Back to top

Rohamléptekkel épült meg a Hanság-Fertőmenti Tész hűtőháza Csornán

A Vidékfejlesztési Program kertészeteket támogató pályázatai közül gomba- és hűtőházak létesítésére, illetve korszerűsítésére elnyert támogatásból megvalósuló létesítmények közül az országban elsőként a csornai Hanság-Fertőmenti Tész hűtőháza épült meg.

A Vidékfejlesztési Program kertészeteket támogató pályázatai közül gomba- és hűtőházak létesítésére, illetve korszerűsítésére a kormány eddig 18 milliárd forint fejlesztési forrást biztosított, aminek előnyeiből több mint 180 agrárvállalkozás részesül. Ezek közül az országban legelsőként valósult meg a csornai Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet 450 tonna kapacitású hűtőháza, ami rohamléptekkel, hat hónap leforgása alatt épült meg.

Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési államtitkára kiemelte: példa értékű, hogy a Hanság-Fertőmenti Szövetkezet tagjai több mint 15 éve összefogtak, és sikeresen értékesítik közösen terményeiket. Most képesek voltak arra is, hogy fél év alatt a Vidékfejlesztési Program támogatásával, az országban elsőként fölépítsenek egy nagy kapacitású, energiahatékony hűtőházat, ami tovább erősítheti a Tész piaci pozícióját, versenyképességét, lehetőséget nyújt gazdálkodásának bővítésére, és segíti tagjait abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piac pillanatnyi szeszélyének.

A szalagot Kis Miklós Zsolt államtitkár, Családi János tész-elnök és Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja vágta át
A szalagot Kis Miklós Zsolt államtitkár, Családi János tész-elnök és Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja vágta át
Fotó: Pap Edina

A Vidékfejlesztési Program pályázatából nyert közel 150 millió forintos támogatással, az önerővel együtt több mint 256 millió forintos költségvetésű hűtőház a tavaly novemberi alapkőletételt követőn hat hónap leforgása alatt épült meg.

Hét, egyenként 50 és 100 tonna közötti kapacitású, összesen 2110 m3-es, szabályozott légterű hűtőkamrájában egyidejűleg összesen 450 tonna terményt tudnak tárolni,

tájékoztatott Családi János, a Hanság-Fertőmenti Tész elnöke. Az úgynevezett ULO (Ultra Low Oxygen) tárolástechnológia lényege, hogy tárolótér levegőjének oxigén- és széndioxid-tartalmát elvonják, a légteret nitrogénnel töltik ki, amely megakadályozza a romlást okozó oxidációs folyamatok megindulását a zöldség- és gyümölcsfélékben. Ezáltal ezek lényegesen hosszabb ideig, akár 8-10 hónapig is eltarthatók, mint a hagyományos hűtőtárolókban. Ez piaci biztonságot nyújt a Tész tagjai számára, mert nem kell a „földről, nyomott áron eladni” a terményt.

Át lehet vészelni a kedvezőtlen piaci hatásokat, illetve folyamatos áruellátást tudnak biztosítani vevőik számára, emelte ki Családi János.

A létesítményhez szociális blokk, illetve iroda is helyet kap. Energiaellátását a kor és a pályázat követelményeinek megfelelően napelem-rendszer biztosítja.

A létesítmény 150 millió forintos pályázati támogatással, összesen 256 millió forintból fél év alatt épült föl
A létesítmény 150 millió forintos pályázati támogatással, összesen 256 millió forintból fél év alatt épült föl
Fotó: Pap Edina

A Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet 2003 márciusában 35 taggal alakult meg, taglétszáma jelenleg meghaladja az 50 főt.

Vezető termékük az alma és a vöröshagyma, de nagy területen termelik a különböző káposztaféléket, gyökérzöldségeket és konzervipari paprikaféléket is.

Legnagyobb vásárlójuk a Metró üzletlánc, de Győr-Moson-Soprom megye szinte összes iskoláját ellátja iskolagyümölccsel. Tavaly a Tész 592 millió forintos árbevételt ért el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ökológiai gyümölcstermesztés most újra támogatással?

Bizonyos értelemben egyszerűsödött az ökológiai ültetvénytelepítés engedélyeztetési eljárása, azonban maradt még tisztázandó szabályozási kérdés.

Az első félévben 287 milliárd forint támogatást fizettek ki

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elkészítette az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat összegző időszaki jelentését. Ezúttal a 2018. első félévi adatokat összesítették.

Jönnek a digitális okosfalvak?

Jobb infrastrukturális fejlesztések, és a jelenleginél hatékonyabb forrásbevonás kell a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez – hangzott el az Okosfalvak konferencián Gödöllőn.

Mi kell az agrárexport fejlesztéséhez?

Az agrárexport továbbfejlődésének alapját elsősorban a termelés hatékonyságának növelése és a termékválaszték modernizálása jelenti. Ehhez nélkülözhetetlen a technológiai fejlesztés, a digitalizáció, a tudásátadás és az innováció ösztönzése - hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára Miskolcon tartott előadásában.

Az önrész menti meg a vidékfejlesztési büdzsét

A tagállami önrész növelésével maradhat szinten a vidékfejlesztési források összege a következő uniós ciklusban – mondta el Mezei Dávid helyettes államtitkár szombaton Kiskunhalason.

Késik a támogatások kifizetése

Azonnali kormányzati segítséget kérnek a bajba jutott termelői csoportok. A gazdálkodók együttműködésén alapuló szerveződései jó ideje várnak az európai uniós forrásból finanszírozott működési támogatások kifizetésére. Időközben azonban kimerültek a termelők tartalékai, a csoportokat a megszűnés fenyegeti.

Fórumokon tájékoztat a NAK és a MÁK a VP-s kifizetésekről

A rendezvénysorozat célja, hogy a kedvezményezetteket tájékoztassa a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatások kifizetési igényléséről. Az érintettek tájékozódhatnak a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó szabályokról valamint a legfontosabb gyakorlati tudnivalókról is.

Főleg párlatként fogyasztják a rengeteg szilvát Szerbiában

Kína és India után Szerbia a világ harmadik legnagyobb szilvatermelő országa. Az éves termelés eléri az 500 ezer tonnát. A termés nagy részéből gyümölcspárlat, rakija készül.

Rákaptak a Szigeten a halakra!

Egyebek közt pontychips-szel és harcsafasírttal várták az idei Sziget Fesztivál látogatóit a "Kapj rá!" standon, amely nyolc napig hirdette a halfogyasztás fontosságát s az abban rejlő megannyi lehetőséget a fiatalok számára. Az akció ugyanakkor hamarosan újra megtalálja őket - ezúttal immáron az online térben.

Közös Agrárpolitika 2020: mi vár ránk a következő ciklusban?

„Közös Agrárpolitika 2020 után – Segíti vagy hátráltatja a gazdákat az új közös agrárpolitika?” címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői hangsúlyozták, hogy a támogatáspolitika európai szinten ne változzon, a magyar gazdák pedig legalább a korábbi szintű forrásokat kaphassák meg.