Back to top

Idén nyolcadjára gyűjtenek a Magyarok Kenyeréhez

Idén nyolcadik évébe lépett a Magyarok Kenyere program. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főszervezésében és a MAGOSZ együttműködésével megvalósuló jótékonysági kezdeményezés keretében a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezeteknek.

Idén immár nyolcadik éve indul el a Magyarok Kenyere jótékonysági kezdeményezés, amely keretében a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezeteknek. A program támogatottsága évről évre növekszik, 2017-ben is minden eddigi rekordot megdöntött a 19 magyarországi megyéből és 12 határon túli régióból származó mennyiség: a 2011-es 10 tonna után 2016-ban 515, 2017-ben pedig már 628 tonna adománybúza gyűlt össze.

Még soha annyian nem vettek részt adományozóként a programban, mint 2017-ben: összesen 3969 ­– 2392 magyarországi, illetve 1577 határon túli – magyar gazda gyűjtött búzát. A határon túli területek az elmúlt évekhez hasonlóan aktivitásukról tettek tanúbizonyságot, a 2016-os 100 tonnát 2017-ben jelentősen túlszárnyalva 155 tonnával járultak hozzá a jótékonysági kezdeményezés sikeréhez.

A közreműködő malmok által megőrölt búza mintegy 380 tonna lisztet eredményezett, amelyet ismét a közel 80 ezer rászoruló gyermeket ápoló és gondozó szervezetek kaptak meg. A liszt nagy részét 2017-ben is a program kiemelt kedvezményezettjei kapták, de a korábbi évekhez hasonlóan ismét lehetőség nyílt arra, hogy minden magyarországi megye karitatív szervezetei részesüljenek az adományokból.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megalakulása óta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködve szervezi a Magyarok Kenyere programot, ezen keresztül a közösségek és a rászorulók támogatását. A NAK eleinte stratégiai partnerként, 2015 óta pedig már főszervezőként vesz részt a programban, a MAGOSZ pedig a hazai gazdatársadalmat összefogva, tagságát minden évben mozgósítva működik közre a nagylelkű búzaadományok begyűjtésében.

„Büszke vagyok a magyar gazdatársadalomra, akik nélkül a Magyarok Kenyere program ma nem lehetne az egész Kárpát-medencét átölelő jelentős kezdeményezés. Köszönöm mindenkinek és kívánom, hogy idén a tavalyinál is több magyar gazdálkodó érezhesse át a jótékonykodás felemelő érzését” – mondta el Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

„A gazdaember jó cél érdekében örömmel adakozik lehetőségéhez mérten, hisz tudja, hogy ezáltal az elkövetkező nemzedékek számára is lehetőséget teremt annak érdekében, hogy megfelelő tudással felvértezve, szorgalommal és emberséggel szolgálják nemzetüket. Köszönet ezért minden adományozónak és mindenkinek, aki e nemes szándékok és törekvések megvalósításában közreműködött. A MAGOSZ és tagsága idén is mindent megad ahhoz, hogy sikeres legyen a program” – hangsúlyozta Jakab István, az Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Első alkalommal rendezik meg az Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferenciát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Kaposvári Egyetemmel és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen 2018. szeptember 27-én ingyenes szakmai rendezvényt tart I. Élelmiszer és Marketing Nemzetközi Konferencia címmel.

Megúszták nagy tüzek nélkül: jól halad a napraforgó betakarítása

A csapadékhiány miatt a kukoricától­ nem várható rekordtermés­, a napraforgó elfogadható lesz. Heves megyében a tavaszi vetésű növények idén várhatóan kevesebbet teremnek majd mint tavaly, Békés megyében az elmúlt időszakban 26 gabona eredetű tűzeset történt, ezek közül kiemelkedő, illetve magas riasztási fokú nem volt.

Együnk több hazai almát!

A fővárosban indította el almafogyasztást ösztönző közös kampányát az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A friss gyümölcs, valamint a felhasználásával készült pite, és almafröccs kóstoltatásával egybekötött népszerűsítő rendezvényt az ősz folyamán több helyen megismétlik.

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

Magyarország számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika költségvetésének csökkentése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a COPA-COGECA 2018. szeptember 13-án tartott elnökségi ülésén, Brüsszelben.

Nagyszerű év lehet 2018 a szója- és a napraforgótermesztők számára

Évek óta tendencia, hogy hazánk földjein az olajos növények termesztése az egyik leggazdaságosabb megoldás. Ehhez igazodva, a napraforgó és a szója is fontos időszak előtt állhat.

Európai tejtermelői körkép az aszály árnyékában

Európa legnagyobb tejtermelő régiói is érintettek a takarmánytermő területeket sújtó időjárási szélsőségektől. A nyári hónapok rendkívül száraz időjárása miatt a tejtermelés európai növekedési ütemének visszaesésre kell számítani. Várható a téli takarmányhiány, valamint a tehénkivágások növekvő száma.

Fókuszban a tejföl, joghurt, kefir, túró és sajtok

„Tanuljunk együtt! – Tejipari gyakorlati napok” címen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ismét meghirdeti ingyenes szakmai programsorozatát. A most induló gyakorlati napok a savas- és oltós alvasztású termékgyártás témákban biztosítanak lehetőséget a kamarai tagok számára. 

Látványos szántóföldi rendezvényre készülnek Mezőhegyesen

A Bábolnai Gazdanapok alighogy véget értek, a szakma ismét egy látványos rendezvényen gyűlik össze. A II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow szeptember 20-án és 21-én várja látogatóit, méghozzá Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság területén. A szervezők a helyszínen tartott sajtótájékoztatón foglalták össze a közelgő esemény legfontosabb tudnivalóit.

Külföldön is nagyon keresett a jó minőségű, magyar dió

A dió termesztése a gazdálkodók körében egyre népszerűbb, termőterülete évről évre dinamikusan növekszik, mostanra elérte a 7130 hektárt, az átlagos termés pedig az utóbbi években megközelítette a tízezer tonna héjas diót – hangzott el a Lengyeltótiban megtartott dió szakmai konferencián.