Back to top

Megoldható a januári adócsökkentés

Akár januártól is csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, amennyiben a bérmegállapodást a felek ősszel módosítják, ám az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz szükség van az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra – értesült a Magyar Idők.

A 2016-ban megkötött bérmegállapodás jelenleg a jövő év első negyedévének reálkereseti adataihoz köti a szociális hozzájárulási adó szintén jövőre tervezett mérséklését, az Országgyűlés előtt lévő adócsomag szerint így 2019 júliusától csökkenne a munkaadói teher.

Megállapodhat a kormány az adócsomag elfogadását követően is a munkaadói és a munkavállalói oldallal folytatott őszi tárgyalásokon a szociális hozzájárulási adó (szocho) jelenleg jövő júliustól tervezett, két százalékpontos mérséklésének korábbi, ja­nuári életbelépéséről – értesült a Magyar Idők.

Az Országgyűlés előtt lévő 2019-es adócsomag tartalmazza a 2016-ban megkötött bérmegállapodásban foglaltak szerinti járulékcsökkentést, ám az nem januártól, hanem júliustól lépne életbe.

Ennek oka a bérmegállapodásban foglalt módszertan. Eszerint akkor csökkenhet tovább a munkaadói teher, ha 2018. első negyedévéhez képest 2019. első negyedévének végére 6 százalékkal nő a reálkereset.

Ekkor mérséklődhet – az adatok megjelenésének időpontjától függően – a következő negyedévtől a munkaadói teher. A januári csökkentés tehát azért nem reális, mert a mérsékléshez szükséges feltétel teljesülésének alapjául szolgáló időszak adatai csak áprilisra, májusra állnak rendelkezésre. Az adótörvényben található indoklás szerint a júliusra meghatározott mérséklés leegyszerűsítené az adminisztrációt.

A lap úgy tudja, nagy esély van rá, hogy ősszel a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) változtathatnak a kormány, a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői a bérmegállapodáson, ezzel pedig – az adócsomag módosítása mellett – lehetőség lenne a szocho-csökkentésre már januártól.

Ugyanakkor a januá­ri munkaadói tehercsökkentés költségvetési oldalról megfontoltságot igényel, a döntéshez szükség lesz az ősz végén megjelenő adatokra, mivel július­ban még nem láthatók azok a gazdasági, nemzetközi folyamatok, amelyek befolyásolhatják az átütemezést.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018. első negyedévének végére 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A nettó béremelkedés a vizsgált időszakban 12 százalék felett alakult, az infláció pedig két százalék volt márciusban.

Jövőre a kormány már magasabb inflációval számol, némileg kisebb átlagkereset-növekedés mellett, de a szakértők szerint akár 2019-ben is meglehet a két számjegyű nettó átlagbérbővülés.

Amennyiben a világgazdasági folyamatok a legrosszabb forgatókönyvek szerint alakulnának, a tehercsökkentéshez szükséges, 6 százalékos reálkereset-növekedés várhatóan akkor is teljesülne.

Ráadásul késő ősszel állapodnak meg a VKF keretei között a felek a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelés mértékéről is, amelyet várhatóan szintén hosszabb távra kötnek a szociális partnerek.

A munkaadói érdekképviseletek szerint abban az esetben, ha a szocho nem januártól csökken, de a minimálbéreket januártól kell emelni, akkor az nagy nehézséget jelent majd a vállalkozásoknak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor korábban  a lapnak jelezte, ma már keresletvezérelt a munkaerőpiac.

A versenyszféra szereplőinek elemi érdeke a munkavállalók megtartása, így a központilag meghatározott minimálbérek kisebb hangsúlyt kapnak, mint az elmúlt években. Ráadásul a legalacsonyabb kötelező kereseti kategóriáknál többért dolgozóknál is jelentősen emeli a fizetéseket a munkaadó.

A munkaerő megtartása miatt pedig adott esetben a magasabb közteher mellett is meglépik a szükséges emeléseket a cégek. A kamara elnöke ugyanakkor hozzátette: adminisztrációs szempontból is kedvezőbb lenne a januári csökkentés, mind a gazdasági szereplők, mind a kormány részéről könnyítést jelentene az átütemezés.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet

Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.

Több mint száz új munkahelyet teremt a tiszafüredi élelmiszer-feldolgozó üzem

Csaknem 5 millió eurós (1,6 milliárd forint) zöldmezős beruházással élelmiszer-feldolgozó üzemet hoz létre és ezzel több mint száz új munkahelyet teremt a gödöllői székhelyű, kínai állampolgárok és jogi személy tulajdonában álló Li Cheng Kft. Tiszafüreden - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város polgármestere az MTI-vel.

Kedvezmények és szigorítások az őszi adócsomagban

Cafeteria kérdésben ugyan nem hátrált meg, de más egyéb területen adna kedvezményeket a kormány az új, őszi adócsomaggal – áll a MAZARS legfrissebb elemzésében.

Az idénymunkásoknak is jár az emelt elhelyezkedési juttatás

A kormány november elsejétől megduplázza az elhelyezkedési juttatását azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik sikeresen helyezkednek el a versenyszférában. Ez érinti a mezőgazdasági idénymunkásokat is.

50 millió euró jut jövőre az ASP okozta károk kezelésére

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a 2019-es uniós költségvetésről szóló álláspontját, amely szerint a képviselők az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest mintegy 600 millió euróval magasabb összegre, 149,3 milliárd euróra emelnék a 2019-es kifizetéseket.

Nők a gáton

Az ENSZ közgyűlése – felismerve a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben tevékenykedő nők helyzetét – 2007-ben tűzte ki célul a falusi szegénység felszámolását és október 15-én a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának évenkénti megünneplését. A vidékfejlesztés elképzelhetetlen a nők részvétele nélkül, hiszen odaadásukra és gondoskodó munkájukra szükség van a vidék sérülékeny egyensúlyának megőrzésében.

Béremelés és adócsökkentés jövőre, de miből?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem gondolkozik két számjegyű béremelésben 2019 vonatkozásában, már jövő januártól 2 százalékkal csökkentené a szochót, és optimalizálná a cafeteriát érintő adóterheket.

Csökkent az élelmiszeripar eladósodottságának mértéke

Az élelmiszer-termelés gazdálkodó szervezeteinek 2016-os pénzügyi helyzetéről adott közre összefoglalót az Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Az EU-ban 25 százalékos lehet a legfelső áfakulcs

Az Európai Parlamentben a képviselők szerdán támogatták az áfaszabályok Európai Bizottság által javasolt reformjának jó részét, néhány módosítással – köztük a legfelső áfakulcs meghatározásával.

A minőségért helybe jönnek

Frissdiplomás fiatalok vidéken kezdtek el gazdálkodni. Hamar hírük ment: minőségű tejtermékeik, állattenyésztő tevékenységünk, eladó tenyészállataink és kecsketenyészetük sokak érdeklődését felkeltette. Számtalan kérdést kaptak vállalkozószellemű érdeklődőktől, miként lehet elindítani egy vállalkozást. Ezzel kapcsolatos tapasztalataikat velünk is megosztották.