Back to top

Érett dinnyét akar? Koncentráljon a bibepontra!

A dinnyevásárlás olyan, mintha zsákbamacskát vennénk, nehéz megállapítani, hogy kellőképpen érett, édes gyümölcsöt viszünk-e haza. De van néhány trükk, amit bevethetünk a sárgadinnye választás esetén.

A legegyszerűbb az lenne, ha a héja elárulná, mennyire érett a termés, de a sárgadinnye esetében a színe a fajtájától függ, nem az érettségi fokáról árulkodik. Rengeteg fajta létezik szerte a világon és a hazai termelők is számos változattal látják el a kereskedőket: héjuk lehet sima, rücskös, hálós, vagy barázdált, zöldes, halványsárga, vagy narancsszínű.

Ezért vizsgáljuk meg a bibepontot, amely a szárral szemközti oldalon található, és ha kissé puha, akkor már érett a gyümölcs.

Az érettség jele az is, ha a szár könnyen és maradéktalanul elválik a gyümölcstől. Ez azt jelenti, hogy ha boltban vagy piacon vásárolunk dinnyét, és a gyümölcsön megtalálható a szár egy része, akkor az még nem eléggé érett.

Sokat segít a döntésben, ha megszagoljuk a dinnyéket, amikor kellemes, édeskés illatot áraszt, egészen biztos, hogy érett, édes dinnyehús rejtőzik a héj alatt. A nagyságára is érdemes figyelni, a közepes méretű dinnyék a legízletesebbek. Ha otthon mégis azt tapasztalnánk, hogy éretlen példányt vittünk haza,

szobahőmérsékleten pár nap alatt beérik,

ugyanis a sárgadinnye leszedés után is tovább érik. Ezért viszont rövidebb ideig tárolható, az érett darabok meleg nyári időben néhány napi állás után hamar megpuhulnak, megpenészednek, megromlanak, és fogyasztásra alkalmatlanná válnak.

Ha túl sok sárgadinnye áll rendelkezésünkre, és félő, hogy megromlanak, készülhet belőle dzsem, ivólé, aszalvány, de remek bólé és gyümölcssaláta alapanyag is. Sós sajtokkal párosítva kiváló nassolnivaló.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Termelői piac nyílt Pusztaszeren

A helyben és a környékbeli tanyákon élők régóta felmerülő igényeit kiszolgáló új közösségi térrel gazdagodott Pusztaszer, ahol a kor követelményeinek megfelelő elárusítóhelyen találhat egymásra termelő és fogyasztó – mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31 és fél millió forintból kialakított pusztaszeri piactér átadásán.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Elszállnak az élelmiszerárak Ausztriában

Nyugati szomszédainknál 2011 óta 6 százalékponttal gyorsabban emelkedtek az árak az euró-övezet átlagánál, s e különbséghez a regionális élelmiszerek jelentős drágulása is hozzájárult.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.