Back to top

Folytatódik az élelmiszerek infláció fölötti drágulása

Idén júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, valamint a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. Elemzők a jövő évre átlagban 2,8 százalék körüli inflációra számítanak.
Az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2, a tojás 10,1, a tejtermékek 9, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6 százalékkal drágult, a cukor 22,1 százalékkal lett olcsóbb 12 hónap alatt, tavaly júniushoz viszonyítva.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,2 százalékkal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára nőtt, ezen belül a járműüzemanyagokért 15 százalékkal kellett többet fizetni – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Világgazdaság.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,9, a szolgáltatásoké 1,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,4 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 4,6 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,6 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 1,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A KSH jelentése szerint 1 hónap alatt, idén májushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 4,4 százalékos csökkenése következményeként – ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt.

Az egyéb cikkek ára 1,3, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,2 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk 1,3, a szolgáltatások 0,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2 százalékkal mérséklődött.

A KSH végül hozzáteszi: idén az első fél évben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.

Az idén 2,8 százalék körül alakulhat az infláció

Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője szerint a fogyasztói árak gyorsulása mögött – ahogyan arra számítani lehetett – az üzemanyagok árának 15 százalékos éves alapú növekedése áll. Az itt tapasztalt gyorsuló árdinamika májushoz képest önmagában 0,4 százalékpontos gyorsulást jelent az inflációban. Eközben az élelmiszerek esetében némiképp lassult az áremelkedés mértéke, bár még mindig átlag feletti az adat.

A maginfláció változatlanságát magyarázza, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében ismét 1,1 százalékos áresést mért a KSH, miközben a szolgáltatások esetében és némiképp csökkent az inflációs mutató (1,6 százalékra) – tette hozzá.

Virovácz hozzátette, várakozásaik szerint a nyári hónapokban az infláció a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat, összhangban az MNB várakozásával. Felfelé mutató kockázatot jelenthet az árfolyam további gyengülése, illetve az olaj világpiaci árának tartós emelkedése. Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,8 százalékos inflációt prognosztizálunk – fűzte hozzá az elemző.

„Az üzemanyagok mellett váratlanul gyorsult a dohánytermékek árnövekedése is. A továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékos maradt, míg a kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árai 0,3 százalékkal emelkedtek májushoz képest. Az igen dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban, csupán egyes részterületeken, de egyelőre nem látszik a forint gyengülésének hatása sem” – véli Beer Krisztián, a Takarékbank elemzője.

Elmondása alapján az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számítunk, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei.

Szerinte ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. Kifejtette, jövő évben 3 százalék körül ingadozhat az infláció, éves átlagban 2,8 százalékos inflációra számítanak.

A Világgazdaság által megkérdezett elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az infláció mértéke átlépi majd a 3 százalékos célt, sőt 3,2 százalékos fogyasztói árindexszel számoltak.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékkal nőtt a forgalom.

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

Termelői piac nyílt Pusztaszeren

A helyben és a környékbeli tanyákon élők régóta felmerülő igényeit kiszolgáló új közösségi térrel gazdagodott Pusztaszer, ahol a kor követelményeinek megfelelő elárusítóhelyen találhat egymásra termelő és fogyasztó – mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31 és fél millió forintból kialakított pusztaszeri piactér átadásán.

Ha kistermelőktől vásárolna, ezt az oldalt önnek találták ki

Nem szükséges többé zord téli időben a termelői kispiacon dideregni. Egy vállalkozó kedvű szegedi könyvelő egyszerű megoldása segítségével jóval könnyebben találkozhatnak a kistermelők és vevőik. A Microker új térképes kereső alkalmazása segít a termelőknek és a vevőknek egymásra találni.

Európába jön a zöld csoki

A Nestlé idén tavasszal Európában is bevezeti a Japánban igen népszerű KitKat Matcha zöld teás változatot.

Porosodó pálinkafőzőkkel lenne tele az ország?

Nem tartja életszerűnek a NAV-hoz befolyó adatokat a Pálinka Nemzeti Tanács, a magánfőzésről szóló 2018-as adóhatósági adatokból ugyanis az derül ki, hogy az országban nyilvántartott, magánfőzésre szolgáló lepárlókészülékeknek csak mintegy egyharmadát használták 2018-ban.

Szárnyal a prémium sörök forgalma

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el tavaly a vezető sörgyárak a hazai piacon. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

Problémás csiliolajat és őrölt gyömbért találtak

Határérték feletti benzo(a)pirént és PAH-ot mértek Kínából származó őrölt gyömbérben, illetve határérték feletti lágyítószert, úgynevezett epoxidált szójaolajat (ESBO) mutatott ki kínai, csirke ízesítésű, tofus, chili olajban. Mindkét esetről a RASFF-on keresztül szerzett tudomást a Nébih.

Sok lúd disznót győz?

Miközben a baromfi ára emelkedett, a sertés termelői ára 10 százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt évben, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH tájékoztatójából.