 000 süldő 5 napos antibiotikum- kezelést kap, az egész év során közel 49 millió Ft éves árbevétel-növekedéssel, illetve közel 28 millió Ft-os takarmányozási költségen felüli árbevétel- növekedéssel számolhatunk telepi szinten. Ez leadott hízónként 819 Ft takarmányozási költségen felüli árbevétel-növekedést jelent. Amennyiben a hízónkénti antibiotikum-kezelés költsége ennél kisebb, gazdasági szempontból jó döntés született, mert minden kezelésre költött forint profitot fog eredményezni.

A sertésdizentériától való végleges megszabadulás csak az állományok mentesítésével oldható meg. Ennek leghatékonyabb módszere az SPF technológia alkalmazása, de ahol ez nem lehetséges, a gyógyszeres kezeléssel (pl. tiamulin, valnemulin) való mentesítés a járható út. Ennél a legcélravezetőbb módszer az, amikor a kocákat a fiaztatóba való beállítástól kezdődően egészen a választásig, malacaikkal együtt, hatékony gyógyszerrel kezelik, majd a malacokat a választást követően elkülönítetten nevelik fel.

A kellő odafigyeléssel végrehajtott gyógyszeres mentesítés sikerének valószínűsége 54-90 százalék közötti, és a felhasznált gyógyszerek költsége a jobb termelési mutatókból adódóan 6-12 hónapon belül megtérül.