Back to top

Példamutató gazda Nagykőrösön

Kustár Tamás 1800 hektáron gazdálkodik Nagykőrösön, és 100 gazdát integrál. Pályája jókora vargabetűt írt le, amíg ebbe az irányba fordult, ugyanis eredetileg építőmérnök a végzettsége. Ám a tanulást azóta sem hanyagolja.

Kustár Tamás később acélszerkezeti szakmérnöki diplomát szerzett, de ez is kevés volt neki, úgyhogy 1999- ben beiratkozott a Ceglédi Török János Mezőgazdasági Technikumba, ahol levelezőn technikusi oklevelet szerzett. Ugyanis menet közben gazdálkodásra adta a fejét. A mai napig érezhető, mennyire fontosnak tartja, hogy ehhez is meg legyen a felkészültsége. A tanulást azóta sem hanyagolja. Vásárolja a szakkönyveket, és mint lapunknak elmondta, sokat tanult Bálint gazda tévéműsorából, azt a világért ki nem hagyta volna. Napjainkban kicsit keserű a szájíze, mert akikkel 2014-ig alpolgármesterként együtt dolgozott, most már agrárbárózzák. A szó jelentését nem nagyon érti, elvégre ő reggel 7-től este 7-ig egyfolytában dolgozik, és 25 év után került olyan helyzetbe, hogy Audit vásárolhasson.

Kustár Tamás: a profitnak mindenkit szolgálnia kell, aki a létrehozásában részt vett
Az Olasz-Kustár Farmer Kft.-t 25 éve alapították. Kustár Tamás példáját azért tartjuk követésre méltónak, mert 1800 hektárjából 500-on öntözéses gazdálkodást folytat.

A hagyományos növénytermesztés mellett zöldségtermesztéssel, azon belül 100 hektáron ipari paradicsom előállításával, 150 hektáron csemegekukorica termesztésével, valamint zöldborsótermesztéssel foglalkozik a Bonduelle számára.

Ezen kívül egy másik cége, a Toldi Kft. 500-as tejelő tehenészetet működtet. Ezekhez összesen 50 alkalmazottat foglalkoztat. Az általa integrált 100 gazdának szolgáltatásokat nyújt, a terményeiket felvásárolja, esetenként a könyvelésüket is ő intézi. Ez további 700 hektárt fed le.

Családi háttere eleve mezőgazdasági tevékenységre predesztinálta, bár úgy emlékszik, gyerekkorában nem nagyon rajongott iránta. Hamar félárvaságra jutott. Kilencévesen veszítette el édesapját, de emiatt a korábban is kertészkedő famíliának még fontosabb bevételi forrásává vált a háztáji. Kellett a pénz a tanuláshoz, a továbbtanuláshoz, és anélkül jóval nehezebb lett volna minden.

A rendszerváltozással nagy változás következett be Kustáréknál: a kárpótlással földet szereztek vissza a részarányból, amit eleinte vállalkozókkal műveltettek meg. Az első nagy elhatározás 1994-ben érlelődött meg Kustár Tamásban, amikor a betakarításra 3 kombájnt kértek. Ezek 10 órára érkeztek meg, és a vezetőik először is szépen komótosan hozzákezdtek a kijavításukhoz. Ő természetesen erre is fizette az órabért, de nagyon nem tetszett neki. Ebből jutott arra az elhatározásra, hogy a saját lábára kell állni, és ahogy lehet, fejleszteni a gazdaságot. Eleinte csupán 100 hektáron foglalkozott hagyományos növénytermesztéssel, amiben volt árpa, kukorica és búza. Csakhogy már ebben az első évben vetőmagbúzát állított elő, a GK Góbét, a szegediek számára.

Az indulástól 2014-ig exponenciális volt a gazdaság fejlődése, fogalmaz mérnökhöz illő módon. Az első saját raktárát 1998-ban építette, a következőben készült el a szárító és a tisztító. Ettől kezdve már szolgáltatásokat is tudott nyújtani.

A következő nagy ugrásnak az öntözés 2004-es fejlesztését tartja, amikor is 200 hektáron kezdtek el részben lineárral, részben dobos öntözőberendezéssel dolgozni.

