Back to top

A gyümölcsexport nyerhet a gyenge forinton

Úgy tűnik, a magyar mezőgazdasági termékeket külföldön értékesítő kereskedők tudnak keresni a forint gyengülésével. Ez azonban nem általános, nagyot is lehet bukni az árfolyam változással.

A külföldről behozott zöldség, gyümölcs is többe kerül a gyenge forint miatt, ami jól jön az egyébként is drágább hazai termékek előállítóinak, mert fel tudják venni a versenyt az importtal. Az exportra szállító termelőknek kedvez az elszálló árfolyam, hiszen forintra átszámítva többet kapnak az eurójukért. Igazán jól akkor járnának, ha ez az állapot ki is tartana egy ideig - írja a hvg.hu.

Csúcsáron adtuk el az egyik dinnyeszállítmányt a németeknek, kilónként ötven forintot adtak érte

– ezt egy medgyesegyházi dinnyefelvásárló nyugtázta, de a holnapért azért aggódik. Hogy jövő hétfőn mennyit fizetnek majd, még kérdéses.

Fotó: MTI - Komka Péter

A Békés megyei kereskedőnek valójában fogalma sincs az árfolyamról, mint kiderült, ő maga csak a helyi termelőktől vásárolja fel a dinnyét, és bár több évtizeden keresztül szállított Németországba közvetlenül, az utóbbi években egy szentesi cégen keresztül „küldi” az árut. Ennek a szentesi cégnek euróban fizetett a német ügyfél, a felvásárlónak forintban a szentesi cég, és a felvásárló ebből fizette ki a dinnyetermelőt.

Így jött ki a kereskedőnek a csúcsár, de az is látszik, hogy ugyan nem minden esetben maga a termelő jár a legjobban a gyenge forinttal, de a plusz mindenképpen a magyar félhez kerül.

Évente átlagosan 2,5-3 millió tonna zöldség-gyümölcs terem Magyarországon, ebből 900 ezer-1 millió tonna kerül külföldi piacra valamilyen formában, tehát jó egyharmada exportra megy. Most éppen a dinnyeszezon elején járunk, a piacba belekavart az időjárás, míg a spanyoloknál hidegebb volt tavasszal, nálunk pedig jóval melegebb, így ez is összeért, mint az eper beérése. Mivel a hazai dinnyeszezon a szokásosnál hetekkel korábban beindult, a termelők alig várják, már az, aki exportra is értékesít, hogy a spanyol görögdinnye eltűnjön.

Nagyot is lehet bukni

- Ha csak ősszel fizetnek, ahogy szoktak, akkor addig kellene gyengélkednie a forintnak – mondja egy másik dinnyés, szintén Medgyesegyházáról.

- Bonyolult játék ez – magyarázza a férfi, hogy milyen utakon jut ki például a német piacra az áru. Elmondása szerint vannak cégek, amelyek a célországokban is telephelyeket működtetnek, ők így a külföldi értékesítésért nem fizetnek áfát, aztán vannak azok, akik őstermelőktől veszik az árut, és a visszaigényelt 12 százalékos kompenzációt is zsebre teszik.

Végeredményben nem a termelők járnak jól a gyenge árfolyammal, hanem a kereskedők.

Vannak persze nagyobb gazdaságok, amelyek jobb minőségű dinnyét tudnak előállítani, nagyobb területen, például 30-40 hektárról már jobb üzleteket lehet kötni. A nagyjából 4000 hektáros dinnyeültetvényen a termelők 5 százaléka termel nagyobb volumenben, így ők képesek folyamatosan biztosítani az itthoni áruházak igényeit, és a külföldi piacra is ők tudnak megfelelő minőséget adni.

Fotó: MTI - Komka Péter

- Ha most gyenge is a forint, de októberben fizetnek, akkor meg jó nagyot buktam – magyarázza a helyzet visszásságát az a békési kereskedő, akinek már sikerült a gyenge forint miatt csúcsáron Németországban eladott dinnye után járó pénzt zsebre tenni. Így legfeljebb a beiktatott cég bukhat, ha erősödik a forint.

„Óvatosan bánnak a termelők ezzel az árfolyam ingadozással”

– mondja Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

- Inkább egy 320 forintos árfolyamra állítják be az árakat, mert a 60 napos kifizetési szokások miatt, ha addig visszaerősödik a forint, akkor nagyon megégethetik a szájukat – tette hozzá az elnök. Ezt a szakember persze nem csak a dinnyére mondta, hanem az összes zöldségre és gyümölcsre. Szerinte jobb óvatos duhajnak lenni, mintsem kockáztatni: „Nagyot lehetne nyerni, de bukni is." A hazai piacon viszont jobban megy a magyar áru az import drágulása miatt.

