Back to top

Kiderült, miért fontosak a poszméhek

A poszméh populáció alakulása létfontosságú az agrárium és a biodiverzitás szempontjából is.A kisméretű, „virágport pazarló” méhfajok nem képesek hatékonyan pótolni a poszméheket a növények megporzásában és terméshozamának biztosításában egy friss kutatás szerint.

Az USA-ban különféle okok (élőhelyek csökkenése, peszticidek, klímaváltozás, nem natív fajokkal való versengés és behurcolt paraziták, stb.) miatt egyre csökken a poszméhek száma. Fő beporzók lévén a poszméhek fontos szerepet játszanak a növények szaporodásában és az egészséges ökológiai rendszer fenntartásában. Mivel az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken e nagy szőrös méhek száma, egyes kutatók abban reménykedetek, hogy talán a helyi kisebb méhek egyre jobban átveszik a poszméhek szerepét - írta a phys.org.

Azonban egy friss kutatásban kimutatták, hogy bár a kisebb méhek éppoly szorgosan végzik munkájukat, mint a poszméhek, ám nem képesek jól helyettesíteni nagyobb rokonaik tevékenységét, mert több pollent távolítanak el a virágról, mint amennyit magukkal visznek, és ez nem előnyös a növényeknek.

A nektárt kereső poszméhek egyértelműen több pollent szállítanak a virágok között, mint amennyit magukkal visznek, és ami még fontosabb, a szőrös testükön lévő virágporral gyakran látogatják a nőivarú virágokat. Ez nagyon hatékony megtermékenyítést eredményez.

A kis- és középtermetű méhek inkább a hímivarú virágokat keresik fel, több pollent fogyasztanak és vernek le a virágról, mint amennyit a virágok között szállítanak, aminek következménye a nem hatékony beporzás és akár a rossz magtermés.

A kutatás kimutatta, hogy a növények egészséges voltának fenntartásához kevesebb poszméh-látogatás is elég, ezzel szemben a pollent pazarló kisméretű méhek gyakran csökkentik a növények jólétét. Emellett, a pazarlás miatt kevesebb virágport hagynak a poszméheknek hatékonyabb megporzásához is.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldségek és gyümölcsök lekövethetősége

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését, versenyképességének növelését tűzte ki célul a Szent István Egyetem. A pályázati forrásokból megvalósuló K+F projekt fókuszában a kertészeti termékek eredetiségvizsgálata, tárolhatóságának javítása, illetve a hozzáadott érték növelése áll, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra.

Negyedannyi lehet a napraforgóméz Somogyban

Ami a napraforgómézet illeti, nem lesz jónak mondható év az idén Somogyban – mondta Nagy Csaba Zoltán, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója. – E fajtából 6-10 kilogrammnál többet nem tudnak majd kivenni a méhészek egy-egy kaptárból, ami csak a töredéke például a Békés megyei tapasztalatoknak.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Csúcsra járatják a zöldségtermesztést Dubaiban

Két éven belül csúcstechnológiás eljárással termeszthetik a Dubai Nemzetközi Repülőtérről felszálló gépeken felszolgált zöldségeket. A növényeket egy zárt, úgynevezett függőleges farmon állítják majd elő, mely a világ legnagyobb ilyen jellegű üzeme lesz.

A farkasok békülékenyebbek, mint a kutyák

Úgy tűnik, hogy a farkasok jobban kezelik a konfliktusokat, mint a kutyák. A Bécsi Egyetem Messerli Kutatóintézetében fogságban tartott farkas falkákkal és menhelyi kutyákkal végzett kísérletek eredményeiről a Royal Society Open Science tudományos lapban jelent meg publikáció.

Érdemes négy-öt évente cserélni a búzafajta-szortimentet

A biológiai alapok adottak Vas megyében a versenyképes búzatermeléshez – hangzott el a NAK megyei szervezetének szokásos fajtabemutatóján. Itt többek között az is kiderült, hogy szükség van-e vagy sem sok búzafajtára.

Nemcsak az anyjuktól tanulnak a kutyakölykök

A nyolchetes kölyök kutyák egy új feladat megoldását az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek megtanulni - mutatták ki az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói.

Télen is tevékeny méhek Skóciában

Múlt év januárjában Ann Chilcott skót méhész kinézett a nappalija ablakán és meglepetten tapasztalta, hogy méhei vizet szívogatnak az általa kihelyezett itatóból. A mohával és kövekkel kirakott edényt a dolgozók már korábban is látogatták, csakhogy a megfigyelés idején odakint meglepően alacsony, 5 °C alatti hőmérséklet uralkodott.

A bulldogfejű szarvasmarha titka

180 évvel ezelőtt Charles Darwin rácsodálkozott egy rövid, bulldoghoz hasonló fejű szarvasmarha fajtára Argentínában. Sajnos a fajta mára kihalt, azonban egy nemzetközi tudósokból álló csapat a legújabb genetikai és anatómiai technikákat bevetve rekonstruálta, hogyan is nézett ki ez a szokatlan kérődző.