Ma az általa művelt 1800 hektárból – ebből 1100 hektár a sajátja – 500 hektár már öntözhető; ott nem kell többé nézni az eget, hogy mikor jön az eső. A területe humuszos homok, aminél a víz és a talaj vízmegtartó képessége a szűk keresztmetszet. Ha itt 2 hétig nem esik az eső, az már súlyos aszályt jelent, ami óhatatlanul terméskiesésben nyilvánul meg. A Műszaki Egyetemen tanult ugyan vízépítést, de a végső döntést a 2003-as nagy aszály érlelte meg benne. Az öntözésfejlesztés azóta is vesszőparipája.

A számok embereként maga is meg tudta határozni, hogy mennyi vízre van szüksége, de azért kapcsolatba lépett a szolnoki vízügyi tervezőkkel. Az öntözést kizárólag csőkutakból oldja meg, egy-egy ilyen kút 30- 40 hektárt tud vízzel ellátni. Az öntözés hatására gyorsan megváltozott addigi egysíkú növénytermesztése. A Bonduelleel már 2005-ben fölvette a kapcsolatot, nem is akárhogyan: már beletöltötték a szemes kukoricának valót a vetőgépek tartályába, amikor a konzervgyáriak lélekszakadva megérkeztek: „Szedjétek ki, itt a csemegekukorica vetőmagja, ezt vessétek, nekünk ez kell!” Így is tettek, mert képesek voltak öntözni; márpedig Nagykőrösön ez a csemegekukorica termesztésének előfeltétele.

Ipari paradicsom 100 hektáron, azaz 1 négyzetkilométeren
Az öntözés később más növényeknél is éreztette jelenlétét. Csemegekukoricát 400 hektáron termesztettek fő- vagy másodvetésben, és szintén így termeltek cukorrépát a szolnoki cukorgyárnak, amíg azt be nem zárták. A gyár bezárását követően még évekig kaptak pénzt azért, hogy felhagytak a termeléssel, de ez az egész dolog valahogy idegennek bizonyult az immár igazi gazdává vált Kustár Tamás számára. Próbálkoztak, kísérleteztek többféle növénnyel, amiből kiderült, hogy a szója még öntözve sem szereti ezt a vidéket, a száraz babot pedig alighanem „büntetésül” adja ki a Bonduelle, mert az egy darabig szép, de aztán mindent elnyom a gyom, és a végén termés nincs egy szál se.

Ha mai szemmel nézzük, akkor 2007-ben újfent az intenzív gazdálkodás irányába lépett tovább a gazdaság.

Akkor vásárolták meg a Toldi Kft.-t, 500 holstein-fríz tehénnel. Ezek 305 napos laktációs teljesítménye 9500 kilogramm felett van, és egy-egy tehén 2,5 laktációban termel.

Bár Kustár Tamás sokat tanult a mezőgazdaságból az elmúlt negyed században, de azért minden alkalommal hozzáteszi a véleményéhez, hogy ebben és abban a dologban ki segített neki a legtöbbet, kiben bízhatott meg. Egyre erősödően azt éreztem rajta, hogy bár ő is mindent tökéletesen tud, de abban különbözik a legtöbb földművestől, hogy tisztában van vele, kitől kell kérdezni – és a választ feltétlenül el is fogadja.

Ismerem-e Szőnyi Viktort, a nyíregyházai szaporodásbiológust, aki minden hónapban felkeresi őt, csakúgy, mint 30-40 tehenésztársát, kérdezi. Az ő szakmai hozzáértése nyomán jutott el odáig, hogy az első vemhességet a korábbi 15-16. hónapról a 13. hónapra hozták előre, így a tehenek már 22 hónaposan borjat hoztak. A telepen egyébként az Afikim irányítási rendszert tartja a leglényegesebb dolognak, ami mindent tud: napi rendszerességgel figyeli a tehenet, a termelést, a tőgy állapotát, az állatok testsúlyát, és ezeken kívül még sok paramétert. A teheneket pedométerrel szerelték fel. Az Afikim licensze 4 évig érvényes, majd újra meg kell vásárolni. Nem töpreng, meg fogja hosszabbítani, mert tapasztalatai szerint neki ez előnyös. Az irányítási rendszer szinte minden létező dologról informálja a telep vezetőjét. A fejési görbéből rögtön kiderül, ha a fejőgulyás akár idegességből, akár kapkodásból hibát vét, mert az eredménye rögtön megjelenik a számítógép monitorán.

