Back to top

Terményszámláló robotok a nemesítők szolgálatában

A növénynemesítők feladata a terméshozam növelése, miközben a fajták ellenállóságát is javítják, hogy azok alkalmazkodni tudjanak a változó éghajlathoz. Ehhez azonban a legjobb, magas hozamot adó génekkel bíró búzaszálakat kell megtalálni a szántóföldeken: mintha tűt keresnének a szénakazalban.

Az Illinois Egyetemen fejlesztették ki azt a robotot, ami segíthet ennek a közmondásos „tűnek” a megtalálásában. A terepi kísérletek során több száz hektárnyi szántóföldön a kutatók maguk keresik az ígéretes génekkel rendelkező egyedeket, és kézzel mérik le az olyan árulkodó külső tulajdonságokat, mint a növény magassága. Ez drága, időigényes, pontatlan, és legfőképpen a célnak nem megfelelő gyakorlat – ugyanis kézzel csupán a terület töredékét tudják felmérni.

- A növényi tulajdonságok vizsgálatához szükséges automatizáció hiánya nehezíti a munkát - mondta Erkan Kayacan posztdoktori kutató a Massachusetts Technológiai Kutatóintézettől (Massachusetts Institute of Technology), a kutatás vezetője.

Nagy kihívás azonban egy olyan robot megépítése, ami képes önállóan elvégezni a számlálást: a szántóföldek óriásiak, az adatok zavarosak lehetnek (ellentétben a minta adatbázisokkal), és a robotnak a növények közötti szűk sorokban kell mozogni, a zöld-tömeg alatti környezetben - tette hozzá.

A kutatás során elkészült 33 centiméter széles, kb. 11 kilogrammos TerraSentia robot könnyen szállítható, kompakt és önállóan dolgozik. Minden egyes növényt tetőtől talpig megvizsgál egy sor (kamera) érzékelő, algoritmusok és a gépi tanulás egyik ága, a mély tanulás segítségével (deep learning). Az úgynevezett „transfer learning” módszerével (ez azt jelenti, hogy a gép a megszerzett tudást egy másik területre is képes átvinni) a kutatók megtanították a TerraSentiának a kukorica növények számlálását mindössze 300 kép felhasználásával.

A kisméretű robotok bárhol bevethetők
A kisméretű robotok bárhol bevethetők
Fotó: TERRA-MEPP Projekt

- Az egyik kihívás, hogy a növények nem egyforma távolságra vannak egymástól, tehát hiba azt feltételezni, hogy a kamera látóterébe csak egy növény kerül bele – mondta ZhongZhong Zhang társ-szerző, a Mezőgazdasági Fogyasztói és Környezetvédelmi Tudományi Főiskola végzős diákja (College of Agricultural Consumer and Environmental Science, ACES).

- Kifejlesztettünk egy módszert, ami a kamera mozgásával alkalmazkodik a növények közötti változó tőtávolsághoz,  és ez elég erőteljes rendszert eredményezett. Így sokféle területen lehet a növényeket számoltatni a robottal, változó tő- és sortávolságnál is, különböző sebességgel.

A kutatómunkát az Amerikai Egyesült Államok kormányügynöksége, az Advanced Research Project Agency-Energy (ARPA-E) támogatta a TERRA-MEPP projekt részeként a Carl R. Woese Genomikai Biológia Intézetben. A robot már elérhető az EarthSense start-up cégen keresztül. A cég technológiájának köszönhetően a robotok fejlett növény-analitikai képességekkel rendelkeznek, és nagyfokú önálló munkára képesek.

A TERRA-MEPP egy olyan kutatási program, mely egy olcsó robotot igyekszik kidolgozni, amely képes a keresett tulajdonságú növények külső (fenotipikus) jegyeinek felismerésére, így azonosítva a legjobban teljesítő példányokat. A projektben az Illinoisi Egyetem a Cornell Egyetemmel és a Signetron céggel közösen vesz részt, az ARPA-E kormányügynökség támogatásával.

 

 

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okosan a földeken

„Nem csak műtrágyát árulunk, hanem okos eszközökkel és megoldásokkal igyekszünk megkönnyíteni a gazdák munkáját”- kezdte előadását Tóth Milena, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója.

Szükség van a „hantrugdosó” agrármérnökre

„A kiállítás kiváló találkozási hely, ahol a termelőkkel lehet a kapcsolatokat ápolni”- magyarázta Nagy Lajos, az IKR Agrár Kft. ügyvezetője, termékeiket is bemutathatják, s rendszeresen testvérvállalatukkal, az Agrotec Kft.-vel közösen állítanak ki. A Bábolnai Gazdanapokat 31. alkalommal rendezték meg, visszatekintve mindig komoly szakmai seregszemlének számított, az ágazat kiemelt ünnepe.

Aprítjuk a metélőket: levélzöldségek betakarítása

A levélzöldségek közé tartoznak a különböző, színben és formában eltérő saláták (fejes saláta, madársaláta, tépősaláta, rukkola), továbbá a spenót, a sóska, a mángold, a kapor, a levélpetrezselyem, a metélőpetrezselyem, a metélőzeller és a metélőhagyma. Betakarításukra speciális vágógépeket alkalmaznak.

Magyarország keményen küzd a GMO ellen

Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.

Nagy István: sürgető a technológia- és gondolkodásbéli változás

Nagy István agrárminiszter is részt vett az Agrárközösség által szervezett innovációs bemutató és gazdanapon, amelynek megnyitóján úgy fogalmazott: olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amikre néhány éve azt hittük, leghamarabb évtizedek múlva lehetnek csak esedékesek.

Digitálisan felkészültebbnek érzik magukat a magyar cégek

Összetettebben látják és felkészültebbnek érzik magukat a digitalizációra a magyar cégek, mint két évvel ezelőtt - mondta Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója a 2018-as digitalizációs kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Az indások beporzására fejlesztett „robot-poszméh” - videóval

A természetes beporzók példátlan gyorsasággal tűnnek el. Ez komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra és a gazdaságra, valamint az állatok és emberek fennmaradására. Mivel számtalan élelmiszer-növény beporzói is a méhek, az eltűnésük az élelmiszertermelést is veszélyezteti.

Kis növények, nagy előnyök

Pillangósok, madáreleségek, cirok- és fűfélék, talajjavító készítmények és forgatás nélküli talajművelő eszközök kerültek terítékre a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének „Alternatív növények, alternatív talajművelés, talajkondícionálás” című konferenciáján.

Ha a fele védett, az egész védett

Hatékonyan vissza lehet szorítani a burgonya fitoftórás betegségét, ha regionális szinten megszervezik, melyik parcellákon teremjenek rezisztens fajták. A teljes régió akkor tekinthető kellően védettnek, ha összességében a termőterület ötven százalékán fitoftórarezisztens burgonyát ültetnek – állítja doktori disszertációjában a Wageningen Egyetem kutatója, Francine Pacilly.

Nyakunkon az Agrár IT

Az agrárterületen tanuló hallgatókból álló Corvinus Agribusiness mottója: Vidék, Fiatalság, Jövő! Így egyértelműen ott volt a diákszervezet helye Bábolnán a SMART Farm konferencián ahol igazán erről a 3 dologról volt szó.