Korábban a magyarmezogazdasag.hu-nak nyilatkozó Raskó György is óvatosságra intett. A gabonaeladással kapcsolatban azt mondta, hogy aki most szeretné leszerződni az új termést, az akkor jár el okosan, ha az exportra szánt mennyiséget euróban fixálja, majd árfolyam-biztosítást köt arra az esetre, ha visszaerősödne a forint.

A hazai piacon máris nyertek a gyenge forinttal

- Korábban a nagybanin mondhatta a felvásárló, ha nem adod olcsóbban, akkor hozom a külföldit – magyarázta a hvg.hu-nak egy homokhátsági zöldségtermesztő gazda. A férfi szerint érezhető a drágulás, legalább 15-20 százalékkal emelkedtek a külföldről behozott zöldségek árai. Korábban sok termelő életét megkeserítette, hogy nem tudta annyira olcsón adni a krumplit, a káposztát, hogy megtérüljön a saját költsége.

Most azzal, hogy a behozott termékért is a 330 forintos árfolyammal kellett üzletet kötni, az import is csak drágábban kerül a polcokra.

Az meg csak később fog fejtörést okozni, hogy az input, a vegyszerek nagy része is import, így azt is drágábban tudják majd beszerezni. Az üzemanyagárak meg már most elszálltak, de a zöldség jól megy most a hazai piacon.

Egyébként a dinnye hazai felvásárlási ára stabil, a full extrás dinnyéért akár 70 forint is fizetnek a felvásárlók. Csak hogy ne legyen túl egyszerű a történet, a dinnyénél még bekavar az is, hogy mennyire van meleg, mert hűvös időben nagyon látványosan csökken a dinnyefogyasztás. Ebben kilóg a sorból a többi zöldség-gyümölcs közül, tehát az ára is mehet lejjebb a „kedvező” forintárfolyam mellett is, ami nekünk jó, a termelőnek meg rossz.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb jégeső Spanyolországban

Rájár a rúd a gyümölcstermesztőkre Spanyolország Valencia tartományában: július elsején egyszer már letarolt a jég nem kevesebb, mint 11 ezer hektárt, július közepén pedig újabb 4 ezer hektárt tett tönkre.

Lisztéria: nemcsak az üzemben fontos a higiénia!

A fagyasztott élelmiszerek annak idején új távlatokat nyitottak meg a táplálkozásban, így idővel az egész világon keresett termékekké váltak. A nemrégiben kitört lisztériabotrány azonban megingatta a fogyasztók egy részének beléjük vetett hitét. Hogy megalapozottak-e a félelmek, arról Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatósági elnöke beszélt albertirsai üzemük bemutatása alkalmával.

Ízlett a dinnye az Erzsébet-táborokban is

Az Erzsébet-táborokban nyaraló gyermekek idén is nagy örömmel fogadják a friss dinnyét. Az Agrármarketing Centrum Fonyódligeten 1500, Zánkán pedig 2500 kg sárga- és görögdinnyét osztott szét. Volt, aki életében először most evett dinnyét, más azt mondta, hogy ilyen finomat még soha nem kóstolt korábban.

Ki milyen műtrágyát?

A világon és Európában is a nitrogén hatóanyagú műtrágyákból termelnek és juttatnak ki a legtöbbet. Az európai felhasználás a jóval kisebb mennyiségben termelt káliumhoz és foszforhoz hasonlóan nitrogénből is alulmúlja a gyártást. Hazánkban is nitrogén hatóanyagból fogy a legtöbb, abból is a kalcium-ammónium-nitrátból. Szerzőink a Faostat-adatokból állították össze a műtrágyapiaci helyzetképet.

Napozásnál is segítenek a zöldségek, gyümölcsök

A színes zöldségek és gyümölcsök segítik megvédeni a bőrt a napozás káros hatásaitól - mondta Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezetője az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában.

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs a Pilisben

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.

Szebb és főleg olcsóbb termények: a bolgárkertészek titka

Az 1800-as évek végén Magyarországra települt, nagyobb, szebb és főleg olcsóbb terményeik miatt sokszor utált bolgár kertészcsaládok sikerének egyik titka az öntözés volt.

Két héttel hamarabb érkezik az őszibarack

Kajszibarackból nagyon gyenge, őszibarackból pedig átlag alatti termés válható idén a kora tavaszi erős fagy miatt - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója, Hunyadi István.

Több országgal folyik egyeztetés a sertéspestis kapcsán

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Az idei magyar dinnyeszezon számokban - videó

Idén a görögdinnye várható termésmennyisége 192 ezer tonna lesz, mintegy 5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Pedig az éves dinnyefogyasztás 10 éve fejenként csak 8-9 kilogramm volt, míg mostanában 13-15 kilogrammot eszünk évente.