Az Olasz-Kustár Farmer Kft. és a Toldi Kft. együttes árbevétele ma 1,5 milliárd forint. Az alkalmazottak száma 50 fő, akik közül 22-en dolgoznak a növénytermesztésben és a kertészetben, 28-an pedig a tejágazatban.

A szokásos panaszkodás, fitymálás helyett Kustár Tamás meglepő dolgot állít: nála a munkaerő minőségében javult. Hibáznak ők is, de mindannyian érzik a felelősségüket.

Egy-egy hibáért még senkinek nem veszik le a fejét, mert azt is tapasztalja, hogy a dolgozói sok-sok hasznos dologra tudják felhívni a gazda figyelmét. Érződik rajtuk is a gazdaszemlélet, és náluk nem túl nagy a fluktuáció az alkalmazotti körben. Előfordul, hogy van, aki 3 hónap múlva, másvalaki 1 év múlva mégiscsak visszakéredzkedik, hogy itt szeretne dolgozni. Ebben nyilván közrejátszik, hogy idén januárban új, minőségalapú bérezést vezetett be: ha valaki jól dolgozik, akkor minden negyedévben kap kiegészítésként 1 havi bért.

A tejelő tehenek kényelmét Raschel-hálós árnyékolás szolgálja
Aztán ott az integráció, amiben még 100 emberrel dolgozik együtt, ahol 100 kisebb gazdának segít a saját lehetőségeivel. Ez akkor kezdődött, amikor 1990-ben beindította a szárítóüzemét. Akkor nagyon sokan fordultak hozzá. Körülbelül 3-4 ezer tonna szemes terményt tudott befogadni és jó minőségben leszárítani annak idején. Manapság is olyan kíméletesen dolgozik, hogy még a libatartók is nála vesznek szemes kukoricát, pedig ők igazán igényesek.

Az integráció immár 20 éve működik. Kustár Tamás rövid gondolkodás után így összegzi ennek a húsz évnek a történetét: „Ez alatt az idő alatt mi senkinek maradtunk adósai, mindent maradéktalanul kifizettünk, úgy, ahogy az illik, ahogy a tisztesség azt megkívánja.”

Ez az a munka, tehát az integráció irányítása, amit semmilyen körülmények között nem enged át másnak, ezt maga felügyeli, hogy gond, vita még véletlenül se keletkezhessen. Segít neki – főleg a könyvelésben – 4 munkatársa, de az biztos, hogy még akkor is kifizették az integrációban részt vevő kisebb termelőket, ha ők erre ráfizettek. Csináljunk hát kasszát: mije van ma Kustár Tamásnak? Ugye a nulláról indult, még ha a kárpótlásnál kapott is vissza földet. Ezzel szemben ma már van 15 ezer tonnás raktára és 500 hektár öntözéséhez 4 lineár és 17 dobos öntözőberendezés. A betakarítógépekből elég széles a skála, mert a 8 kombájn közül 3 szolgálja gabona betakarítását, van két 2 silózó, 2 dolgozik az ipari paradicsom betakarításában, és van még egy csemegekukorica betakarító kombájnja is. A legnagyobb értéknek mégis a humán oldalt tartja. Az elmúlt 25 évben nála dolgozók – és főleg akik 1999-től kezdve vele dolgoznak és még nem érték el a nyugdíjkorhatárt – ma is mind a kft. alkalmazottai. Valahogy végig érződött a hangulaton, hogy a szokásos alá- és fölérendeltség Kustár Tamáséknál sokkal inkább a kollegialitásban nyilvánul meg – miközben az ő tulajdonosi- vezetői privilégiumát még csak véletlenül sem kérdőjelezik meg. Nyári gyakorlatos, első éves középiskolások töltötték ott a kimért penzumot, 20 nap alatt összesen 42 órát kell dolgozniuk. De a gyerekek már jelezték, hogyha végeznek, szívesen jönnének ebbe a kft.-be dolgozni, mert itt olyan jó a hangulat. A 22 főből hét 30 évesnél fiatalabb, de nem gyakorlatlanok.

