Back to top

Az őz tartja el a vadásztársaságokat – Tanácskozás Mezőfalván

Átrendeződnek a vadgazdálkodás hangsúlyai – az őz hazánk természeti kincse lett, derült ki a Mezőfalván rendezett őzkonferencián.

Őzkonferenciát rendeztek Mezőfalván. Nem tévedés: július 6-án reggel 9 órától a mezőfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola sportcsarnokában több mint kétszáz, vadászattal és vadgazdálkodással foglalkozó szakember vett részt - olvasható a duol.hu-n.

Igényfelmérés

Nagy volt az érdeklődés "A mi nagyvadunk az őz!" című tanácskozáson, amelyet a Fejér Megyei Vadászkamara és a Mezőfalvi Gazdák Vadásztársasága szervezett.

A sok résztvevő, akik megtöltötték a csarnokot, azért is érdekes, mert meghívót nem küldtek szét: a rendezvény híre megjelent az Országos Magyar Vadászkamara internetes honlapján, s aki el akart jönni, regisztrálnia kellett.

Az egyik fő szervező, Márok Csaba mezőfalvi polgármester, aki maga is vadászember, nem kertelt, kimondta: ez az első „őzkonferencia” óriási jelentőségű, mert Fejér megyében az őz a nagyvad, ez tartja el a vadásztársaságokat. Egyben ez a tanácskozás afféle igényfelmérés a 2020-as magyarországi vadászati világkiállítás előtt, hogy mekkora az érdeklődés a vadászati témák iránt.

Jelentem: nagy!

Márok Csaba köszöntőjében hangsúlyozta: fel kell hívni a törvényalkotók figyelmét arra, milyen nagy problémát okozna, ha a hazai őzállomány bajba kerülne, mert az a vadásztársaságok puszta létét is veszélyeztetné.

A Mezőföldön jelesül az egyik legfontosabb nagyvad.

Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára nyitó beszédében úgy fogalmazott: elnézve a résztvevőket, ez nem megyei, hanem országos konferencia, annyi felől jöttek. Ő is hangsúlyozta az őz fontosságát, különösen, hogy előre látható:

a vadgazdálkodás hangsúlyai átrendeződnek, a vaddisznóra alapozott vadállomány összetétele az afrikai sertéspestis miatt megváltozik, az őz, a gímszarvas, a dámvad egyre nagyobb szerephez jutnak.

Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője (ő is vadász) az őzet ma Magyarország egyik természeti kincsének nevezte.

Előadások

A konferenciával egy időben trófeakiállítást is rendeztek. Ott volt a tanácskozás termében az egyetlen hazai világrekord őzbak trófeája is, amit a résztvevők csak „A” martonvásári baknak neveztek.

A konferencia napirendjén olyan témák szerepeltek, mint Csányi Sándor professzor, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete és az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetőjének előadása Az őz területhasználatának évszakos változása címmel. A 2000-es évek elején elején rendezett vadmegfigyelési projekt során korszerű GPS-alapú eszközökkel kísérték figyelemmel az őzek mozgását Tiszapüspöki térségében. Ahogyan a professzor mondta:

„az őzek lazán kezelték a szakirodalmat”, mert akadt közöttük, amelyik negyven-ötven kilométert is vándorolt, és sokan rendszeresen átúszták a Tiszát.

Dr. Sugár László, a kaposvári egyetem professor emeritusa Az őzek násza, rendhagyó időzítés, kulmináció címmel tartott előadást. Az őz ellenségei, állománygazdálkodás szakszerűen, a becslés hatása az ivararányra témájáról Jung Jenő és Kiss Sándor beszélt.

Major Tibor Vadászati eszközök: puskák, távcsövek, lőbotok, sípok, spektívek és még ami kell, kaliberválasztás elnevezésű ismertetője is nagy érdeklődést keltett. Ebéd után A jó bakok bírálatáról Blaumann Ödön és Sebestyén János beszélt. Az őz, mint a vadásztársaságok fő eltartója című előadást Varga Ferenc és Márok Csaba tartotta. Végül megyei trófeaszemlén vettek részt.

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Okoseszközhöz okos használó is kell

Elengedhetetlen a fejlődés a mezőgazdaságban, ez azonban nem csupán az új technológiák megvásárlását jelenti, hanem azok helyes használatát is – ezt világította meg több felszólaló is a PREGA második napján a plenáris előadásokon.

Vadkárfelmérés drónnal

A modernizáció térhódítása szinte valamennyi gazdasági ágazatban észlelhető. Ezeknek a technológiai eszközöknek az alkalmazása az alapos adatgyűjtés mellett lehetővé teszi a pontos felmérést, ami hatékonyabb gazdálkodást eredményez.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Ártalmatlan faj megtévesztő külsővel: a vörös királysiklók

A vörös királysiklók (Lampropeltis triangulum sinaloae) kis méretüknek és feltűnő színezetüknek köszönhetően a terráriumok gyakori és népszerű lakói. Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a kirívó kültakaró valójában az álcázást szolgálja.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.

Csak engedéllyel gyűjthető a hullott agancs!

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopásnak minősül!