Back to top

Jó pénzért gyümölcsjégkrémet, olcsóbban "gyümölcsízűt" kaphatunk

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a gyümölcsös (eper-) jégkrémek kapcsán voltak kíváncsi arra, hogy a magyar fogyasztók olyan termékekhez jutnak-e a boltokban, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

Minisztériumi pályázat támogatásával tesztelt újabb élelmiszereket a Tudatos Vásárlók Egyesülete - írta a Magyar Idők. A nyáron népszerű gyümölcsös (eper-) jégkrémek kapcsán voltak kíváncsiak arra, hogy a magyar fogyasztók olyan termékekhez jutnak-e a boltokban, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Tizenhárom különböző márkájú jégkrémet vetettek össze a termékcímkéken lévő információk alapján. Vizsgálták a termékek gyümölcs- és cukortartalmát, valamint hogy tartalmaznak-e aromát és egyéb adalékanyagot.

„Olyan termékeket vásároltunk szupermarketben vagy néztük meg a gyártói oldalon, amelyek nevük vagy a csomagoláson lévő kép alapján azt a látszatot keltik a fogyasztóban, hogy gyümölcstartalmú terméket vesznek. Amelyik márkánál csak epres terméket találtunk, ott csokis/vaníliás és gyümölcsös kombinációjú vegyes jégkrémet vettünk” – ismertette az egyesület.

A jégkrémeket több szempont alapján értékelték. Pontozták a gyümölcs- és a cukortartalmat, az aromák és a stabilizátorok jelenlétét. Habár egyik sem jelent nagy egészségügyi kockázatot, de jelenlétük, esetleg hiányuk a termék minőségére utal.

A jégkrémekkel kapcsolatos előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. A szabályok alapján a gyümölcsjégkrémeknek legalább 15 százalékban kell tartalmazniuk a gyümölcsöt. Az ennél kisebb gyümölcstartalmú jégkrémet csak gyümölcsös jégkrémnek nevezhetik, azt a terméket pedig, amelyiknek csak aroma adja a gyümölcsízt, „gyümölcsízű” jégkrémnek kell nevezni.

A fogyasztóvédők által vizsgált termékek esetén például a gyártók megfelelően használták a szükséges elnevezést, de megjegyezték: az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e az elnevezések közötti különbséggel és figyelembe veszik-e ezt a vásárlásnál.

A legmagasabb pontértéket a tudatos vásárlók részéről a Häagen-Dazs jégkrém kapta, mivel az egyik legmagasabb gyümölcstartalmú terméknek bizonyult a tesztelés során, 21 százalék eperrel, viszonylag alacsony cukortartalommal és adalékanyagok nélkül. Szorosan mögötte az Unilever terméke, a Carte d’Or Classic eper valamint a Grycan jégkrém végzett a vizsgálaton. Ezek a jégkrémek 23-24 százalékos gyümölcstartalmukkal győztek, de pontot is veszítettek mesterséges aroma, potenciális allergizáló adalékanyag jelenléte miatt.

A lista végén az Unilevertől a Viennetta vanília és eper ízű jégkrém, valamint a Lidl saját márkás terméke a Ballino vaníliás, eperízű, csokoládés jégkrém végzett. Azért veszítettek pontot, mert egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt, csak aromát, viszont annál több cukor és sok nem kívánatos adalékanyag van bennük – magyarázták a tesztelők.

Megjegyezték: az ár alapján elmondható, hogy a lista élén végzett három termék magasabb áron kapható, az olcsóbb termékek pedig a lista végére kerültek az alacsony gyümölcstartalom és a sok adalékanyag miatt.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sok pénz bejött a chipsadóból, csak a népnevelés nem sikerült

Bevezetése óta közel 200 milliárd forint költségvetési rést tömött be a népegészségügyi termékadó. Adóként bevált, népnevelési eszközként viszont kétséges a hatása.

Kellemetlen hírek is érkeztek a fehérjeszeletekről

A túlzott fehérjefogyasztásnak egészségkárosító hatása is lehet - hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

Sokkoló tudatlanság: megöl az agráripar

Tízezrek demonstrálnak „Elegünk van” mottóval Németország-szerte a KAP-pénzek társadalmilag igazságosabb elosztásáért, ugyanakkor megdöbbentő, hogy mennyire félretájékozottak a tüntetésük tárgyát képező ügyekben.

Csokoládé kannibalizmus

Évente újabb és újabb frappáns ajándékötlettel találkozhatunk a Valentin-nap időszakában – az idei év legmenőbb meglepetése a három dimenziós portré csokoládéból.

Valóban eltér az élelmiszerek minősége Európában?

Az egységes piacon ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékek egyharmada lehet gyengébb minőségű vagy eltérő összetételű az EU bizonyos tagállamaiban.

Közelgő határidő: január 31-ig kell utalni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét

Január 31-ig kell befizetniük az élelmiszerlánc szereplőknek a 2018. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az összeget a hivatal elkülönített fizetési számlájára utalják.

A külföldi élelmiszer továbbra is kiszorítja az üzletekből a hazait

A szlovákiai élelmiszereket népszerűsítő kampányoknak köszönhetően ugyan sikerült visszafordítani a külföldi élelmiszerek arányának a drasztikus növekedését, a hazai élelmiszerek aránya azonban a legfrissebb felmérések szerint továbbra is rendkívül alacsony.

Bezár a román Nestlé üzem, Magyarországra költözhet?

A svájci Nestlé élelmiszeripari csoport bezárja egyetlen romániai üzemét Temesváron, így 388 ember marad állás nélkül - jelentette be pénteken a vállalat.

Több mint 8 millió forint bírsággal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Avas dióbelet és a megengedettnél magasabb morfin tartalmú étkezési mákot is találtak a Nébih szakemberei a téli szezonális ellenőrzés során.

Nőtt a csipszadó

Január 1-től általánosan 20 százalékkal emelkedik a népegészségügyi termékadó (neta) az egészségi kockázatot jelentő ételek és italok esetében, emellett az adóköteles italok körébe tartoznak újévtől a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel.