Back to top

Megoldható a januári adócsökkentés

Akár januártól is csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, amennyiben a bérmegállapodást a felek ősszel módosítják, ám az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz szükség van az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra – értesült a Magyar Idők.

A 2016-ban megkötött bérmegállapodás jelenleg a jövő év első negyedévének reálkereseti adataihoz köti a szociális hozzájárulási adó szintén jövőre tervezett mérséklését, az Országgyűlés előtt lévő adócsomag szerint így 2019 júliusától csökkenne a munkaadói teher.

Megállapodhat a kormány az adócsomag elfogadását követően is a munkaadói és a munkavállalói oldallal folytatott őszi tárgyalásokon a szociális hozzájárulási adó (szocho) jelenleg jövő júliustól tervezett, két százalékpontos mérséklésének korábbi, ja­nuári életbelépéséről – értesült a Magyar Idők.

Az Országgyűlés előtt lévő 2019-es adócsomag tartalmazza a 2016-ban megkötött bérmegállapodásban foglaltak szerinti járulékcsökkentést, ám az nem januártól, hanem júliustól lépne életbe.

Ennek oka a bérmegállapodásban foglalt módszertan. Eszerint akkor csökkenhet tovább a munkaadói teher, ha 2018. első negyedévéhez képest 2019. első negyedévének végére 6 százalékkal nő a reálkereset.

Ekkor mérséklődhet – az adatok megjelenésének időpontjától függően – a következő negyedévtől a munkaadói teher. A januári csökkentés tehát azért nem reális, mert a mérsékléshez szükséges feltétel teljesülésének alapjául szolgáló időszak adatai csak áprilisra, májusra állnak rendelkezésre. Az adótörvényben található indoklás szerint a júliusra meghatározott mérséklés leegyszerűsítené az adminisztrációt.

A lap úgy tudja, nagy esély van rá, hogy ősszel a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) változtathatnak a kormány, a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői a bérmegállapodáson, ezzel pedig – az adócsomag módosítása mellett – lehetőség lenne a szocho-csökkentésre már januártól.

Ugyanakkor a januá­ri munkaadói tehercsökkentés költségvetési oldalról megfontoltságot igényel, a döntéshez szükség lesz az ősz végén megjelenő adatokra, mivel július­ban még nem láthatók azok a gazdasági, nemzetközi folyamatok, amelyek befolyásolhatják az átütemezést.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018. első negyedévének végére 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A nettó béremelkedés a vizsgált időszakban 12 százalék felett alakult, az infláció pedig két százalék volt márciusban.

Jövőre a kormány már magasabb inflációval számol, némileg kisebb átlagkereset-növekedés mellett, de a szakértők szerint akár 2019-ben is meglehet a két számjegyű nettó átlagbérbővülés.

Amennyiben a világgazdasági folyamatok a legrosszabb forgatókönyvek szerint alakulnának, a tehercsökkentéshez szükséges, 6 százalékos reálkereset-növekedés várhatóan akkor is teljesülne.

Ráadásul késő ősszel állapodnak meg a VKF keretei között a felek a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelés mértékéről is, amelyet várhatóan szintén hosszabb távra kötnek a szociális partnerek.

A munkaadói érdekképviseletek szerint abban az esetben, ha a szocho nem januártól csökken, de a minimálbéreket januártól kell emelni, akkor az nagy nehézséget jelent majd a vállalkozásoknak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor korábban  a lapnak jelezte, ma már keresletvezérelt a munkaerőpiac.

A versenyszféra szereplőinek elemi érdeke a munkavállalók megtartása, így a központilag meghatározott minimálbérek kisebb hangsúlyt kapnak, mint az elmúlt években. Ráadásul a legalacsonyabb kötelező kereseti kategóriáknál többért dolgozóknál is jelentősen emeli a fizetéseket a munkaadó.

A munkaerő megtartása miatt pedig adott esetben a magasabb közteher mellett is meglépik a szükséges emeléseket a cégek. A kamara elnöke ugyanakkor hozzátette: adminisztrációs szempontból is kedvezőbb lenne a januári csökkentés, mind a gazdasági szereplők, mind a kormány részéről könnyítést jelentene az átütemezés.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sokan akarnak felmondani: növelni kell a munkavállalói élményt

A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Lecsap a Balatonra a NAV

Átfogó ellenőrzés-sorozatot kezd hétfőn a Balatonnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az akcióban több száz revizor vesz részt.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Mégis maradhat néhány cafeteria elem?

Mégsem szabják át teljesen a cafeteriát. A kormány várja a módosító javaslatokat.

Főleg a szakmunkások mennének külföldre

Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20-39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság.

Könnyítene az őstermelői adózáson a kormány

A parlament által tárgyalt 2019-es adótörvények tervezetében több kisebb, de az őstermelők életét megkönnyítő változás is szerepel. Bizonyos feltételek mellett a munkabér is elszámolhatóvá válna költségként.

Eredményesek az afrikai sertéspestis elleni intézkedések

Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

Bővítenék a cégek energiahatékonysági adókedvezményét jövőre

A 2019-es adótörvény tervezetben a kormány lehetővé tenné, hogy a vállalkozások – a halgazdálkodással foglalkozók kivételével - felújításokhoz is igénybe vehessék az energiahatékonysági beruházásokhoz adott társasági adókedvezményt.

Célegyenesbe fordult az online számlázás

A cégek egy része nincs felkészülve a július elsejétől életbe lépő online számlázásra. A szakértők abban bíznak, hogy eleinte elnéző lesz a NAV a mulasztókkal szemben, főként, ha azok tettek lépéseket az online számlázási rendszerhez való csatlakozásra.