0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Aratóünnepek országszerte

Javában tart a betakarítás az országban, így itt az ideje feleleveníteni, hogyan is arattak elődeink. A kézi aratás hagyományait számos helyen aratóünnepeken mutatják be, ahol a kaszálás és cséplés mellett ízletes falatokat is kóstolhatnak az érdeklődők.

Elődeink hagyományait elevenítették fel a kunszállási Aratóünnepen

A kézi aratás hagyományait elevenítették fel szombaton Kunszálláson, ahol második alkalommal rendezett Aratóünnepet a helyi Csűrcsavaró Néptáncegyüttes – tudósít a baon.hu.

A hagyományőrző esemény a szerszámok, a gabonaföld és az aratómunkások megáldásával kezdődött.

A népviseletbe öltözött aratók számos vidám hagyományt is felelevenítettek, bemutatva ezzel, hogy a kemény munkát hogyan tették elviselhetőbbé elődeink.

A kaszálás mellett a cséplés folyamatát is megismerhették az érdeklődők, a kicsépelt gabonát a Magyarok Kenyeréhez ajánlották fel a szervezők. Míg az aratók dolgoztak, a szakácsok elkészítették a hagyományos kaszáslevest, a nyugdíjas klub asszonyai pedig több száz fánkot sütöttek a vendégeknek. Az ünnep táncházzal zárult, ahol a Fokos zenekar húzta a talpalávalót.

Képgaléria a kunszállási Aratóünnepről itt.

Ilyen volt az idei kézi aratóverseny Jásziványon

A Jász – Kun Kapitányok Tanácsa tagjai ötlete alapján hívták életre majd másfél évtizeddel ezelőtt a Jász – Kun Hármas – Kerületi Kézi Aratóversenyt, illetve a rendezvénnyel együtt szervezik meg a népi ételek főzőversenyét is – írja a szoljon.hu.

Azt már jól tudják Jásziványban, hogy ha reggel szakad az eső, és valami nagy rendezvényre készülnek, akkor az csakis jól sikerülhet. Így volt ez a településen évekkel ezelőtt szervezett Jász Világtalálkozó napján, nem volt kegyes az időjárás a helybéliekhez idén januárban sem a Jász Kolbásztöltő verseny napján, és esős idővel nyitott szombaton a Hármas – Kerületi Kézi Aratóverseny is.

Tari András polgármester elmondta, hogy a kedvezőtlen időjáráshoz szinte már hozzá is szoktak.

A verseny tényleges megkezdésére tovább állt az eső, és gond nélkül meg tudták tartani a hagyományőrző programot a jászság legkisebb településén.

A több száz résztvevő és érdeklődő látványos menete vezette fel a programot. A búzatáblához közösen vonultak ki versenyzők és nézők egyaránt. Kladiva Imre plébánossal közösen elmondott imát követen kezdődhetett meg a verseny.

Az aratóbandák megadták a módját, hiszen kiadós reggelivel és természetesen arató pálinkával hangoltak a munkára.

Akiknek korábban gyerekként, vagy fiatalként része lehetett még olyan aratásokban, amikor valóban minden gépi segítség nélkül kellett a kenyérnekvalót begyűjteni, állították: az a kis darabka terület, amit ilyen versenyeken le kell vágni, nem jelenthet kihívást az embernek.

Bizony naphosszat, heteken át végezni ezt a tevékenységet valóban a legnehezebb munkák közé tartozott.

Az aratóversenyt végül a jásziványi Berente Miklós csapata nyerte meg.

A rendezvény keretben megtartott népi ételek főzőversenyén az elsőknek járó elismerést a Kunhegyesi csapat vehette át, míg a legjobb pogácsáért járó díj a karcagi Aranykalász csapaté lett, a legjobb aratópálinkát pedig Farkas János készítette.

Képgaléria a Jásziványban tartott idei Hármas-kerületi Kézi Aratóversenyről itt.

Arattak, táncoltak, mulattak idén is – Még Levélről és Törökbálintról is jöttek a büki fesztiválra

Szerte az országból érkeztek aratóbandák a XXVIII. Aratóünnepre. Vannak, akik már az utánpótlás-nevelésen dolgoznak, olyanok is, akik a kezdetektől résztvevők, a helyiek pedig büszke házigazdák voltak idén is – írja az eseményről a vaol.hu.

„Meg van fenve? Ki van kalapálva? Akkor lehet kezdeni!”

Hallhatták a versenyt indító szavakat a búzatábla mellé felsorakozott aratóbandák. Idén 13 csapat vállalkozott a klasszikus kézi aratásra – és a bandák létszámának többszörösét tették ki az érdeklődők, alig látszott a kijelölt búzatábla a sok-sok látogatótól. 

A fiúk aratnak, van, aki szedi a markot, a harmadik láncszem köti össze, kévébe rakjuk és jól érezzük magunkat, ennyi a feladat

– vázolta a házigazda büki csapat egyik tagja, Edit az aratónapi munkát. Ő maga hat-hét éve tagja a bandának, azt mondta, jó kipróbálni az egykori aratómunkát, de elsősorban a társaság miatt fontos az esemény.

Első hely persze van, de nincs semmi jelentősége – foglalta össze a verseny jellegét.

Manapság már gépiesített az aratómunka, ezért is fontos a rendezvény életben tartása – méltatta Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke. A kétkezi munka becsületéről és hasznáról beszélt, és megköszönte a szerezőknek, hogy lassan három évtizede megrendezik az aratófesztivált.

– A rendszerváltás után fellángolt a népi hagyományok felidézése, itt nem hunyt ki a kezdeményezés – tekintett vissza köszöntőjében dr. Németh Sándor, Bük polgármestere‎, miután feldíszített lovaskocsikkal (és autóbusszal, személyautóval) Bükfürdőre értek az aratók és kísérőik az ünnepi ökumenikus istentiszteletről.

A hangulat megalapozásáról a büki Répcementi Férfikar gondoskodott, aztán sorban köszöntötték a 13 bandát, oklevelet, bort kaptak emlékbe. Mindegyik csapat különleges valamiért, például a Kisfaludról érkezett nyugdíjas klub tagjai verset költöttek az alkalomra, összefoglalták benne, hogy „aratásra készen állunk”. A nagygeresdiek és az őrimagyarósdiak a kezdetektől visszatérő aratók, a répcelaki nyugdíjas versenyzők pedig kicsi lányokat hoztak, mint mondták, nevelik, tanítják az utánpótlást, hogy ne vesszen el a tudás, a kézi aratás ismerete.

– Aratás nincs föld, meg búza nélkül – vette át a szót a fő szervező, Tóth Tamás. Patyi Sándor képviselőt szólította a színpadra: a gazdát, aki biztosította a földet és a búzát az eseményre, egy üveg pálinkát kapott a hozzájárulásért. Ahogy eleink idején, most is bál (és már koncert is) zárta az aratást Bükfürdőn.

Forrás: baon.hu/szoljon.hu/vaol.hu