Back to top

A gyümölcsexport nyerhet a gyenge forinton

Úgy tűnik, a magyar mezőgazdasági termékeket külföldön értékesítő kereskedők tudnak keresni a forint gyengülésével. Ez azonban nem általános, nagyot is lehet bukni az árfolyam változással.

A külföldről behozott zöldség, gyümölcs is többe kerül a gyenge forint miatt, ami jól jön az egyébként is drágább hazai termékek előállítóinak, mert fel tudják venni a versenyt az importtal. Az exportra szállító termelőknek kedvez az elszálló árfolyam, hiszen forintra átszámítva többet kapnak az eurójukért. Igazán jól akkor járnának, ha ez az állapot ki is tartana egy ideig - írja a hvg.hu.

Csúcsáron adtuk el az egyik dinnyeszállítmányt a németeknek, kilónként ötven forintot adtak érte

– ezt egy medgyesegyházi dinnyefelvásárló nyugtázta, de a holnapért azért aggódik. Hogy jövő hétfőn mennyit fizetnek majd, még kérdéses.

Fotó: MTI - Komka Péter

A Békés megyei kereskedőnek valójában fogalma sincs az árfolyamról, mint kiderült, ő maga csak a helyi termelőktől vásárolja fel a dinnyét, és bár több évtizeden keresztül szállított Németországba közvetlenül, az utóbbi években egy szentesi cégen keresztül „küldi” az árut. Ennek a szentesi cégnek euróban fizetett a német ügyfél, a felvásárlónak forintban a szentesi cég, és a felvásárló ebből fizette ki a dinnyetermelőt.

Így jött ki a kereskedőnek a csúcsár, de az is látszik, hogy ugyan nem minden esetben maga a termelő jár a legjobban a gyenge forinttal, de a plusz mindenképpen a magyar félhez kerül.

Évente átlagosan 2,5-3 millió tonna zöldség-gyümölcs terem Magyarországon, ebből 900 ezer-1 millió tonna kerül külföldi piacra valamilyen formában, tehát jó egyharmada exportra megy. Most éppen a dinnyeszezon elején járunk, a piacba belekavart az időjárás, míg a spanyoloknál hidegebb volt tavasszal, nálunk pedig jóval melegebb, így ez is összeért, mint az eper beérése. Mivel a hazai dinnyeszezon a szokásosnál hetekkel korábban beindult, a termelők alig várják, már az, aki exportra is értékesít, hogy a spanyol görögdinnye eltűnjön.

Nagyot is lehet bukni

- Ha csak ősszel fizetnek, ahogy szoktak, akkor addig kellene gyengélkednie a forintnak – mondja egy másik dinnyés, szintén Medgyesegyházáról.

- Bonyolult játék ez – magyarázza a férfi, hogy milyen utakon jut ki például a német piacra az áru. Elmondása szerint vannak cégek, amelyek a célországokban is telephelyeket működtetnek, ők így a külföldi értékesítésért nem fizetnek áfát, aztán vannak azok, akik őstermelőktől veszik az árut, és a visszaigényelt 12 százalékos kompenzációt is zsebre teszik.

Végeredményben nem a termelők járnak jól a gyenge árfolyammal, hanem a kereskedők.

Vannak persze nagyobb gazdaságok, amelyek jobb minőségű dinnyét tudnak előállítani, nagyobb területen, például 30-40 hektárról már jobb üzleteket lehet kötni. A nagyjából 4000 hektáros dinnyeültetvényen a termelők 5 százaléka termel nagyobb volumenben, így ők képesek folyamatosan biztosítani az itthoni áruházak igényeit, és a külföldi piacra is ők tudnak megfelelő minőséget adni.

Fotó: MTI - Komka Péter

- Ha most gyenge is a forint, de októberben fizetnek, akkor meg jó nagyot buktam – magyarázza a helyzet visszásságát az a békési kereskedő, akinek már sikerült a gyenge forint miatt csúcsáron Németországban eladott dinnye után járó pénzt zsebre tenni. Így legfeljebb a beiktatott cég bukhat, ha erősödik a forint.

„Óvatosan bánnak a termelők ezzel az árfolyam ingadozással”

– mondja Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

- Inkább egy 320 forintos árfolyamra állítják be az árakat, mert a 60 napos kifizetési szokások miatt, ha addig visszaerősödik a forint, akkor nagyon megégethetik a szájukat – tette hozzá az elnök. Ezt a szakember persze nem csak a dinnyére mondta, hanem az összes zöldségre és gyümölcsre. Szerinte jobb óvatos duhajnak lenni, mintsem kockáztatni: „Nagyot lehetne nyerni, de bukni is." A hazai piacon viszont jobban megy a magyar áru az import drágulása miatt.

