Back to top

Idén nyolcadjára gyűjtenek a Magyarok Kenyeréhez

Idén nyolcadik évébe lépett a Magyarok Kenyere program. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főszervezésében és a MAGOSZ együttműködésével megvalósuló jótékonysági kezdeményezés keretében a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezeteknek.

Idén immár nyolcadik éve indul el a Magyarok Kenyere jótékonysági kezdeményezés, amely keretében a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezeteknek. A program támogatottsága évről évre növekszik, 2017-ben is minden eddigi rekordot megdöntött a 19 magyarországi megyéből és 12 határon túli régióból származó mennyiség: a 2011-es 10 tonna után 2016-ban 515, 2017-ben pedig már 628 tonna adománybúza gyűlt össze.

Még soha annyian nem vettek részt adományozóként a programban, mint 2017-ben: összesen 3969 ­– 2392 magyarországi, illetve 1577 határon túli – magyar gazda gyűjtött búzát. A határon túli területek az elmúlt évekhez hasonlóan aktivitásukról tettek tanúbizonyságot, a 2016-os 100 tonnát 2017-ben jelentősen túlszárnyalva 155 tonnával járultak hozzá a jótékonysági kezdeményezés sikeréhez.

A közreműködő malmok által megőrölt búza mintegy 380 tonna lisztet eredményezett, amelyet ismét a közel 80 ezer rászoruló gyermeket ápoló és gondozó szervezetek kaptak meg. A liszt nagy részét 2017-ben is a program kiemelt kedvezményezettjei kapták, de a korábbi évekhez hasonlóan ismét lehetőség nyílt arra, hogy minden magyarországi megye karitatív szervezetei részesüljenek az adományokból.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megalakulása óta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködve szervezi a Magyarok Kenyere programot, ezen keresztül a közösségek és a rászorulók támogatását. A NAK eleinte stratégiai partnerként, 2015 óta pedig már főszervezőként vesz részt a programban, a MAGOSZ pedig a hazai gazdatársadalmat összefogva, tagságát minden évben mozgósítva működik közre a nagylelkű búzaadományok begyűjtésében.

„Büszke vagyok a magyar gazdatársadalomra, akik nélkül a Magyarok Kenyere program ma nem lehetne az egész Kárpát-medencét átölelő jelentős kezdeményezés. Köszönöm mindenkinek és kívánom, hogy idén a tavalyinál is több magyar gazdálkodó érezhesse át a jótékonykodás felemelő érzését” – mondta el Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

„A gazdaember jó cél érdekében örömmel adakozik lehetőségéhez mérten, hisz tudja, hogy ezáltal az elkövetkező nemzedékek számára is lehetőséget teremt annak érdekében, hogy megfelelő tudással felvértezve, szorgalommal és emberséggel szolgálják nemzetüket. Köszönet ezért minden adományozónak és mindenkinek, aki e nemes szándékok és törekvések megvalósításában közreműködött. A MAGOSZ és tagsága idén is mindent megad ahhoz, hogy sikeres legyen a program” – hangsúlyozta Jakab István, az Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

Újpaprika, újbor

November elejére, nagyjából egy időben készülnek el a friss fűszerpaprika-őrlemények és az újbor is, ennek örömére a szegedi fűszerpaprika-kutatók közel egy évtizede ilyenkorra időzítik a „paprika és bor” rendezvényüket. Ezúttal november 16-án, Szatymazon találkozik a bor a paprikával.

Vállalatirányítási tanácsokkal is segíti tagjait a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által elindított „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat a „Vállalatirányítási új irányelvek” témával folytatódik, 2018. november 20-án. A programsorozat célja, hogy minél több élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó területen szolgáljon hasznos információkkal a kamarai tagoknak.

Újítani kell a dinnyeágazatban

Három fontos kérdésre kell jól reagálnunk: fajtaszerkezet-váltás, piacépítés, szervezettség - hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete által rendezett regionális fórumon, melyet a Magyar dinnyetermesztés jövője címmel tartottak csütörtökön Medgyesegyházán, ahova nagyon sok termelő érkezett.

Élelmiszeripar a terítéken: jön az egységes védjegy, a pálmaolaj meg megy

Élelmiszeripari körkép címmel tartottak november 12-én szakmai konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében Budapesten. A rendezvényen Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette az újjáalakult agrárminisztérium élelmiszeripart érintő tevékenységeit, terveit. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az agrárium sikerének alapfeltétele a megfelelő élelmiszer-feldolgozás.

Bakony Expó: remek családi program a hétvégén

Kulináris különlegességek, kulturális és családi programok is várják az érdeklődőket péntektől vasárnapig a Bakony Expón Veszprémben.

A kedvezőbb agráradózás több fiatalt vonzhat a gazdálkodói pályára

Hasznos előadásokkal várja az ország öt pontján az AGRYA e hónapban is a gazdálkodókat. Tiszadobon a NAK javaslatcsomagjáról is szó esett: a tervezet a többi között az őstermelők árbevételének adómentességét tornázná fel 100 millió forintos összeghatárra.

A magyar bor minősége európai szintű

A magyar bor európai szintű, kiváló minőségű termék, és a kormány szeretné, ha a magyar borászati vállalkozások még jobban fel tudnák venni a versenyt nyugat-európai társaikkal - mondta az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Kaposváron szerdán.

Duplájára is lehetne növelni a gombatermesztést

Külföldön is nagy a kereslet a minőségi magyar gomba iránt, a jelenlegi termés duplájára is igény lenne az exportpiacon, de ehhez komoly technológiai fejlesztések szükségesek - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.

Év végéig lehet bejelenteni az engedély nélküli gyümölcsültetvényeket

Ez év végéig szankciómentesen jelenthetik be a gazdák az engedély nélkül telepített gyümölcsültetvényeiket. A december 31-ei határidő elmulasztása akár 20-50 ezer forintig terjedő bírsággal is járhat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).