Műszaki mérnökember, de ma már ízig-vérig gazdász. Azt mondja, olyat hozott létre, amiben mások is jól érzik magukat. Neki a profit nem mindenható: elvárja magától, hogy az eredmény azokat szolgálja, akik vele együtt részt vettek a létrehozásában. Fejleszteni akar, a 10 éves programja 2 milliárd forint beruházást irányoz elő. Kiemelkedő sikere után érdeklődtem. Van, és erre nagyon büszke. Dolgozik nála olyan 20 éves fiatalember, aki a születésekor oxigéntúladagolás miatt károsodott. Sokat kellett vele együtt dolgozni, segíteni neki, de megérte, mert ma erre a sérült emberre rá lehet bízni a kombájnt, hogy arasson. Ez nyugtatja meg Kustár Tamás keresztényi lelkületét, ez annak az igazolása számára, hogy nem csak a gazdaságpolitikának tud követendő irányt mutatni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kőzetgyapot, kókuszrost, netán farosttal kevert tőzeg? Melyiket válasszuk?

A talajt helyettesítő közegeken való termesztés leghasznosabb előnye, hogy kiküszöbölhető az összes talajból eredő gond. Kizárhatók a talajból eredő fertőzések, a káros sófölhalmozódás és a leromlott talajszerkezet sem rontja a termesztés eredményeit. Nem mellesleg a közeges termesztéshez társított klímaszabályozással, tápanyag-utánpótlással elérhető termésátlag túlszárnyalja a talajban elérhetőt.

A mezőgazdaság teljesítménye is segítette a GDP növekedést

Kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. A bruttó hazai termék (GDP) 5,0 százalékkal nőtt ebben az időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eredményhez a mezőgazdaság is hozzájárult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. A mezőgazdaság mely területe volt ennyire sikeres - kérdeztük a szakminisztériumtól?

Franciaország betiltja a metám-nátriumot

A francia élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi kormányügynökség az emberi egészségre és a környezetre ártalmasnak nyilvánította, és javasolta a metám-nátrium hatóanyagú készítmények forgalmazásának betiltását, miután Nyugat-Franciaországban több gazdálkodó, illetve a gazdaságok szomszédságában lakó emberek légúti mérgezést szenvedtek a hatóanyag használata után.

A növényorvosokon is múlik a mezőgazdaság jövője

Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol a résztvevők nagy tapssal fogadták annak bejelentését, hogy a növényorvosok szaktudását, munkájuk jelentőségét szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.

Földbe kerültek az első komlótövek Kastélyosdombón

Több mint két évtized után újra termelnek hazánkban komlót. A sör egyik ízesítő anyagaként szolgáló növény nagyüzemi termesztését Kastélyosdombón kezdték el.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Újra lehet nevezni a legszebb konyhakertekkel

2019-ben is folytatódik az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, és mind több települést és kertészkedőt megmozgató "A legszebb konyhakertek" – Magyarország legszebb konyhakertjei országos program. A jövő évi, immár a hetedik országos program kiemelt témája: Tájfajtákat, saját megőrzésű régi fajtákat a kertekbe!

Mi áll az extrém időjárás hátterében, és hogyan úszta meg a kukorica?

Kirívó aszály, hőség és egyéb időjárási anomáliák jellemezték az idei évet Nyugat-Európában, ami rányomta a bélyegét a terméseredményekre is. A jelenlegi helyzetből a jelek szerint a kukorica került ki győztesen.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

A biológiai sokféleség megőrzendő érték

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. Rendkívüli értéket jelentő haszonnövény fajtáink és állatfajaink hosszú évszázadok alatt, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyok között alakultak ki - fogalmazott Farkas Sándor Eisenstadtban.