Korábban a magyarmezogazdasag.hu-nak nyilatkozó Raskó György is óvatosságra intett. A gabonaeladással kapcsolatban azt mondta, hogy aki most szeretné leszerződni az új termést, az akkor jár el okosan, ha az exportra szánt mennyiséget euróban fixálja, majd árfolyam-biztosítást köt arra az esetre, ha visszaerősödne a forint.

A hazai piacon máris nyertek a gyenge forinttal

- Korábban a nagybanin mondhatta a felvásárló, ha nem adod olcsóbban, akkor hozom a külföldit – magyarázta a hvg.hu-nak egy homokhátsági zöldségtermesztő gazda. A férfi szerint érezhető a drágulás, legalább 15-20 százalékkal emelkedtek a külföldről behozott zöldségek árai. Korábban sok termelő életét megkeserítette, hogy nem tudta annyira olcsón adni a krumplit, a káposztát, hogy megtérüljön a saját költsége.

Most azzal, hogy a behozott termékért is a 330 forintos árfolyammal kellett üzletet kötni, az import is csak drágábban kerül a polcokra.

Az meg csak később fog fejtörést okozni, hogy az input, a vegyszerek nagy része is import, így azt is drágábban tudják majd beszerezni. Az üzemanyagárak meg már most elszálltak, de a zöldség jól megy most a hazai piacon.

Egyébként a dinnye hazai felvásárlási ára stabil, a full extrás dinnyéért akár 70 forint is fizetnek a felvásárlók. Csak hogy ne legyen túl egyszerű a történet, a dinnyénél még bekavar az is, hogy mennyire van meleg, mert hűvös időben nagyon látványosan csökken a dinnyefogyasztás. Ebben kilóg a sorból a többi zöldség-gyümölcs közül, tehát az ára is mehet lejjebb a „kedvező” forintárfolyam mellett is, ami nekünk jó, a termelőnek meg rossz.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább durvul az amerikai-kínai vámháború

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közleményben jelentette be, hogy 200 milliárd dollár értékű kínai importtermékekre készül 10 százalékos védővámot kivetni.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Ismét akadálytalan a szarvasmarhák és juhok exportja Törökországba

A magyar állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedései nyomán hazánk az idei évben teljesítette az Állategészségügyi Világszervezet kéknyelv betegségtől való mentességre vonatkozó feltételeit.

Nagy az áremelési nyomás a hússzektoron

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot - írta a Világgazdaság az agrárkamara szakértőinek helyzetelemzésére hivatkozva. A becslések szerint legkevesebb 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról, miközben a termék világkereskedelme 8 millió tonnát mozgat meg évente.

Keserédes dinnyeszezon

Nem panaszkodhattak a szezon egyhangúsága miatt idén a magyar görögdinnye-termelők. A korai meleget júliusban erős lehűlés és eső követte, ami a termésmennyiséget és a keresletet is visszavetette, az exportpia­cokon is nagyon nyomott árak alakultak ki. Bár az augusztusi hőségnek köszönhetően megugrott forgalom az árakra is jó hatással volt, ez már nem tudta kompenzálni a korábbi veszteségeket.

Az élelmiszerárak felpörgették az inflációt

Az elemzők várakozása ellenére nem mérséklődött az éves infláció augusztusban, de a maginfláció csökkenése továbbra is az inflációs nyomás hiányát jelzi a magyar gazdaságban - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH kedd reggel kiadott jelentését.

Gyümölcsevéssel a vízpazarlás ellen

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a "vízlábnyom" egy új tanulmány szerint.

Sikeresek a magyar fehérborok a nemzetközi piacon

Bővült az első fél évben hazánk borexportja: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyöngyözőbor és a pezsgő nélkül számított kivitel mennyiségben 79 százalékkal, csaknem 501 ezer hektoliterre bővült, értékben 47 százalékkal, 13 milliárd forintra emelkedett az év első hat hónapjában. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb részét, mintegy 72 százalékát az úgynevezett lédig borok tették ki.

Virágba borultak a szilvafák a kaposmérői háznál

A kaposmérői férfi háza előtt az összes szilvafa virágba borult. A nem mindennapi jelenség a kellemes időjárásnak köszönhető.